A szakmunkásokból a legégetőbb a hiány: szinte sehol sem találnak dolgozót
Szerző: penzcentrum.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.01.04. 07:38 | Frissítve: 2017.01.04. 07:48
Budapest - A képzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a kialakult hiányt, sokan a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást.
Az iparágak többségében egyre égetőbb a szakmunkások hiánya, de már nemcsak a belőlük van hiány, irodai dolgozóból is egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt a magyar cégek.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016. novemberi vállalati felmérése kitért a hazai munkaerőhiány néhány okára, többek között arra, hogy mely munkakörök esetében érzik a cégek a legjelentősebbnek a problémát. A vállalatok körében a legégetőbb hiány a szakmunkások esetében tapasztalható. A válaszadó vállalatok 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél. Ugyanakkor csaknem minden harmadik cég arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres, és minden ötödiknél kevés a diplomás. A cégek tizede megfelelő képzettségű vezetőt keres, miközben adminisztratív területeken gyakorlatilag telített a pálya.
A betanított illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják (53 százalék) leginkább. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75 százalék), és a vegyipart (61 százalék) érinti leginkább a probléma, mely a gép (54 százalék) és feldolgozóiparban (50 százalék) sem elhanyagolható.
A szakmunkáshiányt leginkább "érző" vállalatok a 250 fő fölötti állományt foglalkoztatók, melyek 96 százaléka nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt. A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, 20 fő alatti (85 százalék) cégek esetében is.
Az ágazatok közül két kategória, mely jelentősen kiemelkedik az átlagból (81 százalék), az építőipari (94 százalék), illetve a fémipari (93 százalék) vállalatok köre. A gép- (90 százalék) és az élelmiszeripar (89 százalék) szintén hasonló gondokkal küzd, míg a további ágazatok cégeinél kevésbé éles, de azért jelentős a szakmunkáshiány.
A szakmunkás képzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a kialakult hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai "szakmai gyakorlat" után mennek "idegenbe". Nem vonzó továbbá a szakmunkásnak tanulás azért sem, mert a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt. Ezen belül a nettó kereset a kereskedelemben 110 ezer forint, az építőiparban 105 ezer forint, az iparban 141 ezer forint volt.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)