Virágzik a Tisza
Szerző: Vojtkó Ferenc | vojtko.ferenc@dtv.hu Közzétéve: 2010.07.09. 07:08 | Frissítve: 2010.07.09. 07:08
Nyár estéken virágba borul a Tisza. Ez nem valamiféle képzavar, hanem a kérészek táncát nevezik így. Európában egyedülálló természeti jelenségről van szó. A 8-12 centiméter hosszú rovarok 3 éves lárvaságuk után kifejlett, ivarérett korukban néhány órás násztáncukat járják, virágzóvá varázsolva a víz felszínét. Eleget tesznek elemi ösztönüknek, párzanak, majd holtan hullanak a Tisza vizébe.
Vörösen izzik a Tisza vize a nyári naplementében. Az alkonyati fényben a kanyargó folyó különös arcát mutatja. Az ember belefeledkezik a szépségbe. A látványt egyszer csak egy láthatatlan kéz megváltoztatja, intésére nász kezdődik a víz felett. Milliószám jelennek meg a kérészek a víz színén. Elkezdődik a Tisza virágzása.
A kérészek a víz színéről felkapaszkodnak az ágakra, a partoldalra, hogy megszabaduljanak kitinvázuktól. Vetkőznek. Három éves agyagba zárt fogságuktól szabadulnak.
- Erre mondták azt a tiszai halászok, hogy a kérész letolja a gatyáját, mert ahogy a potroháról lejön a bőre és szabaddá válnak az állat hosszú páros farktoldalékai, attól kezdve válik a kérész ivaréretté – magyarázza Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének tanára.
A hímek farktoldalékaik segítségével nőstényt fognak. Nincs udvarlás, sem tánc, sem ének, sem dallamok. Erőszakosan megragadják a nőstényt és párzásra kényszerítik. Amint sikerrel jártak, beteljesül ösztönük által vezérelt céljuk, értelmet nyer létük. De ezért halállal fizetnek. A hím kérészek a párzást követően percek múlva élettelenül hullanak a Tisza habjaiba és válnak halak millióinak táplálékává.
Amikor árnyék borul a víz színére, eljön a tiszavirágzás legszebb pillanata. A megtermékenyített nőstények tízezrével a fák magasságáig repülnek, dacolva a Tiszával, annak folyási irányával, és közben szórják a megtermékenyített petéket. Pontosan tudják, mekkora távolságot kell megtenniük a levegőben. Érzékelik a sodrás erejét, és ez alapján - akár egy-két kilométert is – visszarepülnek oda, ahol lárva állapotukból kikeltek. Azért teszik ezt, hogy utódaikat a legjobb agyagos parton tudják.
- A nőstényekben genetikailag kódolva van, melyik partszakaszokon vannak és menyit kell nekik fentebb repülni ahhoz, hogy a lerakott petét a víz oda sodorja vissza, ahol ők kikeltek. Ezt hívjuk kompenzációs repülésnek – meséli Gál Lajos természetvédelmi őr.
A kérészek alkonyi tánca a természet csodája. Az egyedülálló természeti jelenség főszereplője, a tiszavirág kérész védett faj. Egyedei napjainkban már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán figyelhetőek meg. Máshonnan már kipusztultak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)