Hitelezési csalások, áfa-trükkök: hatvanmilliárdos kárt okoztak
Szerző: Magyar Idők | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.08.01. 07:41 | Frissítve: 2016.08.01. 12:39
Budapest - Az év első felében több mint 3100 bűncselekmény miatt kezdtek vizsgálódásba az adóhatóság emberei.
Havonta átlagosan félezer bűncselekményre derítettek fényt idén az adóhatóság pénzügyi nyomozói, az esetek majdnem felében költségvetési csalásról volt szó - írja cikkében a Magyar Idők. A feltárt 3100 ügy szereplői összesen hatvanmilliárd forintos kárt próbáltak előidézni.
Százával indítottak büntetőeljárást az év első felében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói. A jogszabálysértő esetekkel okozott kár meghaladta a hatvanmilliárd forintot.
A felderített esetek majdnem felében költségvetési csalás – vagyis például áfacsalás – gyanúja merült fel. Ezekhez az ügyekhez igen komoly összegek kapcsolódtak: a közkasszának okozott kár túllépte az 57 milliárd forintot. Többször találkoztak emellett a nyomozók csődbűncselekménnyel, gyakoriak voltak a számviteli szabálytalanságok, és sokszor indult nyomozás hamisítás miatt.
Míg korábban a kárérték alig tíz százalékát tudták visszaszerezni, mostanra 40 százalékra nőtt ennek aránya. A növekedés leginkább annak köszönhető, hogy a pénzügyi nyomozók új szemléletet követnek azzal, hogy a legnagyobb visszaélések elkövetőire vadásznak, s igyekeznek a lehető leggyorsabban rajtaütni a tetteseken.
A NAV tapasztalatai szerint összetett visszaélési megoldások is megjelentek idehaza az elmúlt időkben, a jogsértő fogások leginkább az áfacsalási ügyekben jelentek meg. Az elkövetők külföldön bejegyzett társaságokkal kísérlik meg kijátszani a hazai hatóságok éberségét. A külföldön megvásárolt árut – magyar helyett – román, bolgár vagy horvát cég nevében szerzik be. A tételt a külföldi cég hozza be hazánkba azzal az ürüggyel, hogy a rakomány – megállás nélkül – Nyugatra megy tovább. Ebből persze csak annyi valósul meg, hogy az áru bekerül az országba, s itt dobják a piacra – természetesen adózás nélkül.
Szintén jellemző az internet rendszerszintű közbeiktatása. Az ilyen illegális megoldás elkövetői honi céget működtetnek, azzal vásárolnak meg különféle termékeket. A bevallásokban ugyanakkor azt tüntetik fel, hogy az árut az unió más országaiba adták tovább, a fiktív ügyletek után pedig visszaigénylik a forgalmi adót - olvasható a Magyar Idők napilap írásában. A főként híradástechnikai, háztartási és szórakoztató elektronikai cikkekből álló rakományok persze nem hagyják el hazánkat. A módszer annyiban mondható újszerűnek, hogy az áfacsaláshoz felhasznált termékeket végül dobra verik az interneten.
Az utóbbi időben leleplezett áfacsalásoknak még egy lényeges jellemzője van. Nevezetesen az, hogy az elkövetők igyekeznek több lábon állni. Ezalatt azt kell érteni, hogy az illegális körök egy időben vesznek részt több különböző jogsértő ügyletben. A forgalmiadó-visszaélésekből származó pénzek így anyagi alapját adhatják például hitelezési csalásnak vagy az uniós támogatások törvénysértő igénybevételének - állapítja meg a Magyar Idők cikke.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)