„Mert aki ad, annak adatik!”
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.19. 09:19 | Frissítve: 2011.08.19. 09:19
Derecske – Elkezdődtek az augusztus 20-ához kapcsolódó ünnepségek Derecskén. A bihari városban az országos és a debreceni rendezvények miatt hagyományosan 18-án és 19-én tartják a helyi ünnepségeket.
Csütörtök délután a Nyárfa utcai Tájházban, a Kék-Kálló Menti Népfőiskola, Jantyik Zsolt elnökkel az élen, ünnepelni várta a hagyomány tisztelőit. Jantyik Zsolt beszédében köszönetet mondott a népfőiskola, illetve a nyugdíjas klub tagjainak azért az áldozatos munkáért, amellyel rendben tartják a település legrégibb portáját. Mint fogalmazott, a hagyományokat nem őrizni, hanem átörökíteni kell. – Magyarország, annak ellenére, hogy kicsi, még mindig van, míg a bennünket leigázó régi birodalmak – a római, a német, a Habsburg, vagy a szovjet – már mind megszűntek. Ideje összefogni, egymást segíteni, mert aki ad, annak adatik – hangsúlyozta Jantyik Zsolt.
A Szivárvány Néptánc Együttes előadta a derecskei verbunkot, illetve a rábaközi táncot, majd a népfőiskola, a művelődési ház, valamint a Pro Patria Alapítvány képviselői megkoszorúzták a tájház falán lévő Simonyi óbester emlékére elhelyezett márványtáblát. Emődy Dániel, az alapítvány elnöke kiemelte: 30 éve azon fáradoznak, hogy az erőszakosan emelt határok jelképes lebontásával, Beregszásztól Aradig, Máriapócstól Gyuláig megemlékezzenek a legvitézebb huszárról, Simonyi Józsefről, aki az összefogást jelképezi számunkra.
Varga Róbert, az érmihályfalvi általános iskola igazgatója, Trianonról tartott előadást. Kiemelte: hazánk az I. világháborúból vesztesként került ki, s a győztes hatalmak egy igazságtalan békediktátumot kényszerítettek ránk. A területben, lélekben megcsonkított ország nehezen talált magára, hiszen egyetlen más ország sem szenvedett el akkora traumát, mint Magyarország. 1920 után a revizionizmus tűnt az egyetlen járható útnak, ami 1939-41-ben eredménnyel is járt. A II. világháború után azonban a nagyhatalmak a trianoni határokat állították vissza.
A legnagyobb lélekszámú magyarság Romániához került, ahol viszont arányuk kedvezőtlenül alakult. Optimista számítások szerint is egymillió háromszázezren lehetünk – mondta a történész végzettségű tanár, hozzátéve, hogy mindenképpen változtatni kell az etnikai arányokon. A jelen feladatának tűzte ki az együttmunkálkodást, az összefogást, mert ha a „három a magyar igazság” elve érvényesül, azaz létrejön egy harmadik magyar párt is Romániában, akkor a jövőre esedékes romániai választásokon parlamenti képviselet nélkül maradnak a magyarok.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)