Száguldás két keréken: forradalmi fordulatszámon robogunk
Szerző: ApóCa | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.11.30. 10:37 | Frissítve: 2013.11.30. 19:55
Debrecen – „Kiegyenesíti” a nyomatékgörbét: három henger, 850 köbcenti – és a gép csak megy, megy és megy... Teszt.
Manapság sajnos rendkívüli ünnepnek számít, ha a majdhogynem „klinikai halál” állapotában lévő hazai motorpiacon bárki is arra szánja rá magát, hogy új modellt mutasson be… Főleg az országnak ezen a fertályán. A Yamaha most megkockáztatta – az MT-09-cel.
Az 1670 köbcentis V2-essel hajtott MT-01-est és az egyhengeres, 660 köbcentis MT-03-as gépet már ismerik a motorosok. Ebbe a sorba illeszkedik most az MT-09-es a maga 850 köbcentijével, és – most tessék figyelni! – három hengerével. Ez a blokk felelős aztán azért, amit az általunk megkérdezett helyi tesztpilóta is csak megerősíthetett: olyan, mintha ebben a gépben a benzines robbanómotor helyett villanymotor dolgozna. Elindul, és aztán csak megy, megy, megy…
Konyári Péter – aki több mint tíz esztendeje foglalkozik motorokkal, s volt alkalma jó néhányat tesztelni – azt mondja, ilyen tulajdonságokat még nem tapasztalt. A kéthengeresek alacsony és nagyon magas fordulatszámon nem nyomatékbajnokok, a négyhengeresek valahol a végén, a felső tartományban válnak nyomatékossá, ez a háromhengeres viszont az elejétől kezdve a fordulatszám-tartomány végéig egyenletes, szinte soha véget nem érőnek tűnő nyomatékkal rendelkezik. A 115 lóerős teljesítményhez – amit percenkénti 10.000-es pörgésnél ad le – 87,5 newtonméteres csúcsnyomaték társul!
A „tudományos” műszaki magyarázatot minderre a motortudor Szabó Józseftől kaptuk meg. Nos, mint elmondta, a fordulatszámtól szinte független, egyenletes nyomaték titka ebben az új fejlesztésű, háromhengeres erőforrásban a 120 fokra tájolt hajtókarokon és dugattyúkon túl az úgynevezett „cross line” főtengely-megoldás adja. A rendszert úgy alakították ki, hogy a károsan ébredő másodrendű (inercia) nyomatékok értékei lényegesen kevésbé rontják a hatékony elsőrendű nyomatékokat. A nyomatékcsúcsok a grafikonon természetesen ennél a motornál is „hullámvasút” képét mutatják, de mivel a hullámhegyek századmásodpercenként követik egymást, a motoros mindebből csak a nagyon egyenletes, nagyon erős, „elragadó” nyomatékot érzi.
Az MT-09 éppen ezért nem is sportmotor – bár végsebessége 200 kilométer/óra fölött van –, hanem a supermoto és a roadster egyedi keveréke. A formatervezése nem forradalmian új, nem extravagáns, inkább minimalistának mondható. A műszaki megoldások és a felhasznált alkatrészek, valamint az összeszerelés minősége viszont maximalizmusra vall. Az MT-09 esetében a Yamaha inkább azt tartotta szem előtt, hogy egy mindennapi használatra való, de élménymotorozásra is alkalmas, masszív gépet alkosson. Erre jó példa a váz kialakítása. Amint azt Máthé Tamástól a bemutatón megtudhattuk, az alumínium váz kompakt és könnyű. Nem öntvény – mert az rideg és szélsőséges helyzetben könnyebben törik –, hanem kovácsolt, mely szilárd, s túlterhelés hatására inkább deformálódik. A gyártás megkezdése előtt számítógéppel modellezték: ahol nagyobb nyíróerők és hajlító nyomatékok ébrednek a szerkezetben, ott vastagabb, ahol kevésbé nagy az igénybevétel, ott vékonyabb a váz fala. Ezzel súlyt és anyagot takarítanak meg, ugyanakkor a szerkezet egyenszilárdságú, mert a rendszerben a terhelések nyomán mindenhol körülbelül egyforma feszültség ébred.
Hosszasan lehetne sorolni a modell műszaki jellemzőit, de most legyen elég már csak egyet kiemelni: a kor követelményei szerint a gázadagolás természetesen ride by wire-rendszerű, s a befecskendezést miniszámítógép szabályozza. A motor karakterisztikáját három fokozatban a motoros tudásához, szándékaihoz, „hangulatához” és az útviszonyokhoz lehet igazítani. Állítólag alapállásban is érdemes azért keményen megmarkolni a kormányt – a „kihegyezett” és a sportos üzemmódról nem is beszélve. Szóval a gázzal csínján kell bánni! Apropó, gáz: azért, hogy a ride by wire-rendszer miatt ne legyen olyan érzése a motorosnak, hogy „potmétert” tekerget, visszahúzó rugó gondoskodik arról, hogy a markolat ugyanúgy viselkedjen, mint „a régi szép időkben”…
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)