A vámpírok és a zombik után megérkeztek a kannibálok az irodalomba
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2015.10.30. 09:59 | Frissítve: 2015.10.30. 10:07
Debrecen – A városban, ami hajdan London volt, természetes, hogy emberhúst tálalnak fel az éttermek. Csak legyen, aki meg tudja fizetni. Kritika.
A helyzet eléggé reménytelennek tűnik. Túl az atomháború pusztításán a világ épp, hogy lakható. Ha eső hull az égből, menekülni kell előle, mert nem életet, hanem halált hoz. Az emberek tengődnek: többségük iszonyúan szegény, folyamatosan éhezik, farmerként próbál zöldséget termeszteni a radioaktív talajon. Csak egy szűk réteg az, melynek lehetősége van élvezni a hajdan virágzó civilizáció nyújtotta lehetőségeket. Demetrius, a történet hőse és barátja, Luke vidéken nyomorognak. Hogy segítsenek családjukon, úgy döntenek, Londiniumba, a hajdan virágzó ország fővárosába mennek részt venni egy castingon, mely végén az étlapon végezhetik. Igen, jól olvassák: az az egyetlen esélyük, hogy eladják testüket a jól táplált és Shakespeare világának hangulatát idéző kosztümös környezetben élő uralkodó osztálynak, s így némi jövedelemhez juttassák családjukat. (Akiknek szükségük is volna némi segítségre, hiszen Demetrius édesanyja haldoklik, a családi gazdaság pedig rég tönkrement.)
Amit nem tudnak ezek a vidéki srácok, mikor útra kelnek, hogy a húsra nem csak az uralkodó osztály pályázik, hanem a londiniumi söpredék is. Mindemellett pedig a város sötét csatornarendszereiben lázadás készül a kannibál-társadalom szétzúzására…
Demetriusnak nem csupán még egy általa ismert valóságnál is durvább változattal kell szembesülnie, hanem azzal is, hogy őt is megérintheti a szerelem. A város polgármesterének lánya, Abigail éppen házasodni készül. Demetrius akár főfogás is lehet a lagzin – de az is meglehet, hogy valami más fog történni vele...
A Londinium hercege szerzője, T. S. Thomas (aki valójában egy tehetséges magyar fiatalember, Tóbiás Sándor) sodró, lendületes regényt ír, ami trilógiának ígérkezik. Nem tudjuk, lesz-e elég ötlete, nem fog-e kifulladni vállalkozása. Az első kötet mindenesetre jól sikerült: erős, izgalmas, gyakorlatilag letehetetlen regény, ami ugyan lektűr, de mégis: nyelvileg is igényes, remekül váltogatja a nézőpontokat (Abigail naplója stílusos, Shakespeare-korát idéző szövegfolyam), szereplői pedig egészen reálisan cselekszenek – már amennyiben az őrület világában van rendszer. (Van!)
Beteg – aggaszthatnánk rá a jelzőt. De ne vicceljünk: a zombisorozatok, a Hannibal-filmek, a vámpíros-farkasemberes „lavsztorik”, vagy éppen az átlagos tévéhíradók világában pont ez lenne az, ami túlment minden határon?
Kíváncsian várjuk a folytatást.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)