Megér egy túrát a Debrecenhez közeli hely, ahol hét Kölcseyt temettek el
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.09.23. 08:31 | Frissítve: 2015.09.24. 12:18
Álmosd – A község nem csak a múltjából akar élni. Nagy terveik vannak, és ezeket sorra meg is valósítják. Mi jön a virágkocsi és a selyemzászló után?
Nagy terveket dédelget egy kis hajdú-bihari település. Szeretnének jobban benne lenni a köztudatban, szeretnék, ha figyelnének rájuk. Nem akármiért: elsősorban Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője miatt, akinek itt áll a háza Álmosdon. Mint a település polgármestere, Köteles István felidézi, gyakorlatilag már csak ez az egyetlen épület maradt meg az egész országban, amihez a nemzeti imádság költőjének köze van. Az más kérdés, hogy Kölcseyről persze több intézményt, épületet, utcát elneveztek szerte az országban. De ilyen emlékhely, ami akár zarándokhely is lehet, nincs még egy az álmosdin kívül. Egyébként is, teszi hozzá, nem sok ilyen költőóriásunk van, illik őrizni, ápolni a hagyományt, és megfoghatóvá, érthetővé tenni az utókor számára.
Tavaly Álmosd megtette az első – s nem is akármilyen nagy – lépteket: kocsit indítottak a debreceni virágkarneválon. Ezer holland kardvirágból, Kölcsey összehoz címen. A tervezésre Pikó Sándort kérték fel, az ismert debreceni képzőművészt. A közönségnek tetszett az álmosdi kompozíció, ami így el is nyerte a legszebb virágkocsi kitüntető díját. Túlzás nélkül tele volt Álmosddal, a virágkocsival – és egyúttal Kölcseyvel is – a hazai sajtó.
A polgármester azonban nem érezte azt, hogy üldögélhetnének a babérjaikon. Idén is megjelentek a cívisvárosban, a megyei értékszigeten a karneváli héten. Ott voltak augusztus 20-án is: ezúttal nem virágkocsival, hanem egy gyönyörű, kézzel hímzett selyemzászlóval, melyet Álmosd község nevében Köteles István augusztus 20-án a Nagytemplom előtt adott át Debrecennek. A zászlón a cívisváros címere, a virágkarnevál és a hungarikum emblémája, illetve (hátoldalán) az adományozó Álmosd község címere látható. Mint Köteles István felidézi, egyrészt a 225 éve született Kölcsey Ferencre kívántak emlékezni ezzel a gesztussal, valamint új hagyományt is szerettek volna teremteni: a virágkarneválok nyitányaként az előző évi győztes selyemsálat akaszt a zászlórúd nyakára, mellyel neve így örökre bevésődik a karneválok történetébe.
S máris itt lesz a folytatás. Hamarosan a település ad otthont a Kölcsey Irodalmi Napoknak: a háromnapos rendezvényt szeptember 25-én, 26-án és 27-én tartják. Mint Köteles István elmondja, arra törekszenek, hogy nagyobb lélegzetű, nívós megemlékezést tartsanak a Kölcsey-jubileum apropóján. Pénteken koszorúzás tartanak – melyet részvételével Debrecen alpolgármestere, Komolay Szabolcs is megtisztel – szakmai előadások lesnek, szombaton kirándulás a környékbeli nevesebb irodalmi helyekre, kultúrprogramokkal fűszerezve, vasárnap pedig a Kölcsey Társaság elnöksége fog ülésezni.
A költő 225 éve, 1790. augusztus 8-án született, de nem itt, hanem Sződemeteren – emlegetjük a lexikális adatokat. Igaz, mondja a polgármester, de mint hozzáteszi: mégis itt volt a családi birtok.
Megvan a házasságlevél is, mivel Kölcsey szülei itt házasodtak össze, csak szülni ment el Kölcsey édesanyja, az akkori szokás szerint, aztán amikor a gyerek egy kicsit megerősödött pár nap múlva, jöttek vissza ide, Álmosdra. Itt nevelkedett, és amikor kollégista lett Debrecenben, ide jött haza az iskolai szünetre is. Arra is büszkék lehetünk, hogy itt vált igazi költővé, ezt többen is leírják róla, s aztán nem a jogi, hanem az író pálya felé tendált inkább.
Álmosdon Kölcsey mellett más komoly kincsek és emlékek is vannak. – Kutatjuk a levéltárakat, a történelmi emlékhelyeket, egyre mélyebbre ásunk, és ebben sokat segített Vajda Mária is, az ismert muzeológus, aki nagyon komoly kutatásokat végzett. Itt élt például Kazinczy Miklós, a neves nyelvújító bátyja, az emberek még ma is Kazinczy-tagként emlegetik azt a földterületet, ami a családjuké volt. Hét Kölcsey van eltemetve a falunkban, azt a sírhelyet is szeretnénk majd rendbe tenni. Vagy ha emlékszünk tanulmányainkból, 1804. decemberében itt fogalmazták meg Budai Ézsaiás vezetésével (akiről Debrecenben is utcát neveztek el) az Álmosdi Ratio Institutionist, a Debreceni Kollégium oktatásában új korszakot nyitó tanrendszert. Ezen mondták ki, hogy a latin helyett magyar legyen az oktatás nyelvezete. A terveink között az is szerepel, hogy tartsuk egy újabb Ratio-konferenciát Álmosdon, együttműködve a Klikkel.
Álmosd nincs messze Debrecentől: 35 kilométerre, nagyjából háromnegyed órára fekszik. Megér egy kirándulást – akár azért is, mert négy múzeuma van (köztük a ritkaságnak számító kovácsműhely is), ott található a Bocskai István 1604-es győztes csatájának emlékműve, Győrfi Lajos szobrászművész alkotása a falu határában és egyébként is: jó a levegő, lehet egy nagyot sétálni. Egyre több látogató érkezik – mondja Köteles István, s hozzáteszi: jó, ha jönnek a turisták, szétnéznek, de számukra az is fontos, hogy ne legyen olyan álmosdi diák, aki ne ismerné a Kölcsey-házat, ami arra is alkalmas, hogy kihelyezett iskolai órákat tartsanak ott a gyerekeknek. Aki egyébként erre jár, vehet egy különleges, szép kiállítású szakácskönyvet is (aminek immár két kötete van), s amiből megtudhatja, milyen étkek igazán népszerűek errefelé. (Belelapozunk, s bizony kedvünk támad egy jó magyaros ebédre vagy vacsorára képek és a receptek láttán...) Sok elszármazott álmosdinak szívügye ez a szakácskönyv, ahogy a település történetét felidéző Képes Krónika is – mondja a polgármester, aki hozzáteszi, tervezik, hogy jövőre megszervezik az egykori és mai álmosdiak nagy találkozóját, mivel úgy tűnik, nagy igény van rá.
A múlt mellett pedig a jelenre is figyelnek: – Elindítottunk egy közfoglalkoztatási mintaprojektet, az a célunk, hogy olyan termékeket gyártsunk, amelyek a térségre jellemzőek, egyediek, és színvonalasak. Torma, zöldség-gyümölcs, lekvár, pálinka, tejtermékek – a skála nagyon széles. Szeretnénk egy mini vágóhidat is beüzemelni, ahol különleges húsáruk készülnek majd: például kóser szalámi, kolbász és egyéb füstöltáruk.
Mindemellett az álmosdiak a debreceni virágkarneválhoz sem lesznek hűtlenek: terveznek egy virágkarneváli szoborparkot, valamint jövőre virágot fognak termelni. Van hozzá föld, munkáskéz – és persze akarat és elszántság is, ami nélkül aligha jutnának bármire is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)