Indul a negyedik Köstner-éra: századik Loki győzelmére készül a mester
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@mcdb.hu Közzétéve: 2018.12.29. 09:00 | Frissítve: 2018.12.29. 09:00
Debrecen – Köstner Vilmos megélt már a Lokinál fergeteges sikereket és széthulló csapatot egyaránt. Most újra övé a kormányrúd.
Köstner Vilmos első Loki-meccsére 1994. október 5-én került sor. A Szeged ellen, idegenben lejátszott meccsen az esélyeknek megfelelően magabiztos győzelmet aratott a DVSC-Symphonia, melynek legeredményesebb góllövője ezúttal is Csapó Erika volt hat találattal.
Köstner Vilmos újra bevetésre kész
Ekkor már együtt volt a tréner első nagy sikercsapata, hiszen „Csapesz” és Jeddi Mária mellé megérkezett a villámlábú szélső, László Krisztina és a kiváló irányító, Virincsik Anasztázia.
Már ebben a hónapban megszületett egy különös rekord, hiszen a luxemburgi HB Echternach elleni EHF-kupatalálkozó első felvonásán felülmúlhatatlan eredmény született: a Loki ugyanis 48-2 arányban győzött. A szintén Debrecenben lejátszott „visszavágó” már gyengébben sikerült, akkor ugyanis csak 42-4 arányú siker született. Az első vereség a hetedik meccsen született meg, idegenben, a Vasas ellen kapott ki a csapat 23-20-ra, a második szintén Budapesten, a Fradi otthonában. De amúgy biztos győzelmekkel menetelt a csapat a bajnokságban és a kupában egyaránt.
A szezon egyik csúcsa a német Buxtehude elleni EHF-kupa párharca volt 1995. márciusában. Miután hazai pályán csak 21-21-es döntetlent sikerült elérni, sokan féltették a gárdát a visszavágótól. A második meccsen aztán ugyanúgy vezettek a németek a félidőben, mint Debrecenben, ám a lokisták óriási harcban 23-23-as döntetlent harcoltak ki, ami több idegenbeli góllal a Köstner-csapat továbbjutását jelentette.
A németországi meccs egyik hőse a hatgólos szélső, Sándorné Sipos Éva volt, aki már az égi kézilabdapályára költözött. Aztán április 30-án eljött a nagy pillanat: ismét nekifeszülhetett az EHF-kupa elnyerésének a döntőbe jutott Loki. A dán Bakkelagets Oslo ellen a nyolcgólos Csapó Erika vezetésével szenzációs játékkal 22-14-re nyert a DVSC, így nagyon közel került ahhoz, hogy története során először hódítson el nemzetközi kupát.
A visszavágó aztán drámaian alakult, hiszen a nagyon erős északiak félelmetes hajrát produkálva a siker küszöbére érkeztek, ám 30-22-es hazai győzelmük nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza a Loki történelmi diadalát.
A kupavisszavágon az élete legjobb meccsét játszó László Krisztina nyolc találatot adott hozzá a hatalmas sikerhez. Ez volt az első Köstner-éra egyik csúcsteljesítménye.
A következő szezon egyik legfontosabb célja az volt, hogy a Loki a magyar női csapatok közül elsőként meg tudja védeni a címét a nemzetközi kupában, mindezt persze úgy, hogy a hazai pontvadászatban is harcban legyen a dobogóért. A kupaismétlés a GOG Gudme ellen került először komoly veszélybe, amikor a csapat idegenben súlyos, kilencgólos, 25-16-os vereséget szenvedett. Ám ez a Loki nem ismert lehetetlent, a visszavágón 24-15-s sikert aratva, egyetlen idegenbeli góllal továbbjutott.
A döntőbe jutásért aztán a Rosztov volt az ellenfél. A balhésra sikeredett, 25-20-as hazai győzelmet hozó első meccsen a brutálisan kemény oroszok játéka ellen tiltakozó Köstnert Vilmost elmeszelték, így a visszavágón, és majd a döntőn is a szakosztály-igazgató Komáromi Ákos meccselt – vele született meg a győzelem Rosztovban – a fiatal tehetség, Borók Rita nyolc találatot szerzett ekkor. A fináléban a norvág Larvik várt a Lokira. Ezúttal az első meccs volt idegenben, ahol a debreceniek reménytelen helyzetből küzdötték fel magukat mínusz háromig.
A visszavágó aztán őrületes harc bontakozott ki a nagyon kevés találatot hozó meccsen. A végén a hétméterest szinte soha nem lövő Csapó Erika büntetője jelentette a 18-15-ös győzelmet – és egyben azt, hogy a DVSC otthon tartotta az EHF-kupát. A szédületes sorozat aztán 1998 novemberében szakadt meg, amikor a feltörekvő dán sztárcsapat, a Viborg ellen az idegenben összeszedett nyolcgólos hátrányból csak ötöt sikerült ledolgozni, noha az addigra jelentősen kicserélődött csapatban Borók Rita 10 találatot szerzett – így ért véget a Loki két és fél évig tartó diadalmenete a nemzetközi küzdőtéren.
Kösnter Vilmos pedig 1999 májusának végén, 126. Loki-meccsén egy Dunaferr elleni Magyar Kupa vereséggel lépett le a színról.
A második Köstner-éra 1998 őszén indult, a régi, EHF-kupagyőztes csapatból még a Loki játékosa volt László Krisztina, Jeddi Mária és Irina Szamozvanova. Ez a korszak 1999 májusában a Dunaferr ellen elvesztett Magyar Kupa elődöntővel zárult le. A harmadik Köstner-éra közel 10 esztendő múltán jött el – a tréner szezon közben váltotta 2010 februárjában Bakó Botondot. Ekkor már Gellén András volt a többségi tulajdonos, és DVSC-Korvexnek hívták a Lokit.
A visszatérés jól sikerült, hiszen február 20-án a csapat brutális 52-14-es verést mért hazai pályán az NB I-be csak átszálló jegyet váltó Hunnia csapatát. A folytatás is szépen alakult, hiszen tavasszal a váciak ellen már a bajnoki döntő volt a páros mérkőzés tétje. A csapatnak akkor is kulcsembere volt – miként most is – a kiváló kapus, Triffa Ági és Bulath Anita. Rajta kívül a gólerős irányító, Orbán (Bogdanovics) Anna, Bognár Barbara, Mörtel Renáta, Csáki Viki, Juhász Gabriella és az akkor már nagyon fiatal Kiss Éva voltak a csapat kulcsemberei.
A Vác elleni első meccsen parádés teljesítménnyel tüntette el a pályahátrányát a csapat, majd a hazai visszavágón a megsérült Triffát helyettesítő Évike volt az egyik hős: kettős diadallal jutott a bajnoki fináléba a Loki. A Győr elleni döntőn aztán a papírformának megfelelően már az első, idegenbeli meccsen eldőlt az arany sorsa. A visszavágón azonban megint remekelt a Loki és mindössze egyetlen góllal maradt alul, így aztán méltán ünnepelhette az ezüstérmet és a Bajnokok Ligája indulást a csapat a közönségével.
Ősszel pedig jöhetett a nagy nekirugaszkodás, megpróbálni feljutni a BL csoportkörébe. A selejtezőre Lengyelországban került sor,
ahol a csapat a Lublin és a Zajecar legyőzése után a dán Vejen csapatát valósággal kiütötte: a 31-20-as győzelem a főtáblára jutást jelentette. A BL-nyitányra a Főnix Csarnokban került sor, ahol több mint háromezer néző örömmámora köszöntötte, hogy a csapat óriási meccsen 22-21-re legyőzte az akkor még komoly játékerőt képviselő osztrák Hypo gárdáját.
Sikerek és küzdelmes idők
A folytatásban elsősorban a Lokin végigsöprő sérüléshullám miatt a spanyol Itxako, a német Leipzig ellen és a Hypo elleni visszavágón már nem sikerült pontokat szerezni, ám egyetlen meccs kivételével kemény ellenfelei voltak mindenkinek. A BL-menetelés a klub történelmének egyik csúcspontja volt. A Loki pedig a szezon végére a sérülésekből kilábalva ismét eljutott a bajnoki elődöntőig, ahol Köstner Vilmos régi barátja, az Elek Gábor vezette Fradi volt az ellenfél. A két győzelemig tartó párharc felejthetetlen küzdelmeket hozott.
Miután a Loki az első meccsen parádés játékkal verte idegenben hat góllal a zöld-fehéreket, sokan hitték, hogy a Hódosban már meg is lehet a döntőbe jutás. Ám nem így lett, hiszen a Fradi Debrecenben vissza tudott vágni – a mindent eldöntő meccset tehát a fővárosban tartották. A Fradi oroszlánbarlangjában öldöklő küzdelem alakult ki, mely közben a Loki volt hatgólos hátrányban is. A meccs vége döntetlen lett, a hétméteres lövések után pedig Mörtel Renáta találata az újabb bajnoki döntőt jelentette. A Győr ezután ismét kettős sikerrel vitte el az aranyat, ám a megismételt bajnoki ezüst a BL-terheléssel együtt hatalmas sikernek számított.
A következő szezonban ősszel aztán folyamatosan jöttek a bajok, a klub a pénzügyi csőd szélére került, a sikercsapat a fizetésképtelenség miatt hétről hétre újabb kulcsembert veszített el.
Köstner Vilmosra új feladat hárult, folyamatosan kellett mélyvízbe dobni a fiatalokat – a csapatnak 17 éves kezdő kapusa lett Makai Vera személyében, és jött Siska Pálma, Varsányi Nóri, Karalyos Orsi, Szilágyi Ági, Dakos Noémi meg a többiek.
A közönség frenetikusan biztatta az ifjakat, ennek meg is lett az eredménye: a csapat lélekemelő hazai győzelmekkel kiharcolta a bajnoki középházba jutást.
És most itt állunk a negyedik Köstner-korszak nyitányán. Az eddigi időszakokban volt minden, a mester irányított nemzetközi klasszisokkal teletűzdelt gárdát, színmagyar, BL-t megjárt sikercsapatot és többnyire utánpótláskorú fiatalokból álló újoncokat – a kitűzött célokat szinte mindig elérte.
Célok, feladatok most is vannak bőséggel. Az első lépést december 30-án, 20 órai kezdettel a Budaörs ellen teheti meg a mester a Hódosban – ott, ahol annyi nagy diadalt aratott. Minden sorozatot beleszámítva századjára kellene győzelemre vezetnie játékosait.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)