Ady-megemlékezés Érmindszenten
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.11.20. 19:53 | Frissítve: 2011.10.27. 13:26
„Az Érmelléki magyar ugartól az óceánig” címmel rendezett megemlékezést Érmindszenten Ady Endre születésének 133. évfordulóján a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Tőkés László európai parlamenti alelnök nagyváradi irodája, valamint a Partiumi Magyar Művelődési Céh. Megyénkből Cs. Tóth János, a Méliusz Központ igazgatója, Jantyik Zsolt közművelődési vezető és a debreceni Ady Endre Gimnázium három osztálya vett részt osztályfőnökeikkel együtt az ünnepségen.
A ma már Ady Endre nevét viselő picinyke szatmári település református templomában kezdődött a program, ünnepi istentisztelettel, melyen az igét Forró László, egyházi főtanácsos hirdette. Kiemelte: sokan, sokfelől jöttünk el emlékezni egyik legnagyobb költőnkre, akinek szellemiségében kell emlékeznünk népünkre, nemzetünkre is egyúttal. Balla Árpád, a helyi gyülekezet elnöke szerint az ünnep jó alkalom arra, hogy hitükben megerősödjenek a határon innen és túlról érkezettek.
Az Ady-kúria udvarán álló Ady-szobor előtt Barabás János kolozsvári konzul tartott rövid beszédet. Mint mondta, egyesek szerint, ha Ady nem magyar nyelven írt volna, a világirodalom legnagyobb költője lett volna. Mások szerint viszont éppen az tette naggyá, hogy magyar nyelven írt. A konzul is ezt a véleményt osztja, hiszen a világ egyik legszebb nyelve a magyar, mely összekötő kapocs szétszóródott népünk számára. – Az pedig külön öröm, hogy a magyar kormány lehetővé teszi a kettős állampolgárság felvételét a Kárpát-medence magyarjai részére. Éljenek ezzel a lehetőséggel! – kérte a partiumi emlékezőket.
Cs. Tóth János Ady méltatása kapcsán kiemelte: 1918. december 29-én a magyar nemzetért aggódók a Vörösmarty Akadémiai Egyesület elnökévé választották a már nagy beteg költőt, aki szerint nem búsmagyarkodni kell, hanem fellebbezni, tiltakozni Trianon ellen. 1919 januárjában viszont Károlyi Mihály köztársasági elnökként inkább az alkalmazkodást javasolta. – Ezt a két utat kínálja fel nekünk a magyar történelem. Ám óriási eredmény, hogy tegnap óta a székely zászló is ott leng a magyar Parlament homlokzatán, s a magyar állampolgárság is elérhető minden nemzettestvérünk számára. A debreceni Méliusz Központ is ápolja Ady emlékét, mert meggyőződésünk, a monarchia legkomolyabb költője volt Érmindszent szülötte.
Jantyik Zsolt a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat üdvözletét tolmácsolta, majd elénekelte a Megyek a hegyen című szerzeményét.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Értől az Óceánig kapcsán elmondta: Ady Endre faluja többet érdemel annál, mint ahogy most kinéz, éppen azért, hogy ne legyen magyar ugar. – Súlyos adósságaink vannak, de nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is. Éppen ezért az a feladatunk, hogy mindenki tegye meg azt, amit megkövetel a haza – intette a jelenlévőket.
Ulicsák Szilárd a határon túliak támogatásáért felelős miniszteri biztos bejelentette, hogy a jövőben nemcsak a magyar nemzetiségű tanulók kaphatnak támogatást, hanem az óvodások is. – Nehéz évek várnak ránk, ám összefogással leküzdhetjük a gondokat. Az egyesült Európában lehetővé kell tenni, hogy minél többen jussanak el tapasztalatszerzésre az EU tagországaiba, de az eredményeket szülőföldjükön kamatoztassák – ajánlotta az emlékezők figyelmébe.
A debreceni Ady Endre Gimnázium diákjai nemcsak koszorúztak, hanem verses-dalos műsort is előadtak, mellyel kihívták a jelenlévők elismerését. Meleg Vilmos nagyváradi színész közismert Ady-versekkel tette emlékezetessé a meghitt ünnepséget.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)