Zsinór volt a zsiráfban évek óta
Szerző: Vass Attila | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.04.11. 10:41 | Frissítve: 2011.04.11. 10:41
Megdöbbentő megállapításokra jutottak a napokban lezárult szakértői vizsgálatok a Nagyerdei Kultúrparkban elpusztult zsiráffal és tigrissel kapcsolatban.
A hatévesen kimúlt zsiráf, Axel 2006-ban érkezett Münsterből Debrecenbe, s már akkor benne lehetett az a nagy csomó pamut bálamadzag (lásd a fotón), amit a boncolásakor találtak meg. Az itteni állatkert ugyanis műanyagzsinórt használ – ismertette a vizsgálat eredményét Nagy Sándor Tibor igazgató. A madzag miatt romlott az emésztése, és fogyásnak indult. Az utolsó másfél-két hónapban nagyon sokat leadott, s ez önmagában is elég ok lett volna, hogy elpusztuljon. A kötözőanyagot se észrevenni, se operálni nem lehetett, hiszen nincs erre alkalmas műszer. Mindenesetre immár szálanként nézik át a növényeket, főként, hogy a kertben már volt hasonló tragédia: egyfajta családi átokként, éppen Axel testvére, Káró Bubu evett meg egy léggömböt, s az okozta a halálát.
Axel májában ugyanakkor nekrózist találtak, amely arra utal, hogy mérgezőanyagot fogyasztott – például lenyalta a festéket, vagy a látogatók adtak neki valamit. A zsiráfnak mindemellett tüdőgyulladása is volt. A halálát azonban közvetlenül az okozta, hogy legyengülve szétesett, leült, és mivel elcsúszott, a szabóizmai leszakadtak a combtövénél. Többé nem lehetett felállítani. Axel haláltusája csaknem öt napig tartott, s eközben a testvére folyamatosan vigasztalta, bátorította; Nagy Sándor Tibor szerint ez is olyan határmezsgye, amelyen egybemosódik az állati tudat és érzelem (köztük a könnyezés és az érintés is).
A 12 mázsa súlyú és 4,8 méter magas Axelt a gazdasági udvaron boncolták fel. Ilyenkor, amit lehet, azt megmentik - például a comb- és a koponyacsontokat és a nyakcsigolyákat. A húsát sem dobták ki, hanem kézenfekvő módon az oroszlánoké és a tigriseké lett. A szőrét – a tél végi állapota és a vastag irhája miatt - nem lehetett kikészíteni, viszont az oktatásra alkalmas testrészei immár az egyetem, a Természetrajzi Múzeum és a Nagyerdei Kultúrpark csonttárait gazdagítják.
Az afrikai jószág halála után néhány nappal a szibériai királytigris, Mirjam is elpusztult. Az állat 23 éve került Debrecenbe, s ő büszkélkedhetett a „Magyarország első, mesterséges úton nemzett nősténye” címmel. Nagyon idős kort élt meg: emberi léptékkel 104 évesen múlt ki. Korábban már kétszer „varázsolták vissza” az életbe. Az volt a nagy tragédiája, hogy sosem kapott hímet; amikor pedig kapott, már meddő volt. Jóllehet, a genetikai állománya miatt a 3400 recens példány között a 36. helyen állt (mivel az anyját még vadon fogták be), s az összes szaporulatára nagy igény lett volna.
A boncolás kimutatta, hogy a szíve kivételével már semmi sem volt rendben Mirjamban. Komoly tályogok, kelések, ciszták lepték el, így az a csoda, hogy eddig bírta. (Emiatt nem is lehetett úgy hasznosítani, mint a hosszú nyakút.) Öröm az ürömben, hogy az itt maradt hímnek, Árésznek könnyebb lesz korban hozzá illő nőstényt találni. A zsiráfok közül szintén egy maradt. A fajkoordinátor közreműködésével neki is kerítenek társat: lehetőleg kancát. Azt azonban tudni kell, hogy ezek a recés zsiráfok a hét alfaj közül a második legritkábbak a földön.
Európában is mindössze 54 ilyen állat él, s nagyon nehéz genetikailag is összeillő párokat találni. Első körben alfajazonos kancák, majd alfajazonos hímek, végső soron pedig nem alfajazonos zsiráfok jöhetnek szóba. Mindezért semmit nem kell adnia a Kultúrparknak, ugyanis teljes jogú tagja az Európai Akváriumok és Állatkertek Szövetségének (amit ő ad, azért se kérhet pénzt). Itt éppen az a cél, hogy kizárják az üzleti szempontokat, s csakis a fajmentés legyen a fő motiváció. A fajtamentő programban érkeztek Debrecenbe a tapírok, a zsiráfok, a pókmajmok és a pingvinek is, a mieink pedig így adták tovább az észak-kínai leopárdokat, valamint a napokban a gibbonokat is. Ha minden szerencsésen alakul, akkor akár már május végére, a Kultúrpark 50. születésnapja alkalmából tartandó programokra is megérkezhetnek Axel és Mirjam utódai.
Ősszel a Kultúrpark állatvédelmi konferenciát tart az állati jogokról. Szó lesz azokról a kötelezettségekről és minimumkövetelményekről is, amelyeket az állatok jóléte érdekében minden felelős állattartónak teljesítenie kell. Ha felidézzük például a léggömb miatt kimúlt Káró Bubu példáját, érthető: miért vonatkozik a látogatókra is az állatvilág nagyköveteivel szembeni etikai kódex.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)