Csakugyan az ördöggel cimborált a debreceni kollégium híres professzora?

---

Debrecen - A Magyariné szeretője – Ördögromán című kötet Hatvani Istvánt állítja a középpontba. A könyvbemutatón kiderült, hogyan terjedt el a professzorról, hogy valójában boszorkánymester...

Tweet

---

Hat év után új regénnyel jelentkezett a Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba írópáros. A Magyariné szeretőjének a főhőse a 301 éve, 1718. november 21-én, Rimaszombaton született Hatvani István, a magyar Faust, aki Debrecenben lett híres-hírhedett.

Az októberben megjelent kötetet a történet helyszínén, Debrecenben is bemutatták a szerzők, akikkel Kácsor Zsolt író beszélgetett.

„Először Hatvanival kezdtünk foglalkozni, jó pár évvel ezelőtt belebotlottunk ezekbe a Hatvaniról szóló mondákba és mesékbe, és érdekelni kezdett minket a történet. Először színdarabot akartunk írni a témában, de az valahogy elakadt. A későbbiekben írtunk egy regényt egy másik témában, aztán elővettük a régi jegyzeteinket és rájöttünk, hogy ebben tényleg van valami.

Soha nem írtunk még előtte ilyen boszorkányos, természetfeletti témákkal foglalkozó művet, úgyhogy ez egy izgalmas kirándulás volt”

– mesélte Schlachtovszky Csaba Faludy-díjas író, drámaíró, televíziós dramaturg.

Habár a két szerző nem debreceni, és csupán egyszer jártak a városban, míg készült a könyv, mégis sikerült eltalálniuk a cívisvárosi miliőt Kácsor Zsolt szerint. Győrei Zsolt Faludy-díjas költő, műfordító, író, drámaíró, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára elárulta, Debrecen és a Református Kollégium történetéről sok szakirodalmat kellett ehhez áttanulmányozni, illetve sok segítséget kaptak Szegedi Károlytól is (akinek a korabeli Debrecent ábrázoló egyik metszete a könyv előzéklapján is látható), aki a metszetei mellé magyarázatokat is írt. Így pedig „gyerekjáték volt dolgozni Debrecen topográfiájával”.

A könyvbemutatón azt is megtudhattuk, hogyan is terjedt el Hatvani Istvánról, hogy ő valójában boszorkánymester.

Győrei Zsolt elmondta, hogy Kazinczy Sámuel, a debreceni kollégium diákja volt az, aki megalapozta a professzor kétes hírnevét, szándéka ellenére.

„Nagyon irritálta az, hogy Hatvaninak ilyen bűbájos hírneve kezd lenni és úgy gondolta, hogy egyszer s mindenkorra lezárja ezt a témát azzal, hogy ír egy bátor, erős szatírát, melyben tréfásan megírja a professzor képtelen kalandjait. A baj az volt, hogy ebből senki sem olvasta ki a szatírát, hanem az volt a reakció, hogy ha már megjelent nyomtatásban is, akkor igaznak kell lennie. Tulajdonképpen ez az egész Magyar Faust-monda innen ered” – mesélte a szerző.

---

---

A bemutatón a szerzők arról is beszéltek, hogy a regényben igyekeztek megtalálni a középutat a régi és a mai magyar nyelv között úgy, hogy hitelesnek tűnjön, mégis közérthető és olvasmányos maradjon a szöveg.

Schlachtovszky Csaba elmondta, ehhez sokszor elő kellett vegyék az etimológiai szótárt és sok korabeli forrást is olvastak. A kötetben így nagyjából 95 százalékban csak olyan szavak fordulnak elő, melyek már 1802-ben is megvoltak.

A könyvbemutató végén lehetőség nyílt beszélgetni a szerzőkkel, majd mindenki dedikáltathatta saját példányát.

---

Címkék: Magyariné szeretője, Ördögromán, Győrei Zsolt, Schlachtovszky Csaba, Könyvbemutató

---