Beszélő majmok háborúja Debrecenben is
Szerző: Zsupos Ágnes | zsupos.agnes@debrecenradiofm95.hu Közzétéve: 2014.07.20. 11:04 | Frissítve: 2014.07.21. 11:31
Debrecen – Csimpánzok küzdelme egy túlélő-műsorban, állatias indulatok és rengeteg dráma. Erről szól az új Majmok bolygója film. Kritika.
Óriási sikerrel startolt az amerikai mozikban a Majmok bolygója – Forradalom című film. Itthon sincs ez másképp, s noha a legnagyobb magyar mozi hálózat még nem vette műsorra premierje napján, a debreceni art mozi csúcsforgalommal játssza a filmet. Nem véletlen, ugyanis a látvány mellett egy remekül felépített drámát láthat a néző.
Cézár, a San Francisco-ban született kísérleti majom életének folytatását tíz évvel később követhetjük nyomon. A vírus, ami az embert is fertőzi – ám a majmok agyi aktivitását gyorsítja – jobbára kipusztította a világot. Azon kevés csoportok, akik túlélték a fertőzést, most kolóniákban élnek. Leginkább úgy, hogy áram és vízkészleteik aggasztóan megcsappantak. Csupán egy híd választja el a túlélőket az elképesztő iramban fejlődő majmok társadalmától. Ugyanis igazi társadalom alakult ki mindeközben a híd másik felén. Cézárt az előző részben gazdája jelbeszédre tanítja, ezt a tudást pedig évekkel később társainak is átadja. Sőt, idővel a beszédet is megtanulják egymástól. Így bár lassú és töredezett mondatokban, de képesek magukat szavakkal kifejezni. Lakókuckókat építenek a fákra, falvakban élnek egymástól nem is olyan távol, és közösen vadásznak szarvasokra az erdőben. Tehát egy civilizált társadalom irányába fejlődő békés életüket élik.
Mindeközben a közelben élő embercsoport utolsó esélye a túlélésre, ha a majmok térfelére merészkednek, hogy beindítsák az ott hátrahagyott generátorokat, ezzel áramot termelve maguknak. A kommunikációs szakadékok, félreértések, ember és állat között kialakult bizalmatlanság pedig hamarosan gigászi háborút szül. Ezt pedig csak Cézár és az emberek követe tudja megállítani. Már ha egyáltalán ez sikerülhet, hiszen a háború elkerülhetetlen. A majmok közül sokan emlékeznek még, hogy ketrecbe zárták őket, és sokszor kegyetlen módszerekkel kísérleteztek rajtuk. Azok az állatok, amelyekben csak rossz emlékek maradtak, nem is akarnak megbocsátani az embereknek.
Míg a Majmok bolygója előző része sokkal inkább akcióra hasonlított, addig ebben a részben sokféle karakterfejlődést és drámát láthat a mozinéző. Már önmagába izgalmas, ahogy a majmok igencsak nagy százalékban emberi karakterekké válnak, lassacskán maguk mögött hagyva állatias vonásaikat. Egészen odáig jut a dolog, hogy mindegyik sír egy kicsit, ha érzelmi megrázkódtatás éri. A fantasztikus látványban természetesen közrejátszik a legújabb számítógépes technika. Az alkotók döbbenetes pontossággal rajzolták meg a gesztusokat, a mimikát, a tekintetet, ami mind-mind emberi reakciókra emlékezteti a befogadót. Cézár pedig – aki a majmok vezetője – nem csak civilizáltan viselkedik, de logikusan, megfontoltan és bölcsen gondolkodik. Az állatias indulatok – amelyek olykor-olykor az emberből is előtörnek – nagyon ritkán mutatkoznak meg tetteiben. Ha mégis, azonnal megbánja. Ettől ő már inkább tartozik az emberek közé, mint az állatokhoz. Ez kényelmetlen, feszült gondolatokhoz is vezetheti a mozizót: milyen aprócska lényegi dolgok is vezettek ilyen rövid idő alatt ahhoz, hogy az emberszabásúakból végül a „civilizáció csúcsa” legyen. Önálló gondolkodó lény, aki döntéseket tud hozni, és azokért felelősséget vállal.
A film nagyon sok párhuzamot von a megszokott családi drámák főszereplői és a majmok merőben új univerzuma között. Cézárnak is az a legfontosabb, hogy a családját megvédje, a saját kolóniáját fenntartsa, de mindeközben egészséges egyensúly uralkodjon az őket körülvevő világban. Az alkotás készítői olyan apróságokra is odafigyeltek, hogy a civilizáció következő lépcsőfokán a majmok már elkülönített helyen adjanak életet az új jövevényeknek segítőkkel. Akárcsak egy kórházi szülőszobában, bábákkal vagy orvosokkal. Az viszont nehezen hihető, hogy testfelépítésükkel, igencsak rövid lábakkal meg tudnak ülni egy lovat. Ezek az apró buktatók több helyen is megzavarják a film élvezhetőségét. Noha sok helyen felhasználják például az emberek fegyvereit, igazából sosem tanulják meg használni őket. Mégis tökéletes pusztító eszközzé válik kezükben a géppisztoly. (Amiből a töltény természetesen soha nem fogy el. Ezt a Vigyázz, vagy lő a mamám! című film óta tudjuk…)
A végső tanulság mindent összevetve mégis az, hogy nem számít állat vagy ember, aki a koncepció középpontjába kerül. A jellem és a karakter ugyanolyan esendő, és a megbélyegzés minden esetben elfogathatatlan. Az emberek csoportjában – ahogy azt már megszokhattuk – ugyanúgy található negatív karakter, mint a majmokéban. A bűnösök illetve a nem megfelelően gondolkodók a csoportot bomlasztják, veszélyeztetik. A rend csak akkor állhat helyre, ha csoportok nem egymás ellen fordulnak, hanem felfedezik kiben, vagy miben rejlik az igazi veszély forrása.
Az új Majmok bolyogója izgalmas, szerethető és túlontúl érzelmes. Az emócióktól túlcsorduló részeket szerencsére felrántják az akció dús csatajelenetek. Ez pedig viszonylag egészséges ritmust teremt a néző számára, miközben azért izgul, hogy ember és állat megtanuljon békében élni egymás mellett.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: július 30-ig 15.30, 17.45 és 20 órai kezdettel. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D csoportos (20 fő felett) – 660 Ft, 2D gyermek/diák – 760 Ft 2D – 860 Ft 3D csoportos (20 fő felett) – 890 Ft 3D gyermek/diák – 990 Ft, 3D – 1090 Ft
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)