Csakugyan az ördöggel cimborált a debreceni kollégium híres professzora?
Szerző: Mikula Szilvia | mikula.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2019.11.21. 08:00 | Frissítve: 2019.11.21. 08:51
Debrecen - A Magyariné szeretője – Ördögromán című kötet Hatvani Istvánt állítja a középpontba. A könyvbemutatón kiderült, hogyan terjedt el a professzorról, hogy valójában boszorkánymester...
Hat év után új regénnyel jelentkezett a Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba írópáros. A Magyariné szeretőjének a főhőse a 301 éve, 1718. november 21-én, Rimaszombaton született Hatvani István, a magyar Faust, aki Debrecenben lett híres-hírhedett.
Az októberben megjelent kötetet a történet helyszínén, Debrecenben is bemutatták a szerzők, akikkel Kácsor Zsolt író beszélgetett.
„Először Hatvanival kezdtünk foglalkozni, jó pár évvel ezelőtt belebotlottunk ezekbe a Hatvaniról szóló mondákba és mesékbe, és érdekelni kezdett minket a történet. Először színdarabot akartunk írni a témában, de az valahogy elakadt. A későbbiekben írtunk egy regényt egy másik témában, aztán elővettük a régi jegyzeteinket és rájöttünk, hogy ebben tényleg van valami.
Soha nem írtunk még előtte ilyen boszorkányos, természetfeletti témákkal foglalkozó művet, úgyhogy ez egy izgalmas kirándulás volt”
– mesélte Schlachtovszky Csaba Faludy-díjas író, drámaíró, televíziós dramaturg.
Habár a két szerző nem debreceni, és csupán egyszer jártak a városban, míg készült a könyv, mégis sikerült eltalálniuk a cívisvárosi miliőt Kácsor Zsolt szerint. Győrei Zsolt Faludy-díjas költő, műfordító, író, drámaíró, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára elárulta, Debrecen és a Református Kollégium történetéről sok szakirodalmat kellett ehhez áttanulmányozni, illetve sok segítséget kaptak Szegedi Károlytól is (akinek a korabeli Debrecent ábrázoló egyik metszete a könyv előzéklapján is látható), aki a metszetei mellé magyarázatokat is írt. Így pedig „gyerekjáték volt dolgozni Debrecen topográfiájával”.
A könyvbemutatón azt is megtudhattuk, hogyan is terjedt el Hatvani Istvánról, hogy ő valójában boszorkánymester.
Győrei Zsolt elmondta, hogy Kazinczy Sámuel, a debreceni kollégium diákja volt az, aki megalapozta a professzor kétes hírnevét, szándéka ellenére.
„Nagyon irritálta az, hogy Hatvaninak ilyen bűbájos hírneve kezd lenni és úgy gondolta, hogy egyszer s mindenkorra lezárja ezt a témát azzal, hogy ír egy bátor, erős szatírát, melyben tréfásan megírja a professzor képtelen kalandjait. A baj az volt, hogy ebből senki sem olvasta ki a szatírát, hanem az volt a reakció, hogy ha már megjelent nyomtatásban is, akkor igaznak kell lennie. Tulajdonképpen ez az egész Magyar Faust-monda innen ered” – mesélte a szerző.
A bemutatón a szerzők arról is beszéltek, hogy a regényben igyekeztek megtalálni a középutat a régi és a mai magyar nyelv között úgy, hogy hitelesnek tűnjön, mégis közérthető és olvasmányos maradjon a szöveg.
Schlachtovszky Csaba elmondta, ehhez sokszor elő kellett vegyék az etimológiai szótárt és sok korabeli forrást is olvastak. A kötetben így nagyjából 95 százalékban csak olyan szavak fordulnak elő, melyek már 1802-ben is megvoltak.
A könyvbemutató végén lehetőség nyílt beszélgetni a szerzőkkel, majd mindenki dedikáltathatta saját példányát.
Makai Sámuel, pelyhes állú jurátus Debrecenbe utazik, hogy disszertációt írjon a Kollégium híres professzorának, Hatvani Istvánnak válópöréről, de csakhamar fogós kérdésekbe gabalyodik:
Csakugyan az Ördöggel cimborált-e Hatvani uram? Ha nem, akkor miért egy boszorkányt fogadott fel szakácsnénak? S ha mindez még hagyján is, de hogy vén fejjel szerelemre lobbant egy süldő leány iránt, az mégis skandalum. És képes lett volna miatta embert is ölni? Vagy ártatlan volt, sőt a mágiához sem konyított többet, mint Magyariné a savanyú vetrecéhez?
Ülhetünk sárkányháton, járhatunk salétrommezőn, belekortyolhatunk Csokonai csikóbőrös kulacsába, csaphatunk leydeni palackkal mennykövet, ámulhatunk ámormézen, széklábbal hadonászó főbírón, tűzvészen és kínvallatáson, orángutángon és boszorkányszombaton a méltán nagyhírű Emmuska szerzőinek ördögrománjában.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)