Hogyan fér meg a hagyomány és a digitális trendek világa Debrecenben? – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.01.23. 08:22 | Frissítve: 2015.01.23. 11:59
Debrecen – Milyen ma a magyar kultúra? S mit jelent Debrecenben? Így látja az alpolgármester és a könyvtárigazgató.
Huszonhat évvel ezelőtt, 1989-ben ünnepelték meg először január 22-én a magyar kultúrát. Az esemény jeles apropóját az adja, hogy 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt.
A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan Debrecenben is több programot, kiállításokat, előadásokat, koszorúzást rendeztek. A kultúra lényege azonban ennél sokkal nehezebben megragadható, a nyelvvel, a nemzeti öntudattal, a vallással ugyanúgy lehet azonosítani, mint bármelyik művészeti alkotással és annak mondanivalójával.
Komolay Szabolcs kulturális ügyekért felelős alpolgármester a Debrecen Televízió Köz-Ügy című műsorban arról beszélt, hogy a globalizált világban a kultúra fogalma, jelentése, tartalma még inkább felértékelődik, hiszen a nemzeti önazonosságunkat jelenti. Közös gyökerek alapján tudjuk azonosítani magunkat a világban, ez alapján tudjuk megállapítani, honnan jöttünk, hová tartunk és hol vagyunk.
- Nem feltétlenül a magyar nyelvhez kell kötni ezt a napot, de ez az a kommunikációs csatorna, amin keresztül megfogalmazzuk az érzelmeinket, felvetjük a problémákat. A történeti Magyarország lakosságának a kultúrája is hozzátartozik a magyar örökséghez, a képzőművészetben, az építészetben, a zenében is megfigyelhető ez a fajta keveredés. A nyelv a legfontosabb, de ehhez kapcsolódnak népszokások is – mondta az alpolgármester.
Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Könyvtár igazgatója szerint időben és térben is változó jelenségről van szó, tárgyként nem megragadható, önellentmondásokat hordoz magában, nem nyelvhez, vagy személyhez tartozik, annál sokkal összetettebb.
- Könnyű ünnepelni, mert sok embert köt össze. Ha a magyar kultúra egységes voltáról akarunk szólni, akkor egyáltalán nem olyan könnyű ezt megtenni. A magyar nyelv ritmusa ott van a zenében és a táncban, de nagy kérdőjel, hogy ugyanez milyen formában jelenik meg a képzőművészetben, a festészetben, az építészetben. Nincs egységes szimbolikája és egységes nyelve sem a magyarságnak, éppen ettől olyan szép ez a kultúra – mondta.
Komolay Szabolcs hozzátette, a kultúra kapcsán a képzőművészetben nehéz megtalálni azt a gyökeret, amit Bartók és Kodály a zenében megtalált. Áttörési pontot kellene keresni, ami rávezet erre. Talán Makovecz Imre munkássága lehet a kulcs, ő ugyanis olyan jelképrendszert talált, ami továbbfejlesztve vezérfonal lehet arra, hogy végigkövesse a magyar történelmi és néprajzi hagyományokat.
Megjegyezte, a magyar nép erejét az adja, hogy integráló: sosem volt olyan erős hatás, hogy elnyomjon minket. A népművészet végig megőrizte az ősi gyökerét, befogadóvá váltunk, hiszen a germán, a latin és a szláv hatásokat is magáévá tette a magyar kultúra.
Kovács Béla Lóránt szerint a magyar kultúra gyarapodó, nincs olyan pillanat, hogy el lehetne mondani: ez a végleges állapot, vagy ez lenne az eredeti. Nagyon sok változáson ment keresztül a magyar nyelv is. A török kultúra is rajta hagyta a nyomát, és sok szép szót köszönhetünk neki.
- A kulturális hatások gyarapítottak bennünket, a velünk élő német, román, szerb világ jobbá tette a magyarságot, de a magyar nyelv is rajta hagyta a nyomát a szlovák és román nyelven, ezen kívül a zene is összekapcsol bennünket. A nemzeti identitásunkat az adja, hogy a bonyolult, összetett viszony miatt nem ugyanúgy éljük meg a magyarságunkat például Székelyföldön vagy Ausztráliában. A vallás is fontos szerepet játszik, nagy a jelentősége van annak, hogy keresztény nép vagyunk. Debrecenben ez azért különleges, mert sokféle vallás szépen együtt tud élni magyarként, ezzel együtt megvan a saját kulturális arculata is a városnak – hallhattuk a könyvtárigazgatót.
Komolay Szabolcs szerint a mai digitális világban a tizenéveseket leginkább a technológiai trendek érdeklik. Úgy véli, biztató, hogy elindult egy drámapedagógiai irányzat, melynek az a célja, hogy a színházi világot kicsit más módon vigye közelebb a fiatalokhoz, élő emberektől kapnak impulzusokat. Mint mondta, minden kulturális intézménynek feladata a hagyományok továbbadása a fiatalabb generáció felé.
- Meg kell jelenítenünk azokat az értékeket, melyek a városban születnek, s ezeket támogatni is kell. Vannak olyan nonprofit cégek, melyeknek az a feladata, hogy a kultúrát eljuttassák a debreceniekhez. Az önkormányzat ehhez próbál minél több támogatást nyújtani – közölte Komolay Szabolcs alpolgármester, majd hozzátette, fontos a debreceniség, s az a cél, hogy a városban élők kötődjenek a cívisvároshoz.
A Méliusz Könyvtár igazgatója hozzáfűzte, a legfontosabb átörökítés a családban megy végbe, ez az első szocializációs környezet, már kisgyerekkorban fontossá válik, hogyan fog gondolkodni később a saját nyelvéről a gyermek. Itt a meseolvasásnak lehet meghatározó szerepe. A másik tényező az, hogy a pedagógus hogyan beszél, miként tanítja meg gondolkodni a gyerekeket, ezzel együtt az intézmények feladata is az, hogy közvetítsék a kultúrát a fiatalok irányába.
Megjegyezte, irodalmi és művészeti szempontból egyaránt nagyon gazdag korban élünk, Debrecenben is sok nagyszerű művész alkot és alkotott, elég csak Borbély Szilárdra, vagy Tar Sándorra gondolni, de a városon kívülről is sokan érkeznek Debrecenbe, így egyáltalán nincs okunk panaszra.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)