Valódi mozis csoda a Mission: Impossible folytatása
Szerző: Orosz Ferenc | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.08.04. 10:30 | Frissítve: 2018.08.06. 10:02
Debrecen - Megvan a nyár és az elmúlt évtized egyik legjobb akciófilmje, bátran üljünk be rá a moziba! Kritika.
Néha jó érzés visszarepülni az időben valamilyen film által, és megtapasztalni azt a korszakot, amikor még igazi élménynek számított moziba járni. Vinni az egész családot, vagy éppen a barátokat, feltankolni popcornból, édességből és egy vödörnyi kólából, hogy aztán olyan kalandokban legyen részünk, amelyek a játékidőn túl is velünk maradnak. Az autóban hazafelé, vagy éppen a mozi utáni éttermezés közben kitárgyalni egy eseményt, a nagybetűs mozit.
Mission: Impossible - Utóhatás
Egyes filmek képesek visszarepíteni minket ebbe a korszakba. Vannak azonban olyanok, amelyek nem elégednek meg ennyivel. Amelyek képesek megidézni a régmúlt mozizás aranykorát, de közben végig előre néznek. Tisztában vannak azzal, hogy mi a filmezés jelene, és szeretnék megtalálni a jövőjét.
Az ilyen filmek csak nagyon ritkán érkeznek mozivásznakra, és most a Mission: Impossible – Utóhatásban egy ilyen csodát üdvözölhetünk.
Megvan a nyár és az elmúlt évtized egyik legjobb akciófilmje.
Mint ahogy a sorozat összes részénél, így az Utóhatás esetében sem lehetséges röviden összefoglalni a film történetét. Ethan Hunt (Tom Cruise) és csapata ezúttal is valamilyen nukleáris veszély nyomába ered, miközben az óra ketyeg, a hajmeresztő mutatványok pedig sorra jönnek egymás után, a nézősereget a székbe szögezve. Bár a korábbi epizódok ismerete nem szükséges, az Utóhatás esetében azonban mégis kapunk egy kis extrát, ha jártasak vagyunk a sorozat történelmében. Hunt ugyanis ezúttal dönteni kényszerül, mi a fontosabb számára: a család, a bajtársak, vagy milliók élete. Mindeközben egy CIA ügynök (Henry Cavill) is a nyakában liheg, hogy Hunt biztosan a megfelelő döntést hozza.
Az Utóhatás minden túlzás nélkül Ethan Hunt és az IMF legnagyobb kalandja.
A legjobb akciómozi a 2015-ös Mad Max – A harag útja óta. Az új Mission: Impossible film ugyanis képes volt azt hozni, mint Miller agymenése, amire olyannyira szükségünk van a mai filmes felhozatalban, és itt most nem feltétlenül a minőségre, vagy a történetre gondolok. A sztori önmagában elhanyagolható, hiszen egy alapvetően (néha talán már túlzottan is) bonyolult kémkavalkádról van szó, amiben sokszor könnyű elveszni, vagy esetleg hitelességét megkérdőjelezni. Itt azonban nem ez a lényeg, hanem az odaadás, az elhivatottság és a meggyőződés, amivel Christopher McQuarrie hozzáállt a filmhez. A rendező több interjúban emlegette, hogy aggódik a film miatt, hiszen ő az első rendező, aki visszatért a szériához az előző epizód után.
McQuarrie félt, hogy ezzel elveszi a sorozat egyik legegyedibb tulajdonságát, nevezetesen a minden epizódnál jelentkező frissességet, amit egy új direktor hoz magával. Éppen ezért igyekezett az epizódot mássá tenni, mindeközben megőrizte annak elemeit,
és még a teljes sorozatot is sikerült egy nagy narratívává összefűzni úgy, hogy a film élvezeti faktora és érthetősége cseppet sem csorbult. Még arra is volt ideje ügyelni, hogy az előző részben látott őrült mutatványt is felülmúlja valamivel: ezúttal legalább hat, rekordokat döntögető trükköt láthatunk, melyet minden esetben a vakmerő Tom Cruise hajt végre, mindennemű számítógépes segítség nélkül.
A kollektív akaraterő, valamint elhivatottság, hogy valami különlegeset alkossanak, miközben megőrzik a széria tulajdonságait, valami egészen elképesztőt teremtett. A Mission: Impossible – Utóhatás visszahozza azokat az időket, amikor még érdemes volt moziba járni, mikor a nagyvászon még nem hasonlított ennyire a tévéképernyőkre. Emellett eszméletlenül mai és jövőbe mutató.
Tom Cruise végig ellopja a show-t: húszezer lábról ugrik ki egy repülőgépből egy csak erre az alkalomra megtervezett oxigénmaszkkal, helikopterről lóg ki egy szál kötél segítségével, valamint még a bokáját is eltörte értünk egy London háztetőin való futás közben. Azonban a sérülés után is feláll, és tovább szalad, hogy legalább a felvétel ne legyen elrontva. A színész elhivatottsága már a harmadik rész óta érlelődött, azonban mostanra érte el azt a szintet, melyet szinte egyetlen másik akciósztár sem tud megugrani.
Mellette még a Supermanként ismert Henry Cavill is elhalványul, és bár ökleivel ő is képes mély benyomást tenni, Cruise mellett mindenki csak másodhegedűs lehet.
McQuarrie biztos kézzel vezeti végig a filmet, és a rengeteg tennivaló mellett még arra is van ideje, hogy vizuálisan érdekessé tegye a mozit. A mutatványok nem csak azért izgalmasak, mert hihetetlenül látványosak és hajmeresztőek, hanem mert filmművészeti szempontból is újítóak és bátrak. Amikor leperegnek a film utolsó kockái, olyan érzésünk van, hogy a csapat mindent beleadott, hogy a lehető legjobb terméket adják ki a kezük közül.
A jövő egyelőre kérdéses, azonban az eddigiek végére pont került, és a Mission: Impossible sorozat hivatalosan is kötelező lett, lepipálva az olyan legendákat is, mint a Bosszúállók-sorozat, a Halálos Iramban családja, és igen, még a 007-es széria is. Érzelmileg érett, filmművészetileg elképesztő, mindemellett pedig bitang szórakoztató és látványos. Valódi mozis csoda.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 990 Ft, 2D gyermek/diák – 890 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 790 Ft, 3D normál: 1220 Ft, 3D gyermek/diák – 1120 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1020 Ft.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
A Hangya és a Darázs még nagyobbat csíp, mint vártuk | 2018.07.30 |
A szabad szerelem korába repít vissza a Mamma Mia! folytatása | 2018.07.24 |
Öregek vagyunk, de nem halottak | 2018.07.14 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)