Saját pénzével nem mehet csődbe egy ország
Szerző: MR1-Kossuth Rádió | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.10.26. 08:53 | Frissítve: 2011.10.26. 09:03
Brüsszel – Szerdán ismét összeülnek az unió vezető az euróválság miatt. Végleges, vagy csak időleges megoldás születik? – tették fel a kérdést a Kossuth Rádió Kihívás című műsorában.
Már nem csupán arról van szó, hogy a bankoknak azért van szükségük újabb tőkére, mert Görögország miatt veszítenek – hívta fel a figyelmet az euróválságot elemezve Surányi György volt jegybankelnök, egyetemi tanár.
A közgazdász szerint az igazi kockázat az, hogy Görögország krízise, az állam fizetésképtelensége láncreakcióként továbbhalad-e az unió tagállamaiban. Ez utóbbi esetben valóban óriási lenne a bankok vesztesége – hangzott el a Kossuth Rádió Kihívás című műsorában.
Az európai monetáris unió alappillérei recsegnek, ropognak – fogalmazott Surányi György. A rendszer három alapelve szerint ugyanis európai monetáris uniós tagország nem mehet csődbe, ha mégis, nem mentik meg, harmadik elvként pedig az Európai Központi Bank, a monetáris unió jegybankja nem tölti be a végső hitelező szerepét. De miért is ne mehetne csődbe egy ország, miért is ne lehetne megmenteni, ha ez az olcsóbb megoldás – tette fel a kérdést Surányi György, hozzátéve: ha az EKB nem tölti be a végső hitelező funkcióját, akkor nincs olyan pénzügyi rendszer, amely adott esetben ne omolhatna össze.
Róna Péter, aki korábban New Yorkban volt bankigazgató, ma oxfordi egyetemi oktató, rámutatott: az európai bankrendszernek a görög kötvények értékének legalább felét veszteségként kell elkönyvelnie. Emiatt a bankok jelentős részének tőkehiánya keletkezik, ezt kell kiküszöbölni, mert különben az egész rendszer stabilitása kerül veszélybe. A részletek feltárására szerdáig kell várni – tette hozzá Róna Péter, megjegyezve, nem ajándékról lenne szó. A feltőkésítés vagy privát forrásból történne, vagy a bankok részvényeket bocsátanak ki a befizető államok számára.
Róna Péter szerint a gond idővel újratermelődhet, egy-két év múlva újabb válságtanácskozásra ülhetnek össze az uniós miniszterelnökök. Görögország euróövezeti tagságáról szólva elmondta: még a hatvanas években kimutatta a világhírű magyar közgazdász, Balassa Béla, hogy ha egy pénzügyi rendszerbe érdemben különböző fejlettségű országok kerülnek, a különbség csak tovább nő közöttük, a fejlettebbek versenyelőnyre tesznek szert.
Magyarországról szólva a közgazdász kijelentette: nekünk nem a külföldi tőke becsalogatására van szükségünk, hanem a magyar tőkeképző képesség fejlesztésére. Ahogy a lengyelek és a csehek is csinálják – fogalmazott, hozzáfűzve, forintalapú hitelezésre van szükség. Róna Péter szerint hazánknak elsősorban az államadósság devizaarányát kell csökkentenie, nem feltétlenül az adósság egészét. „Tudnivaló, hogy egy ország a saját fizetőeszközével soha nem mehet tönkre” – jegyezte meg.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)