Teljesen megcsömörlöttünk egy időre a francia romantikus filmektől
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2018.08.18. 11:50 | Frissítve: 2018.08.21. 09:11
Debrecen - Idén már többet is láttunk, de egyértelműen a Szoba gyerekkel kiadó című volt a legpocsékabb a sorban. Kritika.
Francia szépség, elegancia, báj: mindenki fejében így él a párizsi módi. Karcsú, törékeny hölgyek, jól öltözött férfiak, nagy bulik, lopott csókok az Eiffel-torony közelében. Az elmúlt év(tized)ekben kimaxolták ezt a klisékört, és a Szoba gyerekkel kiadó című opus is hasonlókkal operál.
Szoba gyerekkel kiadó
Viszont ebbe hogy fér bele az, hogy egy friss pár első csókja egy méretes, fröcskölős szilveszteri hányás után néhány perccel csattan el?
El tudnánk ettől képzelni romantikusabbat is, sőt viccesebbet is, ha már vígjátékról volna szó. Idén sajnos még egy olyan francia filmet se láttunk, amin jót lehetett nevetni: a Taxi folytatása gusztustalan, hányós agyrém lett, a Szerelembe gurulva című filmet épp, hogy lenyeltük a maga érzéketlenségével, Az én hősöm pedig csak azért ért valamit, mert Jean Dujardin játszotta benne a főszerepet.
Adott egy negyvenes agglegény, Antoine (Arnaud Ducret), aki elméletileg gazdag, nagyvilági életet él Párizs belvárosában, viszont bérlőtárssal lakik A gondok ott kezdődnek, mikor a barátja kiköltözik, helyére pedig egy kétgyermekes anyuka, Jeanne (Louise Bourgoin) érkezik. A gyerekek neveletlenek, a karót nyelt, szűzies anyjuk ezt észre sem veszi, a konfliktus pedig egyre csak nő. Persze a sok gond közül valamiképp előbújik a vonzalom is, a lakótársak pedig másképp kezdenek egymásra pillantani.
Persze már az első találkozásnál tudható, mi lesz a film vége, a végigszenvedett bő másfél óra jóformán fordulatoktól mentes. A történet a közepére minden logikai fogódzóját elveszíti, és egy kaotikus bugyutaságba csap át a világ legbanálisabb befejező jelenetével. (Gondolom a repülőtér és a szerelmes filmek örök kéz a kézben járása ismerősen csenghet a filmnézőknek.)
Ezt csak tetézi a borzalmas vágás: a jelenetek többsége hirtelen ér véget anélkül, hogy ennek bármilyen dramaturgiai jelentősége lenne.
Már azt is megszokhattuk, hogy a francia férfiakat mindig lehengerlő csábítókként ábrázolják. Nincs is ezzel gond, viszont Antoine-ban semmi kedvelhető nincs, sőt még jellemfejlődést sem mutat a több hónapos együtt lakás során. Éretlenül viselkedik minden helyzetben, goromba, sőt, igazi bunkó, hazudozik még a legjobb barátainak is, a nőket pedig felmosórongynak se nézi. Olcsó trükköket vet be, hogy megdöntse, majd elűzze a kéróból lakótársát, akinek a gyerekeit Smarties-zal kenyerezi le.
Semmi jelét nem mutatja annak, hogy megkedvelné a csonka családot, akik egy megcsaló apától költöztek el, s a gyerekeken sem észlelhető az, hogy megviselné őket a szülők válása, csak annyi érdekli őket, hogy mekis kaját toljanak meg a távirányítót birtokolják. Ez pedig minimum fura, ha egy ötéves kislányról és egy nyolcéves kissrácról beszélünk. Mindezek ellenére Antoine és Jeanne úgy érzi: van köztük valami. Ezt a romantikus filmek történetének egyik legbizarrabb jelenetével ábrázolják: mindketten tetvesek lesznek (vagy valami hasonló), és ülnek ketten a kanapén filmet nézve. Ennek a jelenetnek semmilyen előzménye és következménye nincs, így a kérdőjel konstans a mozizó feje fölött lebeg.
Az igaz, hogy egy valós gondot visz vászonra a történet (takarékosságból kénytelenek a nagyvárosiak másokkal együtt élni, olykor olyanokkal is, akiket nem kedvelnek), viszont nem ez a film fő témája. Semmilyen párbeszéd, erőfeszítés vagy értelmes felvetés nincs arra, hogy az ellentétet elsimítsák a felnőttek. Ez pedig az egész filmre rányomja a bélyegét:
unalmas és jelentéktelen párbeszédek, rövidebb monológok váltják egymást, amelyek a karakterek jobb megismerését se teszik igazán lehetővé.
Férfi legyen a talpán, aki képes erre a mozira beülni a kedvesével. Ha mégis megteszi, valami nagyon széppel érdemes megörvendeztetni – főleg, ha nem rohan ki feldúltan 30 perc után.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 990 Ft, 2D gyermek/diák – 890 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 790 Ft, 3D normál: 1220 Ft, 3D gyermek/diák – 1120 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1020 Ft.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Az én hősöm fehér lovon jár, és mindenről kamuzik | 2018.08.11 |
Valódi mozis csoda a Mission: Impossible folytatása | 2018.08.04 |
A Hangya és a Darázs még nagyobbat csíp, mint vártuk | 2018.07.30 |
A szabad szerelem korába repít vissza a Mamma Mia! folytatása | 2018.07.24 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)