A Magyar Művészeti Akadémiához kerül a Műcsarnok
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.11.23. 11:59 | Frissítve: 2012.11.23. 11:59
Budapest – A Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) adja át a magyar állam a debreceni Modem korábbi igazgatója által irányított Műcsarnok, valamint a Pesti Vigadó tulajdonjogát 2013. január 1-jén; az MMA több művészeti testületbe is tagot delegálhat, illetve dönthet a létrehozandó Nemzet Művésze díj odaítéléséről.
Szerdai ülésén a kormány megtárgyalta az MMA kultúrstratégiai szerepének megerősítéséről és egyes kulturális tárgyú jogszabályok módosításáról szóló előterjesztést – mondta el az MTI-nek csütörtökön a kultúráért felelős államtitkár.
L. Simon László bejelentette: a Műcsarnoknak mint ingatlannak a tulajdonjoga az akadémiához kerül, a kortárs kiállítóhelyet üzemeltető Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosa és fenntartója azonban továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) marad, a nonprofit kft. feladatellátásának művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot biztosítva az MMA elnöke számára.
A kormány döntött arról is, hogy az Emmi 2013. október 31-ig az MMA elnökének bevonásával átvizsgálja a kultúrafinanszírozás intézményrendszerét, különösen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásait.
Az NKA alelnöki tisztét is ellátó L. Simon László kiemelte, hogy a kulturális alap forrásai és működése változatlan marad. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke személyesen is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az NKA mint a hazai kultúrmecenatúra egyik legfontosabb szervezete megőrizze integritását és folytathassa munkáját, hiszen a rendszerváltás után ő maga bábáskodott az NKA létrejötténél – közölte az államtitkár.
L. Simon László tájékoztatása szerint a kormány az MMA számára közreműködési lehetőséget biztosít a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra javaslatot tevő bizottság munkájában, egyetértési jogot ad az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és a szakbizottságok elnökei kinevezésében. Az akadémia képviselője a jövőben részt vehet a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács ülésein, tagot delegálhat a Magyar Ösztöndíj Bizottságba, valamint az Országgyűlés Szent Korona Testületébe.
Döntés született a Nemzet Művésze díj megalapításáról is, amelynek odaítéléséről az MMA dönthet; a köztestület folyósítja az elismeréssel járó életjáradékot is. A Nemzet Művésze díj felváltja a Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere és a Magyar Állami Operaház Mesterművésze elismeréseket, amelyek birtokosai automatikusan részesülnek az új díjban. Az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításoknak 2012 végéig kell megszületniük.
„Szeretnénk, ha egy sokszínű, változatos, a magyar művészeti élet egészét lefedő Magyar Művészeti Akadémia jönne létre”, ezért 50 fővel 250-re emelkedik a köztestület rendes tagjainak száma, akik művészi tevékenységük elismeréseképpen életjáradékban részesülnek - közölte az államtitkár.
Ennek összege a jövő évtől bruttó 150 ezer, a levelező tagok esetén 100 ezer forint. A kormány támogatja, hogy a juttatás az évtized végéig elérje a Magyar Tudományos Akadémia által a Magyarországon élő, hazai akadémikusok részére folyósított havi tiszteletdíj összegét – mondta L. Simon László.
Tiltakozik az AICA magyar tagozata a Műcsarnok átadása ellen
Elfogadhatatlannak tartja a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) Magyar Tagozata „a kulturális intézményrendszer és a kultúrafinanszírozás még működőképes elemeinek szétzilálását”. Az MTI-hez pénteken eljuttatott nyilatkozatukban tiltakoznak az ellen is, hogy a Műcsarnok tulajdonjoga a Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) kerüljön.
A dokumentum felidézi, hogy a magyar állam egy kormányhatározattal lemondott novemberben a Műcsarnok épületének tulajdonjogáról, emellett vállalta, hogy az intézmény működését érintő művészeti és tartalmi kérdésekben egyetértési jogot biztosít a MMA-nak.
„A lépéssel a kormány szembemegy minden olyan törekvéssel, amely az elmúlt évtizedekben a magyar kortárs képzőművészetet, annak intézményrendszerét a nemzetközi művészet vérkeringésébe kívánta kapcsolni. A lépéssel a kormány folytatja a kulturális intézményrendszer kiszervezését, s ezzel magát a kultúrát jelentékteleníti el” – olvasható az AICA magyar tagozatának nyilatkozatában. Ebben kitérnek arra is, hogy a döntéssel „az állam ideológiai szabályozásra nyújt felhatalmazást egy olyan szervezetnek, amelyet nem ellenőrizhet”.
A szervezet szerint a kormány „visszaforgatja az idő kerekét”, azaz olyan struktúrákat támaszt fel, amelyek a magyar képzőművészet történetében „a legmaradibb elképzelésekhez” kapcsolódtak. „A kormány döntése nyomán ugyanis ismét érvényessé válhat a műcsarnoki művészet kifejezés, az a fogalom, amely ellen a huszadik század első felében valamennyi progresszív magyar művész és művészcsoport küzdelmet folytatott. A „szalonművészet” visszatérése, a Magyar Művészeti Akadémia „kultúrstratégiai szerepének megerősítése, a kulturális intézményrendszer és a kultúrafinanszírozás még működőképes elemeinek szétzilálása elfogadhatatlan” – írták.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)