Miért válnak folyóvá az utcák egy nagy eső után több hajdú-bihari településen?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.07.17. 11:36 | Frissítve: 2019.07.18. 20:16
Kisebbfajta „árvizek” nehezítik a közlekedést egy-egy hevesebb esőzéskor megyénk több településén is. A csapadékvíz elvezető csatornák befogadó képessége véges, van, ahol nincs is ilyen kiépítés.
Esővízben úsztak a hajdúnánásiak a hétvégén: a hirtelen lezúduló csapadék jó ideig képtelen volt elfolyni az utcákról, sekély vizű medencévé változtatva át a település egy részét. A Mártírok úton különösen nagy gondot okozott az eső: itt több üzlethelyiség kívül-belül vízben állt.
Fotók: Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Egy hajdúnánási amatőr meteorológus, Imre egy éve állított fel kertjében egy egyszerű meteorológiai állomást. Az eddigi legtöbb csapadék, amit mért az elmúlt egy esztendőben, 18 milliméter volt. Múlt héten szombaton azonban összesen 43 milliméter eső zúdult le portájára. Mint Facebook-oldalán említette:
tavaly több hónap alatt nem esett ennyi eső, mint most, gyakorlatilag néhány perc alatt.
Végül a hajdúnánási és a hajdúböszörményi hivatásos tűzoltók segítségét kellett kérni. Az egyenruhások felszedték az utcán az aknaszemeket, így gyorsítva meg a víz elvezetését.
– Éppen a tűzoltóság mellett dolgozom egy boltban – meséli a hajdúnánási Nagyháziné Marianna. – Aznap valóban hatalmas eső volt, hirtelen szakadt ránk az ég. Láttam, ahogy a tűzoltók elindulnak a zuhogó esőben. Úgy tudom, többek között a Mártírok útra kellett kivonulniuk. Érdekes volt látni, ahogy elállt az eső, pár perc múlva már nyoma sem volt a nagy víznek – meséli Marianna. A fiatalasszony hozzáteszi, nem emlékszik arra, hogy korábban hasonló eset történt volna a városban. Szerinte ilyen áradás bármikor kialakulhat, erről azonban senki nem tehet, se a vízművek, se az önkormányzat, de még a lakosok sem. Maximum az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás.
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék nem csak Hajdúnánáson okozott problémát. Más, főleg nagyobb településen is tapasztaltak hasonló „árvizeket”, sőt, szennyvízkiöntéseket is. Hogy mi az összefüggés a kettő között, erre a térség ivóvízszolgáltatójától, a Tiszamenti Regionális Vízművektől kaptunk választ.
Megtudtuk, a legtöbb helyen az eső- és szennyvízelvezetés elválasztott rendszerű, azaz külön-külön építették ki a két csatornát.
Akadnak területek azonban, ahol egyáltalán nincsen esővízcsatorna.
Itt vagy a szikkasztó árkokba kerül a csapadék vagy a szennyvízcsatornába szivárog bele annak ellenére, hogy a csatornát nem erre tervezték. Normál időszakban mindkét rendszer betölti szerepét (ahol tehát van két rendszer), amikor azonban óriási eső zúdul le, sokszor még itt is „felborul” a rend. Főleg azokban az utcákban, ahol az esővízcsatorna műszaki állapota nem megfelelő.
– Ezeken a helyeken - más utat nem találva - az utcai tisztító aknák tetején befolyik az esővíz a szennyvízcsatornába - magyarázza Kocza Imre, a TRV Zrt. főmérnöke, aki szerint más úton-módon is kerülhet esővíz a szennyvízcsatornába. Például úgy, hogy a lakosság szabálytalanul a szennyvízcsatornába vezeti az ingatlanán keletkező esővizet. Sőt, vész esetén még a tűzoltók is ezt teszik – mint ahogy tették is Hajdúnánáson.
Az esővízcsatorna rossz állapota vagy éppen hiánya, illetve a lakosok „illegális akciója” aztán annyira megnövelhetik egy-egy öblözet szennyvízmennyiségét, hogy a szennyvízátemelőkben lévő szivattyúk egyszerűen nem képesek időben elszállítani az esővízzel terhelt szennyvizet. Annak ellenére sem, hogy az átemelő műtárgyakban lévő szivattyúk teljesítménye két-háromszoros vízmennyiségre van tervezve.
– Ilyenkor fordul elő az, hogy az alacsonyabban fekvő helyeken kiönt a szennyvíz, akár a lakások mosdóiban is. A nagy eső elvonultával aztán a tisztítóakna tetején át a kiömlött szennyvíz visszafolyik. Ezt követően a tisztítótelepek szakemberei azonnal fertőtlenítik az adott területet. Szerencsére a hirtelen érkező hatalmas esőzés idáig még nem tett kárt a szennyvíztelepek biológiai tisztításában résztvevő hasznos baktérium állományban. Igaz ugyan, hogy az esővízzel felhígított szennyvíz kevesebb „táplálékot” biztosít számukra, de ezzel együtt sem volt szükség újra telepítésükre vagy pótlásukra – folytatja Kocza Imre.
A csapadékvíz szennyvízrendszerbe vezetése tehát tilos, de hogy ezt ki tartja vagy nem tartja be, azt csak ellenőrzésekkel lehet kideríteni. A vízművek munkatársai azt tapasztalták, hogy a bekötéseket sokszor úgy építik meg, hogy a hagyományos „füstöléses” eljárás nem hoz eredményt, azaz csak lakásonkénti bejárással lehet a vizsgálatot elvégezni.
A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek (és az ezzel járó hevesebb zivatarok) miatt egyértelmű: a jövőben fokozni kell az ellenőrzések gyakoriságát. A TRV Zrt. ezért egy új osztály létrehozásán dolgozik, amelynek feladata – a rejtett csőtörések felkutatása mellett – a szabálytalan esővízbevezetések feltárása lesz, a legmodernebb technikai eszközöket igénybe véve. Amennyiben szabályszegést állapítanak meg, a vízművek minden esetben feljelentést tesz.
Érdemes tudni, hogy az esővízcsatornák pótlása illetve rendbetétele az adott település önkormányzatának feladata.
A lakosoknak pedig az ingatlanjuk előtt húzódó, főleg nyílt esővízelvezető árkokat kell gondozniuk és rendszeresen kitakarítaniuk.
Tóth Imre hajdúnánási önkormányzati képviselő elmondta: a településen jól kiépített esővízelvezető csatornahálózat működik. Ezt az elmúlt tíz-tizenöt évben többször is felújították, korszerűsítették és teszik ezt a jövőben is. Heves zivatarok pedig korábban is voltak, így a hétvégi vízelöntés (mely a város több pontján is tapasztalható volt) szerinte nem számít rendkívülinek, ilyenre máskor is lehet számítani.
Közös érdek és közös munka tehát, hogy rövid időn belül, kiöntések és árvizek nélkül mindenhol képes legyen elfolyni az esővíz – még a megváltozott időjárási viszonyok közepette is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)