Egymást érik majd az ősbemutatók Debrecenben az új színházi évadban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.05.20. 15:15 | Frissítve: 2014.05.21. 08:43
Debrecen – A Marica grófnő, Ratkótól a Segítsd a királyt!, a Mester és Margarita, de vérbő olasz komédia is várható a következő színházi szezonban.
Még nem ért véget az idei színházi évad, de már körvonalazódik a következő. Ráckevei Anna igazgató és Gemza Péter művészeti vezető első közös szezonja a görög drámák jegyében fogant. Természetesen nem kizárólag az ókorban született darabok mentén rendezett előadásokat láthattunk, de a műsorra került előadások többsége valóban megidézte az antik görög szellemet. Emellett persze játszottak operát, operettet, musicalt, s mai, modern hangulatú stúdiódarabokat, de befért Szabó Magda is a repertoárba.
A következő évad ehhez képest egészen más lesz – tudhattuk meg a nézőtéri büfében tartott kedd délutáni sajtótájékoztatón, melyen Ráckevei Anna és Gemza Péter mellett részt vett Somogyi Béla alpolgármester és Erdősné Nagy Andrea szervezési- és marketingvezető is. Bizonyos értelemben ez is tematikus lesz: a középpontban a középkorral és a kereszténységgel. De hasonlóan az ideihez, most is sokszínűségre törekszik a színház.
Az idei évadot sikeresnek ítélte a színház vezetése: 13 bemutatót tartottak, 9 naposra növekedett a Deszka Fesztivál, elindultak a vasárnapi filmvetítések (angol nyelven, magyar felirattal), sikerrel megy a költészeti sorozat a múzeummal, s az sem utolsó, hogy 15 százalékkal nőtt a bérletesek száma, 10 millióval pedig a bérletekből származó bevétel. A tendenciát szeretnék folytatni az új évadban is. Ennek érdekében sokféle bérletet kínálnak majd a közönségnek, s megmaradnak a népszerű kedvezmények is. Jelen állás szerint minimálisan emelkedik majd a bérletek illetve a jegyek ára.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház 150. évadára új játszóhellyel bővül: a Latinovits Színház befejezéséhez szükséges néhány milliárd forintot két pályázaton teremti elő az önkormányzat - jelentette be a város kulturális alpolgármestere kedden a 148. évadot záró tájékoztatón.
De nézzük, mi várható a 149. debreceni színházi szezonban!
Négy színészt igazol a társulat: Szakács Hajni Kaposvárról érkezik, de ide szerződik Sárközy-Nagy Ilona is, akit több darabban láthatott már a debreceni közönség. Pál Hunor Nagyváradot hagyja el a cívisvárosért, s a társulatot erősíti Papp István is.
S hogy mit látunk majd? Mint hallhattuk, Kálmán Imre nagyoperettje, a Marica grófnő a Budapesti Operettszínház és a Csokonai Színház koprodukciójaként kerül színre Kerényi Miklós Gábor rendezésében. Mai, ugyanakkor klasszikusnak is tekinthető kortárs dráma Ratkó József műve, a Segítsd a királyt! – ez a Nemzeti Színház és a Csokonai Színház közös produkciója lesz, és Csikos Sándor fogja rendezni.
Családi musicalra is számíthat a debreceni közönség egy ősbemutató jóvoltából: Pesty-Nagy Kati állítja színre Benedek Elek, Kocsák Tibor, Wichmann Ákos (valamint Pesty-Nagy Kati) zenés darabját, a Tűzről pattant Tündérországot.
Aligha van, aki ne ismerné Bulgakov kultikus és különleges hangulatú regényét. A Mester és Margarita színpadi változatát Rusznyák Gábor rendezi.
Opera is lesz természetesen: a francia rendezőnő, Nadine Duffaut – aki az Egy halálraítélt utolsó éjszakáját és a Carment vitte színre korábban a cívisvárosban – hozza el Debrecenbe Camille Saint-Saëns művét, a Sámson és Delilát. Mindezek a Csokonaiban lesznek láthatók.
A Víg Kamaraszínházban Mészáros Tibor rendezi Tar Sándor kötete, A mi utcánk „ihletése alapján” az Istent a falra festeni színművet – ami szintén ősbemutató lesz. Kortárs szerző, a népszerű Lackfi János a szerzője a A dühös lovagnak. Az ifjúsági előadást (ami ugyancsak ősbemutató!) Fige Attila állítja színpadra.
Nem maradhat igazi és harsány komédia nélkül az évad: Carlo Goldoni vígjátéka, A chioggiai csetepaté nem első ízben kerül a debreceni közönség elé – ezúttal Méhes László rendezésében láthatjuk.
Shakespeare Titus Andronicusát a 80-as évek elején írta újra Heiner Müller, beleszőve az akkori világpolitika eseményeit. A Titus Anatómiája – Róma bukása rendezője Szabó K. István lesz – s itt ismét megjegyezhetjük, hogy ősbemutató lesz ez is.
Ahogy a Horváth Árpád Stúdiószínházban Katona Gábor és Zombola Péter mozgásszínházi produkciója, a Csikóink, és Misima Jukio (a rituális öngyilkosságot elkövetett japán szerző) Krisztus születése című drámája is, melyet Jámbor József visz színpadra.
Borbély Szilárdnak, a tragikusan elhunyt debreceni költőnek és irodalmárnak állít emléket az Akár Akárki – Árkosi Árpád) rendezésében.
Mindezek mellett az előző évad több népszerű és sikeres darabját láthatja majd a közönség ősztől is. Változatlanul műsoron marad a Szabó Magda-regényből készült Régimódi történet, a Légy jó mindhalálig musical-változata, a nemrég bemutatott Iokaszté királyné, valamint a Beckett-darab, az Első szerelem. Jó hír az opera szerelmeseinek, hogy továbbra is láthatják-hallhatják a Nabuccót, a Sevillai borbélyt és a két Vajda-operát. (A Don Perlimplínt és a Don Cristóbalt.) A stúdiószínházban pedig játszani fogják a hatalmas sikerrel futó Shirley Valentine-t, illetve marad a Hét randi is.
Az évad augusztus utolsó hetében indul – a tavalyihoz hasonlóan nagyszabású színházi gálával. Az első előadást Budapesten, a Tháliában fogják bemutatni, ez a Régimódi történet lesz. Hazai pályán pedig Mészáros Tibor rendezése, az Istent a falra festeni lesz az első premier.
2014/15-ös évad előadásai - Csokonai Színház
Nagyszínpad
Kálmán Imre: Marica grófnő − nagyoperett
A Budapesti Operettszínház és a Csokonai Színház koprodukciója
(rendező: Kerényi Miklós Gábor)
Marica és a saját családi vagyonának nyakára hágó, álnéven élő gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg győzedelmeskedik minden operett központi témája, a szerelem.
Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, stíluskavalkádja az amerikai foxtrottól a shimmy-ig. A Marica grófnő Kálmán Imre legkedveltebb és egyik legtöbbet játszott operettje. Debrecenbe az Operettszínház sztárjaival érkezik!
Ratkó József: Segítsd a királyt! - dráma
A Nemzeti Színház és a Csokonai Színház közös produkciója
(rendező: Csikos Sándor)
Meghalt Imre herceg, a trón várományosa, egy vadkan felöklelte. Az öregedő István királyt az egyéni tragédián túl a nemzete jövője iránti felelősség és az aggodalom is sújtja. Hogyan lehet megőrizni a múltat, cselekedni a jelenben, és a megmaradás esélyét mérlegre téve indulni a jövőnek? A darab legfontosabb kérdései napjainkban is aktuálisak. A bemutató évében, 1985-ben a Segítsd a királyt! az Év drámájának jelölték, Szép Ernő-díjat kapott. Ott a helye nemzeti drámáink sorában és a színházak műsorán.
Benedek Elek- Kocsák Tibor-Wichmann Ákos-Pesty-Nagy Kati: Tűzről pattant Tündérország - családi musical
(rendező: Pesty-Nagy Kati) − ősbemutató
Benedek Elek lenyűgöző mesevilágából vettek kölcsön a szerzők egyediségük és karakterességük okán is nagyszerű figurákat, valamint misztikus vagy éppen komikus helyzeteket, s ezeket finoman rajzolva, egymásba szőve, végül nyolc meséből egy egész, egységes és elsősorban elbűvölő történetet mesélnek el kicsiknek éppúgy, mint családoknak, vagy éppen örökifjú nagypapáknak. Az előadás különlegességéhez hozzátartozik, hogy Pesty-Nagy Kati dédnagymamája az a Benedek Huszár Anna, aki Benedek Elek nővéreként látta meg a Napvilágot, s aki öccsét Huszár Anna című művének megírására ihletett.
M. A. Bulgakov: A Mester és Margarita − dráma
(rendező: Rusznyák Gábor)
A Mester és Margarita olyan utazásra hív minket, amelynek sodrása, a valóságos és a káprázatos történések kavalkádja, Moszkva májusi tikkasztó levegője és a Sátán báljának álomszerű képei sok év múltán is élni fognak bennünk. Bulgakov regényében egymásba fonódik a realitás a fantasztikummal, az irónia a morális kérdésekkel, a múlt a jelennel − ezt a különleges atmoszférát ezúttal a színpadon látjuk viszont. Lehet élni ezen egyedülálló mű nélkül, csak nem biztos, hogy érdemes.
Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila –opera
(rendező: Nadine Duffaut)
Szerelem és megcsalás, bosszú és árulás szenvedélye fűti a bibliai témát feldolgozó opera zenéjét. Tudnunk kell azonban, hogy a mű nem születhetett volna meg Liszt Ferenc nélkül, aki a legkilátástalanabb helyzetben is bátorította a zeneszerzőt. Debrecenbe az a Nadine Duffaut hozza el, aki az Egy halálraítélt utolsó éjszakája és a Carmen színpadra állításával már bizonyított nálunk. A dallamokban gazdag zene impozáns balett-betétekkel kiegészülve nem csupán a fület, hanem a szemet is gyönyörködteti.
Víg Kamaraszínház
Mészáros Tibor: Istent a falra festeni- színmű
(rendező: Mészáros Tibor) − ősbemutató
A helyszín egy nevén nem nevezett magyar település legutolsó utcája, annak is legjellegzetesebb pontja, a kocsma, és az ajtófélfájában sokat sejtetve egy balta feszül. Az élet kilátástalanságának sava-borsa kerekedik színre, amint a szereplők a kiutat keresik(?) a semmiből.
Mészáros Tibor, a Csokonai Színház kedvelt színésze először rendez. A színdarab Tar Sándor, a 2005-ben elhunyt debreceni író, szociográfus A mi utcánk című kötetének ihletettségével készült.
Lackfi János: A dühös lovag – ifjúsági előadás
(rendező: Fige Attila) − ősbemutató
Élt a messzi középkorban, a távoli Olaszországban egy nagyerejű lovag, aki kalandvágyában nekiindult, és a még távolabbi Jeruzsálembe ment csatázni. Ha ő egyszer dühbe jött, nem kímélt senkit, keresztülgázolt mindenkin, aki útjába állt, még azokon is, akik szerették. Dühösségénél csak büszkesége volt nagyobb, így aztán őrült és lehetetlen fogadást kötött. Hogy pontosan milyet is? A színházban megtudjátok. És hogy sikerült-e véghezvinnie a lehetetlent? Ott kiderül az is.
Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté − vígjáték
(rendező: Méhes László)
A komédia nagymestere nem véletlenül választja a Velencénél kevésbé elegáns Chioggiát a darab színhelyéül: a várost a kereskedőknél jóval szegényebb halászok lakják, hús-vér emberek. Mindenki szeret valakit, a szerelmesek évődnek, a szomszédok összevesznek, életük bármely aspektusa komédiatémává válhat, de ami leginkább szerethető, hogy megjelenik egy Chioggiában idegen, különös alak, egy jóságos ember, akinek nincs más vágya, mint hogy segítsen, az összekeveredett szálakat kibogozza.
A chioggiai csetepaté bőkezű mű, a párkeresés gyötrelmeiről beszél páratlan őszinteséggel és humorral, a szenvedélyes, mediterrán élet erőteljes lüktetésével.
Heiner Müller: Titus Anatómiája. Róma bukása − dráma
(rendező: Szabó K. István) – magyarországi ősbemutató
Shakespeare Titus Andronicusát a 80-as évek elején írta újra Heiner Müller, beleszőve az akkori világpolitika eseményeit A XX. századi változat azt a következetlen, harsány, öncélú politikacsinálást ábrázolja, amely nincs tekintettel magánérzelmekre, és nem finomkodik, ragadozóként tör céljára. A darab nem véleményez, hanem felmutat, nagyszabású tablót fest, amelyben egyik oldal sem képviseli azokat az örök eszményeket, amelyeket az emberiség néha közösnek hisz. A magyarországi ősbemutató igazi revelációnak ígérkezik.
Horváth Árpád Stúdiószínház
Katona Gábor-Zombola Péter: Csikóink − mozgásszínház
(rendező: Katona Gábor) − ősbemutató
Az előadás forrásanyaga az 1977-ben kiadott Csikóink kényesek című magyarországi roma népköltészeti kötet.
A darab ennek a gazdag, sokszínű, szokatlan ritmusú költészeti anyagnak egyfajta értelmezésére tesz kísérletet, és a versekből áradó költői képszerűségre helyezi a hangsúlyt a tánc segítségével, másik meghatározó alkotóeleme pedig a verses népköltészeti alkotásokhoz kapcsolódó autentikus zenei világ újraértelmezése.
Az egyfelvonásos előadásban azokat a kapcsolódási lehetőségeket láthatja meg a néző, amelyek számára is alternatívák lehetnek, hogy bepillantást nyerjen egy számára talán addig idegennek vélt világba.
Misima Jukio: Krisztus születése – dráma
(rendező: Jámbor József) – magyarországi ősbemutató
A háromszor Nobel-díjra jelölt Misima Jukio mind hazájában, mind a világban általános elismerésnek örvendett, mikor 45 éves korában döbbenetes öngyilkosságot követett el egy katonai támaszponton, miután beszédet intézett a helyőrséghez. Ezek után ki hinné, hogy harminc évvel korábban az Újszövetségből vett témákkal kezdte írói pályáját. Korai színdarabjait most életrajzi ihletésű részekkel egészíti ki Jámbor József, aki a japán kultúra és irodalom értő művelőjeként hozza közénk e távoli, mégis közeli világot.
In memoriam Borbély Szilárd
Borbély Szilárd: Akár Akárki - amoralitás
(rendező: Árkosi Árpád)
A költői nyelvezetű drámai szöveg a moralitásdrámák középkori hagyományát támasztja föl. A válságba jutott fogyasztói társadalom torz tükrét tartja elénk. Ebbe belenézve nem magunkat látjuk, hanem Akár Akárkit, egy olyan tömegembert, akinek nem lévén más lehetősége, saját testét dobja piacra. A darab a jelenkor erkölcsi és morális válságát tárja föl a brechti elidegenítés módszertanával. A haláltánc-show nyolc groteszk, hátborzongatóan hétköznapi jelenet, amelyekben az emberi bűnök különös válfajai mutatkoznak meg.
Műsoron marad:
Nagyszínpad:
Szabó Magda: Régimódi történet (rendező: Csikos Sándor)
Vajda János: Don Perlimplín / Don Cristóbal (rendező: Keszég László)
Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig (rendező: Várhalmi Ilona)
Giuseppe Verdi: Nabucco (rendező: Kesselyák Gergely)
Nancy Huston: Iokaszté királyné (rendező: Gemza Péter)
Gioacchino Rossini: A sevillai borbély (rendező: Szinetár Miklós)
Víg Kamaraszínház
Samuel Beckett: Első szerelem (rendező: Gemza Péter)
Horváth Árpád Stúdiószínház
Olt Tamás: Hét randi (rendező: Olt Tamás)
Willy Russell: Shirley Valentine (rendező: Árkosi Árpád)
Új tagok a 2014/15-ös évadban:
Pál Hunor
Papp István
Sárközi-Nagy Ilona
Szakács Hajnalka
Dehir - 12 bemutatót tervez a következő évadra a Csokonai Színház
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)