Még egy nő, még egy könyv: nemcsak a nőket érintheti meg
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2017.07.25. 08:59 | Frissítve: 2017.07.25. 08:59
Debrecen – Szerelem és szeretet, hűség és hűtlenség, nők és férfiak, hétköznapi játszmák sorakoznak Pataki Éva kötete lapjain.
Sikeres alkotó, sikeres szerző Pataki Éva. Tökéletesen otthon van a filmek és filmforgatókönyvek, valamint a regények világában is. (Mészáros Mártával olyan filmeket készítettek, mint a Napló szerelmeimnek, a Kisvilma vagy éppen A temetetlen halott.) Mindehhez persze az is kell, hogy ismerje azt is, amiről, illetve akiről ír: az embert. (Közelebbről: a nőt.)
Egyik legsikeresebb kötete a Még egy nő, ami 15 évvel ezelőtt jelent meg az Athenaeumnál. Idén az olvasók újra kézbe vehetik a regényt: új köntösben, némileg átdolgozva és felújítva jelent meg a második kiadás.
Pataki Éva arról ír, ami mindenkit foglalkoztat: szerelem és szeretet, hűség és hűtlenség, nők és férfiak, hétköznapi játszmák sorakoznak kötete lapjain. Hőse, Annamari a média területén dolgozik. Pillanatokon ott vagyunk az élete közepében: el kell utaznia a kirgizek közé, egy távoli, különös világba, ott kell forgatnia olykor lehetetlen körülmények között. Annamarit magával ragadja a táj szépsége és az egészen más tempójú ázsiai élet. A forgatások, a kinti nagy bulik mellett románcokba is belecsöppen, aztán amikor hazatér, hirtelen úgy érzi, fenekestül felfordult vele minden, kapaszkodnia kell, hogy vissza tudjon térni a hétköznapokba. Van teendője itthon is: rendet tartani a gyerekek között, kezelni azt, ami a házasságán belül és kívül történik, húzni az igát a munkahelyen. Gyorsan szaladnak a napok eseménydús és olykor erősen hullámzó magánéletében. Közben a férje, akiről kiderült, hogy csalja, súlyos balesetet szenved, Annamari pedig rájön, hogy bár nagyon haragszik rá, de mégis szereti. A férfi is úgy áll hozzá, hogy megoldást találjanak a közös életükre, Annamari is, azért a helyzet nem mindig egyszerű. Amikor már-már megnyugodni látszanak a kedélyek, ismét összekavarodik az életük. Annamari durva üzeneteket kap, idegesítő telefonokat. Ki zaklathatja? Az a nő, akivel férje, a Hármas elvileg megszakította a kapcsolatot? S honnan tud annyi mindent róla? Csak szaporodnak a kérdések, melyekre jó lenne megnyugtató válaszokat találni.
Annamari tulajdonképpen az egyetlen és igazi főhőse ennek a lehetetlenül izgalmas, jó sodrású regénynek. Miközben az ő alakját a cselekmény szépen kifaragja ki, a többi szereplő nem annyira karakteres: ők kevésbé árnyaltak, kevésbé mélyek. De nem érezzük ezt hiánynak, mert a való életben is ilyenek a kapcsolataink, a viszonyaink: néha nagyon intenzívek, néha pedig egészen szellősek.
Annak ismeretében, hogy Pataki Éva a filmek világából érkezett, azt mondhatnánk, persze, hogy a dialógusok a legerősebbek. Igen, a párbeszédek nagyon természetesek, lazák, hitelesek és hihetőek. De ugyanez a leírásokról is elmondható: a történetszövés gördülékeny, viszik a bekezdések a szemet. Könnyű felismerni a magyar valóságot a regényben. S ahogy a köteten kívüli világban, itt is sokszor az esetlegességek, a véletlenek gördítik előre a cselekményt. (Egy Párizsban vásárolt esernyő például, amit egy szállodai alkalmazott húz elő, aki emlékezik a férfira, a Hármasra, Annamari férjére, aki már járt itt. Csak éppen egy vörös nővel, aki Annamari szerint nem is lehet más, mint Kopácsy Laura.)
Másfél évtized egészen nagy idő, ha arra gondolunk, mennyit változott azóta a világ. Ami az ezredforduló környékén természetes volt, vagy akkor még viszonylag új (mint az internet, amivel Annamari eléggé hadban állt akkoriban), az ma már egészen más pozícióba került. Budapest viszont Budapest maradt, és a történeteink, küszködéseink, törekvéseink, hogy jó legyen az életünk, változatlan.
A regény végére értelmet kap a cím is, és helyére kerülnek Annamari életének mozaikja. A történet persze csak a lapokon fejeződik be. Egy pillanatra minden megáll: letesszük a könyvet és azt érezzük, nagy kár, hogy vége.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)