A halál templomának debreceni régészprofesszorait újra láthatjuk
Szerző: Kiss Tamás | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.01.12. 16:20 | Frissítve: 2020.01.13. 19:08
Debrecen – Bőrműves, középiskolai tanár, képregény-rajzoló és festő: Halmi Zsolt tanít és alkot, kiállításra és új képregényekre készül. Interjú.
Halmi Zsolt a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium grafikus tanára. Szabadidejében szabadúszó grafikusként portrékat rajzol és fest, valamint újabb képregényén dolgozik.
Dehir.hu: Első szakmája bőrműves volt. Hogyan jött ez a nagy váltás a rajz és vizuális kommunikációra?
Halmi Zsolt: A bőrműves szakmám után elvégeztem egy grafikus OKJ képzést is, majd aztán a Nyíregyházi Főiskolán folytattam tanulmányaimat rajz- és vizuális kommunikáció szakon, ahol elvégeztem vizuális és környezetkultúra mesterszakot is, és rajztanárként végeztem. Amikor lediplomáztam, a volt iskolámból, a Kós Károly Művészeti Szakgimnáziumból az akkori igazgatónő felhívott, nem dolgoznék-e ott grafikustanárként. Évekig foglalkoztam még bőrművességgel. Különféle hagyományőrző táborokban és helyeken (például a Motolla egyesületben) tartottam bőrműves foglalkozásokat. De ez a háttérbe szorult, mikor a tanítás mellett szabadúszó grafikusként is elkezdtem dolgozni és képregényeket rajzolni.
Dehir.hu: A Kárpátia Busó Rege című dalának videóklipjében levő képregényoldalakat is Ön rajzolta. Ennek van köze a Majd ha fagy és a Kísért a múlt képregényekhez?
Halmi Zsolt: Nem. Ezeket a busós képregényeket, a 5Panels képregényalkotói csoporttal készítettük Pádár Ádám karaktereiből, és a magyar mondavilágot próbálták visszaadni. A Busó Rege teljesen más volt. Az együttes megkeresett, hogy látták az interneten a munkáimat, és szerintük a rajzstílusom megfelelne az új klipjüknek. Volt egy elképzelésük, de alapvetően szabad kezet kaptam, hogyan oldom meg. A lényeg annyi volt, hogy képregényes legyen. Képregényoldalak követik egymást minimális animációval. Csak a rajzokat készítettem, az animációt és a vágást már nem.
Azóta készítettem az Europicának egy másik klipet, az Unflagginget, amiben Blaze Bayley, az Iron Maiden énekese szerepelt. Ő énekelte fel a dalt, és róla kellett mintázni a főhős karakterét.
Dehir.hu: Mesélne a képregényes alkotócsoportjáról, amit Kertész Sándorral visz a Kós Károly Művészeti Szakgimnáziumban?
Halmi Zsolt: Kertész Sándorral elég régóta vagyunk barátok. A szakdolgozatom kapcsán ismerkedtünk meg. A képregény történetét kutatja, ebből ír szakkönyveket, én pedig képregényt rajzolok, és innen jött az ötlet, hogy népszerűsítsük a diákok körében ezt a műfajt.
A suliban szerveztünk különböző szakköröket a diákoknak, ahol megtanulták, hogy néz ki egy képregény, milyen a felépítése, milyen típusai vannak.
A nagyvilágban a különböző típusok (európai, amerikai, japán) hogyan néznek ki, mik a jellemzőik, miben különböznek. Akinek akarta, továbbvitte. A volt diákok között van olyan, aki rajzolt képregényt, vagy nekem segített a képregényeim színezésében, történetírásban, rajzban. Sok diákot sikerült ezzel motiválni.
A szerbiai képregényfesztiválon mindig rendeznek egy nemzetközi kiállítást előre megadott témával. Ezekre több száz művet küldenek a világ minden tájáról, amiből 50-100 darabot válogatnak be. Volt olyan diákunk, aki bekerült erre a kiállításra.
Dehir.hu: Ismerik a diákjai a tanáruk képregényeit?
Halmi Zsolt: Tudják, hogy aktív alkotói munkásságot folytatok. Látják, hogyan készül a képregényem, és a kinyomtatott példányt is, sokan az interneten is nyomon követik a munkásságomat. Egy olyan tanárt, aki szakmát tanít, akkor tartanak a diákok hitelesnek, ha látják, hogy ő maga is aktívan műveli, amit tanít.
Dehir.hu: Készül képregényes rendezvényre?
Halmi Zsolt: A magyar rendezvényekre mindig elmegyek, viszem a saját képregényemet, a pár éve megjelent Hármakat, amiből már nagyon kevés példány van. Bécsbe is át szoktam menni a Comic Conra. Itt, Debrecenben többször részt vettem az OSzAKÉ-n előadóként is, amit nagyon szeretek. Képregényes témákban tartottam előadásokat, és ha minden összejön, szó volt arról is, hogy a MondoConon is tartok majd ilyet.
Dehir.hu: A rajzolás mellett gyűjti is képregényeket. Novemberben nyílt kiállítása ezekből Kunhegyesen. Mekkora a gyűjteménye?
Halmi Zsolt: Ez a kiállítás egy képregénygyűjtő barátom ötlete volt, aki kunhegyesi. Bemutattuk a diákoknak a képregényt, mint művészeti ágat, mellé pedig előadásokat és foglalkozásokat szerveztünk. Egész jó visszhangja volt, azóta már több helyre is hívtak minket, vigyük el ezt a kiállítást, előadást és foglalkozást.
Ez a tárlat nagyon kis részét fedte le mindkettőnk gyűjteményének.
Több ezer képregényem van, köztük bevizsgált, aláírt példányok is. Ezeket nemzetközileg jegyzik, be vannak dobozolva, és értékállóak. Ott például a legolcsóbb képregényem is 70 ezer forintnál kezdődik. Jelenleg a legértékesebbek a két eredeti, Stan Lee által aláírt képregényem.
Dehir.hu: Honnan jött ez a vonzalma?
Halmi Zsolt: Talán tízéves lehettem, amikor kezembe akadt Fazekas Attila képregénye, A pergamen rejtélye. Az egyik osztálytársamtól kaptam kölcsön, és nagyon megtetszett. Még abban az évben Egerben egy családi kiránduláson az újságárusnál megláttam a Csodálatos Pókember 2. számát. Onnantól kezdve mind a mai napig gyűjtöm őket, és maga a rajzolás is ebből jött.
Dehir.hu: Nemrégiben egyik festménye licitre bocsájtásával támogatott egy négyéves, epilepsziás kislányt, Flórát. Honnan ismerte meg a helyzetét?
Halmi Zsolt: Az iskolánk egyik diákjának az édesanyja kezdte ezt a gyűjtést, és gondoltam, hogy egy festményemmel hozzájárulok ehhez. Ha tehetem, próbálok támogatni ilyen kezdeményezéseket. Ez most nagyobb nyilvánosságot kapott, miután licitről van szó, de már többször is felajánlottam festményemet, képregényt, képregényoldalt. Például a Kárpátiának készült eredeti képregényoldalakat szintén beteg gyerekek támogatására ajánlottuk fel. Szívesen segítek, ha tudok.
Dehir.hu: Melyik alkotására a legbüszkébb?
Halmi Zsolt: Most az egyik legjobban sikerült alkotásom a Feltettem a polcra című képem. Ez szó szerint egy polc. Van egy alapja, amire festve van, arra egy polcrendszert építettem fel, és ezen különböző személyes tárgyakat helyeztem el, melyek mindegyikének jelentése van. Inkább installáció, mint kép. A képeimnek egyébként mindig volt térbeli plasztikája, például festékbe kevert homok, ami miatt a térbe is kijött, de ilyen rendszert még nem építettem fel. Jó visszhangja volt, nagyon sokan díjazták és értékelték, hogy mély mondanivalója van.
Dehir.hu: Mennyiben hasonlít, illetve különbözik a festészet és a képregényrajzolás?
Halmi Zsolt: A képregény képkockáról képkockára mesél el egy történetet, egy festmény egyetlen képen belül. Sokan mondták már, ha a festményeimre ránéz az ember, azok emlékeztetik őket arra, hogy képregényeket is rajzolok. A Feltettem a polcra című képemnél egy alkotáson van 12 polc, melyek mindegyike egy-egy történetet mesél el. Az is egyfajta térbeli képregény.
Dehir.hu: Milyen tervei vannak a jövőre?
Halmi Zsolt: Van egy képregény-forgatókönyvem, amit szeretnék elkészíteni, A halál templomának folytatása, ez egy trilógia lesz. A benne szereplő két debreceni régészprofesszor már A halál templomában is feltűnt... Biztos, hogy nem készül el teljesen 2020-ban, de a terveket elkezdem megrajzolni hozzá.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)