Orosz válasz a kábítószer-fogyasztásra
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.09.28. 09:42 | Frissítve: 2011.10.20. 11:45
Moszkva – A központban, ahol a kábítószer-fogyasztókat kezelik, már nem látni ágyukhoz hozzábilincselt betegeket – az emeletes ágyakkal teli helyiségben összezárva az ott lévőknek azonban nincs más választásuk, mint elviselni a megvonás kínjait. És ez csak az első lépése annak a kábítószeresekkel szembeni durva, kényszerítő bánásmódnak, amely széles körű támogatottságot élvez Oroszországban.
„Tudjuk, hogy a jog peremét súroljuk – fogalmazott Szergej Sipacsov, a Kábítószerek Nélküli Város nevű csoport által felügyelt központ munkatársa. - Bezárunk embereket, de ezt a legtöbb esetben családjuk írásbeli kérésére tesszük. A rendőrség nem csinálhat ilyet, mert ellenkezik a törvénnyel.”
Vastag csend üli meg a kis szobát, amely tele van emeletes fémágyakkal; harminchét ember fekszik szorosan egymás mellett, személyes nyomorúságában elmerülten. A karanténszobának nevezett helyiségen kívül hatvanan végeznek különböző alantas munkákat a külvilágtól teljesen elszigetelve: a kezelés a központ munkatársai szerint rendszerint egy évig tart. Ők azok, akik túljutottak az egy hónapos karanténszobai elzártságon, amely alatt csak kenyeret és vizet, esetleg zabkását kaptak.
„Ha valakire bilincset tesznek, az megnyugtatja az illetőt – fejtette ki Sipacsov a The New York Timesnak. - Itt a régiek nyugtatják meg az újakat. Ha egy fickó elkiáltja magát, hogy „Meghalok!”, mindenki csak nevet rajta, mert valamennyien átéltek már hasonló állapotot. Sokkal rosszabb lenne az illetőnek, ha egyedül volna. A legjobb dolog egyébként az alvás.”
„Álorvosi kezelés”
„A kezelés alapelve az egyszerű kábítószer-megvonás – magyarázta a 48 éves Jevgenyij Rojzman, aki 1999-ben létrehozta a programot, és olyan ismertségre tett szert, hogy 2003-ban parlamenti képviselővé választották. - A legfontosabb rákényszeríteni őket, hogy hagyják abba a drogok használatát, és tisztán tartani őket annyi ideig, hogy a szervezetből kiürülhessen a kábítószer. Ha rendesen viselkednek, hazamehetnek.”
A legtöbb, kábítószeresek kezelésével foglalkozó szakember primitívnek, brutálisnak és hatástalannak tartja ezt a módszert. Meggyőződésük, hogy a kábítószer-szenvedély nagyon összetett, nehezen legyőzhető kihívás, és a szervezet kiürítése, megtisztulása a szer maradványaitól önmagában nem eredményez tartós gyógyulást.
„Amit ők a kábítószer-szenvedély kezelésének neveznek, annak nincs semmi alapja” – vélekedett Diederik Lohman, a Human Rights Watch nevű emberi csoport egyik vezető munkatársa, aki a közelmúltban részt vett egy vizsgálatban, amelynek témája az oroszországi kábítószer-fogyasztás és annak kezelése volt.
„Amit a Kábítószerek Nélküli Város csinál, annak nem sok köze van a nemzetközileg elismert, kutatásokon alapuló legjobb módszerekhez, és nem valószínű, hogy bármilyen pozitív hatása lenne a páciensekre” – írta emailjében „álorvosi kezelésnek és visszaélésnek” minősítve a módszert.
A Human Rights Watch vizsgálata megállapította, hogy az egyik leghatékonyabb és máshol a legelterjedtebbnek számító módszer, a metadonterápia Oroszországban be van tiltva. A szervezet osztja azt a véleményt, hogy önmagában a kábítószer megvonása „nem sok segítséget ad a kábítószeresnek a tartós gyógyuláshoz”.
Robbanásszerűen nőtt a droghasználat
Bár a Kábítószerek Nélküli Város által fenntartott központ pontos nyilvántartást vezet a hozzá kerülőkről, Jevgenyij Rojzman elmondta, hogy nem követik nyomon a távozók sorsának további alakulását, és olyan adatokat sem tudott mutatni, amelyek alátámasztották volna a 70 százalékos gyógyulási rátára vonatkozó állítását.
Szergej Poljatkin, a Mondj Nemet az Alkoholnak és a Kábítószereknek nevű csoport orvosi részlegének vezetője a Rojzman által alkalmazott eljárásról kifejtette, hogy „nem kezelés, hanem börtön. A bebörtönzés és kínzás nem segíti a kábítószereseket abban, hogy szakítsanak szenvedélyükkel. Csak egy kis százalékuk szabadul meg a kábítószertől”.
Abban az országban azonban, ahol járványszerűen terjed a kábítószer-fogyasztás, és kevés a leküzdését szolgáló kormányzati program, az olyan durva eljárások, mint amilyen Rojzmané, élvezik a közvélemény és néhány, a kábítószereseket az utcáról eltüntetni akaró hatósági személy támogatását is. Hivatalos helyeken azt mondják, hogy az afgán heroin miatt robbanásszerűen nőtt a drogfogyasztás, de a szenvedély rabjainak számára vonatkozó becslések nagyon különbözőek, ami azt jelzi, hogy még nem készült átfogó felmérés a témában.
Egy 2009-es jelentésében a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Tanács – amely azt ellenőrzi, hogyan alkalmazzák egyes országok az ENSZ irányelveit – idézte azt az orosz kormánybecslést, amely szerint az országban 2,5 millió kábítószeres és 5,1 millió kábítószert kipróbáló van. A 2010-es jelentés 1,6-1,8 millió olyan emberről beszél, aki opioidokat használ, egyebek mellett heroint. „Változatlanul az Oroszországi Föderációban van a legtöbb opioidokat kipróbáló ember Európában” – húzta alá a jelentés.
Még Viktor Ivanov, az orosz állami kábítószer-ellenes program irányítója is támogatóan nyilatkozott a kemény módszereket alkalmazó leszoktató programokról. Megítélése szerint azok, akik látják, hogy a rendelkezésre álló kezelési módszerek hatástalanok, elkeseredésükben sokszor a brutális eszközökhöz folyamodnak. „Amikor azt tapasztalják, hogy fiuk vagy lányuk egyre mélyebbre süllyed, és ha folytatja, meg fog halni, az állami rendszer pedig nem tesz semmit, akkor más kiút után néznek” – érvelt Ivanov, az Állami Kábítószer-ellenes Bizottság elnöke, egyben a Szövetségi Kábítószer-ellenőrzési Szolgálat igazgatója.
Azt állította, hogy célja a nyugati típusú kezelések meghonosítása, bár a legtöbb orosz illetékeshez hasonlóan ő is ellenzi a metadon használatát, mivel az „olyan nyugati szeszély, amelynek a hasznosságát semmi se bizonyítja”. Oroszországban a metadontabletták birtoklása is őrizetbe vételhez vezethet.
A társadalom spontán reakciója
A szenvedélybetegek durva, sőt jogellenes kezelése a múlt év végén került be a hírekbe, miután egy Nyizsnyij Tagil-i bíróságnak a közvélemény nyomására felül kellett bírálnia egy korábbi ítéletet, szabadon bocsátva azt az embert, akit első fokon három és fél év börtönbüntetésre ítéltek emberrablásért, áldozata jogellenes fogva tartásáért és megkínzásáért.
A bíróságon elhangzott tanúvallomások szerint szülők pénzt adtak a 23 éves, Igor Bicskov nevű vádlottnak, hogy kábítószer-fogyasztó gyerekeiket vigye a Kábítószerek Nélküli Városhoz kötődő központba, ahol a betegeket ágyukhoz bilincselték, és víz-kenyér-hagyma-fokhagyma diétán tartották.
Bicskovot az orosz ortodox egyház, ismert személyiségek, sőt az emberi jogok néhány szószólója is támogatta: szerintük a férfinak helyén volt a szíve. Októberben ötszáz ember tüntetett mellette, köztük az Interfax hírügynökség tudósítása szerint városi képviselők, körzeti kormányszervek alkalmazottai, valamint az Anyák a Kábítószerek Ellen nevű szervezet tagjai.
„Rossz dolog megmenteni egy vízbefúlót úgy, hogy belemarkolunk a hajába – vetette fel Jevgenyij Malenkin, a Kábítószerek Nélküli Város alapítója, érzékeltetve hogyan vélekedik a közvélemény. - Aki azt mondja, hogy durva és embertelen dolog, az tanítson meg bennünket arra, hogy mit csináljunk helyette.”
Az állami kábítószer-ellenes program vezetője egyetértett vele. A Bicskovnak nyújtott támogatás „a társadalom spontán reakciója arra, hogy a kábítószer-fogyasztás örvényébe zuhanunk” – jelentette ki Ivanov az események idején tartott sajtóértekezletén, hozzátéve, hogy „Oroszországot gyakorlatilag betemeti az afgán heroin. Ebben a helyzetben nem tudom nem támogatni Igor Bicskovot”.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)