Kiberbűnözés? – lesz, aki megt(h)orolja!
Szerző: Széles Tamás | szeles.tamas@dtv.hu Közzétéve: 2015.02.07. 12:03 | Frissítve: 2015.02.08. 14:33
Egy körbefutás a Földön a bűnöző után, amerikai-kínai együttműködés, szerelem és Michael Mann. Ez utóbbitól vártuk a „csodát”. Kritika.
A helyzet az, hogy majdnem már a kezdés előtt elment a kedvünk az egésztől, annyi lesújtó vélemény jelent meg az interneten a Universal és a Legendary közös alkotásáról, a Blackhatről. Már-már azt gondoltuk, hogy a nagynevű rendezők utóbbi évekbeli gyengélkedése (Oliver Stone: Vadállatok, Darren Aronofsky: Noé, Steven Spielberg: Lincoln) átragadt az akciófilmek talán legjobbját, a Heatet (Szemtől szemben) vászonra vivő Mannra. De nem, annyira még sincs baj ezzel az alkotással, bár kétségtelen, hogy nem tudja megközelíteni az 1995-ös nagy dobást. Amiben ugye Robert de Niro, Al Pacino és Val Kilmer viszi a prímet. Itt meg Chris Hemsworth, John Ortiz, Leehom Wang és Wei Tang. Bár kétségtelen, hogy a Thor című nagy nem kaliberű film főszerepével hasító Hemsworth némileg hasonlít Kilmerre (meg Brad Pittre és Fenyő Ivánra!), de hol van mondjuk egy Al Pacinótól.
Szóval az a nagy helyzet, hogy a szereposztás nagyjából olyannak tűnik, mintha az éppen a casting napján szabadnapjukat a filmgyár büféjében lebzselő ráérő színészeket kérdezték volna meg, lenne-e kedvük egy jó kis kiber-bűnözős filmben játszani. Az a nagyobbacska szőke jó lesz (Mann ránézett, persze hát hasonlít Kilmerre a Heatből!), bevágjuk a sittre, onnan kihozza egy kínai rendőr, akivel kolesztársak voltak valamelyik amerikai egyetemen, mert csak vele, az ő segítségével kaphatják el azt a bűnözőt, aki meghackelt egy kínai reaktort, ami aztán felrobbant. Az elején szupernagyításban látjuk, ahogy az a hülye (számítógépes) vírus végigszáguld az „alagutakon”. Az egész kissé röhejesre sikeredett, minket Woody Allen örökzöldjének, az Amit tudni akarsz a szexrőlnek a Hurrá, gyereket csinálunk! jelenetsorára emlékeztetett. A nagy baj persze nem ez, hanem hogy a reaktor felrobbant, és a kommunizmus útjáról letérni nem nagyon akaródzó kínai főrendőrök megbízzák Chen Dawait, hogy tegye rendbe a megtépázott renomét. A szigorú tekintetű főkatonák/rendőrök olyan félelmetes hangsúlyokkal adják elő igényüket, hogy kétsége sem lehet a nézőnek: ha ez a Dawai előszedi a bűnözőt, azt a főtéren fogják máglyán megégetni. Valószínűleg ez jutott a fiatalember eszébe is, akinek rögtön „Thor” ugrott be, mint végső megoldás.
Persze, esetünkben Thor számításba sem jöhet, de Nicholas Hathaway (alias Chris Hemsworth) igen. Illetve csak talán, mert ő meg éppen sitten ül Amerikában. Valami komolyabb pénzt lopott számítógép feltöréssel, elkapták, leültették. De hát ezért lehet most jó „nyomozó” (mármint, hogy egy hacker megtalálhat egy másik hackert), és bár az amcsik nem nagyon akarják kiengedni, de aztán mégis mehet, két FBI ügynök „védelme” alatt. Előkerül Lien Chen is (Dawai húga), aki szintén kiválóan bánik a kompjúterrel, ráadásul Nickkel gyorsan egymásba szeretnek. Tényleg kezd egy kissé kínossá, és valami D-kategóriás mozivá válni az egész, mígnem végre előjönnek Michael Mann zseniális képei, amelyeket megcsodálhattunk a Heatben is. És a kissé lassú folyású, de a későbbi akciójelenetekre jól ráhangoló kameravezetés kezdi behúzni a történetbe a nézőt. Arról nem is beszélve, hogy egy-két beszólás igencsak jól eltalált, és többször hangos nevetést csal elő a mozi közönségéből.
Kínában már beindul a történet, előkerülnek a gonoszok, jó sok fegyverrel, meg újabb bűncselekménnyel: tönkreteszik a szója árát a Wall Streeten, ami hatalmas pánikot kelt az óceán túlpartján is. Kezdődhet a nyomozás, a lövöldözés, Mann rendező nem kímél senkit – halnak jók és rosszak egyaránt. Már lassan a „végén csak egy maradhat” szindrómához jutunk, de a főgonosz mégsem kerül elő. Pedig üldözői bejárják utána fél Ázsiát, hogy kiderítsék: miért a reaktor és miért a szója? Mert azt ugye – nagyon helyesen – senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy ekkora magánhadsereggel bíró hacker éppen fasírt-összetétel gyárat gründolt magának Peking-alsón, és tönkreteszi a szójás konkurenciát. Természetesen a végét nem lőhetjük le (ellentétben az egymást gyilkolászó szereplőkkel), de azért azt elárulhatjuk, hogy a főgonosz eléggé röhejes hajzatú és öltözetű figura.
És talán ez a legnagyobb probléma Mann filmjével. Tényleg csak a már említett, „aki éppen ráér, jöjjön játszani”-fíling kerít bennünket hatalmába. Nem hisszük, hogy ez a legjobb szereposztás, mert azért ez a film mégiscsak több és jobb, mint mondjuk egy Bruce Willis-es Die Hard (erről még később). Mások véleményével ellentétben viszont leszögezhetjük, hogy aki nem ostoba számítógép-kocka, és nem a számítástechnika oldaláról közelíti meg a jelenetek hitelességét, az jól szórakozik, ha megnézi a 133 perces filmet. Persze, csak akkor, ha egy hideg téli estén nem az influenza vírusának útját akarja végigkövetni, és képes elképzelni, hogy mennyire (lehet) sérülékeny a mai virtuális valóságunk. Hogy egyeseknek már nem szükséges álarcban, felfegyverkezve bemenni a bankba mások pénzéért (lásd megint Heat!), hanem néhány komputer-féreg elindításával egyszerűen át tudják utalni azt egy kajmán-szigeteki számlára. A fanyalgók persze Mann direktor válságáról, meg a film hitelességének hiányáról papolva a mélybe húzzák az egész alkotást, de hát könyörgünk: nem egy Tarkovszkij- vagy Zeffirelli-remekre, de még csak nem is egy NatGeo tényfeltáró „kétórára” ültek be, hanem egy AKCIÓFILMRE! Vajon aki azon prüszköl, hogy hogyan lehet beengedni egy nagy bank recepciójának PC-jébe egy ismeretlen pendrive-ját (aki ezzel leszívhatja az összes ügyfél számláját), mit mond egy Bruce Willis filmre? Amelyben – ha már a hitelesség oldaláról vizsgáljuk – kábé ötpercenként kellene meghalnia a hősnek, de nem hal meg, mert azt csak Hard-módon lehet(ne).
A Blackhat egy magasabb kategóriájú akciófilm, és nem több. Talán Michael Mann sem akart mást kihozni belőle (vagy nem is tudott). Éppen húsz éve készítette el de Niro és Pacino nagy párbaját – arra ugye még most is sokan emlékszünk, erre talán már jövőre sem fogunk. De azért nézhető, látványos mozi, és ami a lényeg: a végén az életben maradók konkrétan tesznek rá, hogy mi van a törvényekbe foglalt igazságszolgáltatással, és mit szól a végeredményhez Amerika vagy Kína. Ez pedig nem egy tipikus bűnözős-rendőrös-leszámolós amerikai giccsbefejezés. Már csak ezért is érdemes megnézni.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: február 5. és 11. között 18 órától. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu . A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 860 Ft, 2D gyermek/diák – 760 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 660 Ft, 3D normál: 1090 Ft, 3D gyermek/diák – 990 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 890 Ft.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)