A 18. században ragadt a tini, a barátai segítenek neki visszajutni
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.12.14. 15:45 | Frissítve: 2016.12.14. 15:49
Debrecen – A Csokonai Színház új előadása egy izgalmas és sikeres regényből készült: a mai fiatalokat és a digitalizált világot állítja a középpontba.
December 19-én, hétfőn 14 órától debütál a Csokonai Színház új előadása, az Időfutár. A 2012-ben hatalmas hallgatottságot elérő ifjúsági rádiójátékból hatkötetes regénysorozat született, ebből készül most színpadi verzió, mely az egyik legszínesebb és legfordulatosabb epizódot ragadja ki a gazdag cselekményből és formálja önálló, kerek egész történetté.
Az Időfutár sikerének egyik titka, hogy az internet-generáció kamaszok mindennapi közegében játszódik, a digitalizált világban felvett szokások természetes módon jelennek meg. A kalandok, barátságok, szerelemek, érzelmi viharok és a vicces iskolai helyzetek egy időutazásról szóló krimibe ágyazódnak bele: a főszereplő Hanna egy időre a 18. században ragad, a visszajutásban barátai – akikkel a különleges féreglyuktelefonon keresztül tudja tartani a kapcsolatot – minden találékonyságukkal igyekeznek neki segíteni.
A több száz éves időeltolódás kiváló alkalmat ad néhány történelmi és művészettörténeti tény izgalmassá tételére: Kempelen Farkas sakkautomatájáról, a felvilágosodásról, Mozart Varázsfuvolájáról Szinte észrevétlenül, gyorsan pörgő kalandokon keresztül szereznek ismereteket a kamaszok. A sci-finek is beillő Időfutár nemcsak népszerű a tizenévesek körében, hanem színvonalas irodalmi mű is.
Az igényes ifjúsági alkotások ismérvei jellemzőek rá: remek a sztorija, jó a stílusa, lendületes a történetvezetése, van mondandója és tanulsága, s az ismeretátadásra is hangsúlyt helyez, ráadásul a felnőttek számára is szórakoztató. Ennek köszönhető, hogy néhány iskolában a kötelező olvasmányok közé is bekerült. Az Időfutár színpadi változatért kiált, ezt Gimesi Dóra és Tasnádi István átiratában, illetve Gemza Péter rendezésében láthatja a Csokonai Színház közönsége.
Science fiction és történelmi mű
Gemza Péter, az előadás rendezője is ismerte a rádiójátékot, szinte családi rituálé keretében várták a folytatást, de csak később, miután a Csokonai Színház művészeti vezetője lett, fogalmazódott meg benne a színházi előadás gondolata. „Azzal ragadott meg az Időfutár, hogy nagyon nagy dimenziókat fog át: mind az időt, mind a benne szereplő személyeket tekintve egy igazán széles spektrumra ad rálátást. Egyszerre science fiction és történelmi mű, ugyanakkor egy mindennapi, a mai fiatalokkal foglalkozó történet is.”
Önálló történet a bécsi eseményekkel
Az alkotók elképzelése az volt, hogy a színházi előadás önállóan, az Időfutár-sorozat ismerete nélkül is érthető legyen. Az ifjúsági regény több történetszála közül a rendező és a szerzők végül egyet választottak ki, amiben szerepe volt annak is, hogy a debreceni évad egyik operája a Varázsfuvola lesz. „Rögtön az elején világos volt az, hogy a bécsi történetszál a Varázsfuvolával engem mindenképpen érdekel. Mivel a Csokonai Színházban szerettük volna megcsinálni A varázsfuvolát, ezért kicsit felgyorsítottuk a folyamatot, hogy össze tudjuk kapcsolni a két bemutatót. Hiszem azt, hogy a kettő erősíteni tudja egymást, és izgalmasabbá válik általuk a debreceni évad. Szerintem a szerzőknek nagyon nehéz dolguk volt, hiszen az Időfutár-történetben rengeteg szál szövődik össze folyamatosan, és annak érdekében, hogy a színházi előadás története önmagában is megálljon, nagyon kristálytisztán le kell csupaszítani a viszonyokat, és rengeteg átdolgozásra volt szükség. Ez nagyon jól sikerült nekik.”
Gemza Péter az eddig rendezett ifjúsági előadásaiban (J. W. Goethe: A Zöld Kígyó és a Szép Liliom, Weöres Sándor: Holdbeli csónakos) mindig a kortárs valóságtól távolabbi, elemeltebb történetekkel dolgozott. Ehhez képest az Időfutárban jelen van egy nagyon erős kettősség a mindennapi valóság és a múltba történő utazás között. „Azt gondolom, hogy épp ez a kettősség az előadás lényege.
A történet középpontjában két tárgy áll: egy régi kütyü és egy modern kütyü − egy régi sakkautomata és egy mobiltelefon. Emellett a személyekben és a helyszínekben is folyamatosan jelen van ez a kettősség. Az igazi színházi kihívást viszont mindennek a térben való megjelenítése jelenti. A két idősík összeszövését kell nagyon ügyesen megoldanunk, például amikor valaki Mozart korába telefonál. Ráadásul ez a kettősség gyakran szimultán: egyszerre történnek események a két idősíkban.
Színházrendezői szempontból ez igazán izgalmas feladat, mert úgy kell színre vinnem a két eseményt, hogy az egyik se nyomja el a másikat. A könyvben a terek közötti váltás a képzeletünkre van bízva, a rádiójátékban pedig egy hangeffekt jelzi a változást. A színházban viszont ezt képileg meg kell fogalmazni. Ezen kívül pedig még ott van a „színház a színházban” jelenség is.
Hanna, a dementor Bujdosó és Wolfi
A történet főszereplőjét a kamasz Hannát Mészáros Ibolya, a társulat legfiatalabb színésznője játssza. Miután komplex színészi játékot kíván a szerep, a rendező nem szeretett volna gyerekszereplőkkel dolgozni. „Szerintem fontosabb a történet és a viszonyok, mint az életkor. A kamaszság, a kamaszos hév, a szerelem megjelenése szépen játszható kicsit idősebb színészek számára is.”
Mészáros Ibolya szerint „Az Időfutár főhősnőjét játszani egyszerre megtisztelő, kalandos, ugyanakkor hatalmas felelősség is. Hihetetlenül sok fiatalhoz jutott el ez a történet a könyveken és a rádiójátékon keresztül, én pedig szeretnék méltó lenni az általuk elképzelt „Hannához”. Ez a lány okos, vagány, kalandvágyó, talpraesett, már az első próbán a színházi adaptáció alapjául szolgáló szövegkönyvben lévő minden megszólalását imádtam.
Szerintem mindenkiben van egy kis „Kalász Hanna” valahol, aki szívesen elbújna a „dementor Bujdosóné” elől, gyakorolná a „kiskacajt”, Varázsfuvolát próbálna Wolfival, egyszerű „humanoidként” vitába szállna Bulcsúval a „citronyád” fogalmáról, „elplaybackelné az Éjkirálynőt”, és még sorolhatnám. Ha most egy pillanatra megállok és elképzelem egy felnőtt arcát, ahogy az előbbi mondatomat olvassa, huncut vigyor van az arcomon, hiszen én pontosan értem, hogy mit jelentenek ezek a szavak vagy kifejezések. És a legjobb, hogy elképesztő szuperhős-érzésem van, ha arra gondolok, hogy hány ezer cinkosom van még ebben az országban, akik szintén tudják, hogy miről beszélek!”
Szereposztás
Hanna
Mészáros Ibolya
Sándor bá
Csikos Sándor Jászai-díjas, Érdemes Művész
Benedict
Rózsa László
Mozart
Kovács András e. h.
Schikaneder
Dánielfy Zsolt
Mária Ludovika
Oláh Zsuzsa Jászai-díjas
Jozefa/Bujdosóné
Újhelyi Kinga Jászai-díjas
Kempelen
Miske László Jászai-díjas
Gotthardi
Gelányi Bence m. v.
Zsófi
Nánási Brigitta m. v.
Szabika
Gáll Levente
Bulcsú
Kránicz Richárd e. h.
Ferenc Császár
Böjte Sándor m. v.
Gothárdi segédje
Tisza Lajos
Gothárdi segédje 2.
Wagner Lajos m. v.
További szereplők
Pintér Tímea, Janovicz Zsófia, Fehér Éva, Kis Eleonóra, Czirják Csilla, Biri Gergely
Díszlettervező
Debreczeni Borbála
Jelmeztervező
Mészáros Zsófia
Ügyelő
Karl József
Súgó
Ozoroczki Erika
Rendezőasszisztens
Szőke Zsanett
Zeneszerző
Szabó Balázs
Rendező
Gemza Péter
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)