Évszázadok óta várja a hívőket
Szerző: Vojtkó Ferenc | vojtko.ferenc@dtv.hu Közzétéve: 2010.04.09. 10:34 | Frissítve: 2010.04.09. 10:34
Nyíracsádon található Hajdú-Bihar megye egyetlen, még ma is használtban lévő Árpád-kori temploma. A 13. században építették a helyi római katolikusok. A 14. és a 15. században freskókat festettek a falakra, melyek még ma is láthatók. A 17. században a településen élők áttértek a református hitre, így a templom a református egyház tulajdonába került.
Árpád-kori templom áll Nyíracsád központjában. A 13. századi épület a falu dísze. Az egyszentélyes, egyhajós, portikuszos templom egyedülálló Hajdú-Bihar megyében. Ez az egyetlen még ma is használatban lévő Árpád-kori templom. Pedig több hasonló is épült a 13. században ezen a területen.
- Ilyen templomalaprajz található nagyon sok a megyében, a közeli Gúti templomrom alaprajza szinte méterre, centiméterre ugyanaz, Hála Istennek ez a templom fennmaradt, túlélte a tatárjárást, a törökdúlást, és majd valamikor a 16. század végén, a reformáció elterjedése után vette át a református egyházközség – tudtuk meg Katona Gyula polgármestertől.
Ezt a templomot is pusztulás fenyegette. Ezen az 1980-ban készült képen látható, hogy akkor igencsak leromlott állapotban volt a 7 évszázados épület. A tulajdonos református egyházközség és a település összefogott. 20 millió forintot gyűjtöttek, és elkezdődött a restaurálás. A munkálatok számos meglepetést tartogattak. A belső falak felújítása közben előkerültek az évszázados freskók.
- A második réteg már a 15. századból való, az úgynevezett patronminták, ezek a török invázió alatt nagyrészt elpusztultak, így nagy értéket képviselnek a mai művészettörténet számára. Ezeket a patronmintákat úgy készítették, hogy papírból kivágtak alakokat, ezeket felhelyezték a falra, majd átfestették a sablont – mondta el Sándor Edit, a Ligetalja Közművelődési és Turisztikai Központ igazgatója.
A falak a reformáció korát is megörökítik, a templomot ugyanis a 17. század elején átvették a reformátusok. A puritánság követői levakolták a katolikus hit számára frontos freskókat, és új ábrázolások jelentek meg a falakon. A nyíracsádi templomnak sajátos hangulata van. Az itt szolgáló lelkész és a gyülekezet tagjai azt mondják, bár minden templom Isten háza, itt a falak beszédesebbek.
- Amikor a nyíracsádi templomba belépünk, mindig az jut eszembe, hogy ha ezek a falak tudnának beszélni, mennyi minden elmondhatnának azokról a nehéz századokról, amelyeken keresztülment a magyar nép és természetesen a magyar népnek az e tájon lakó népe. A kövek a kiáltanak így is hangtalanul. Ez érdekes, hogy előjött virágvasárnapkor az a jézusi mondás; ha elhallgatnak a tanítványok, a kövek fognak kiáltani. Én azt hiszem, hogy ott egy kicsit a kövek is beszélnek – hallhattuk Ács Ferenc lelkészt.
Büszkék hát a reformátusok, a nyíracsádiak a templomukra. Most ismét munka vár rájuk. A falak vizesednek, a salétromosodnak, a harangláb tartóelemei korhadnak. Újra erőt próbáló feladat elé néz a gyülekezet és a település. Pénzt kell szerezniük az állagmegóváshoz, hogy még nagyon sokáig mesélhessenek a kövek, a falak a nyíracsádi magyar keresztények hitéről, áldozatvállalásáról, évszázadairól.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)