Járjuk be fél Debrecent egy rendes halért?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.12.15. 09:02 | Frissítve: 2013.12.16. 08:32
Debrecen – Halászlé tengeri halból? Vagy pontyból? S milyen legyen a hal? Fagyasztott, vagy ami a bolti akváriumban lubickol? Íme, a halvásárlás szabályai.
Nem eszünk annyi halat, mint más európai országok lakosai, de annál azért többet, mint korábban. A statisztika szerint a magyarok éves halfogyasztása mára meghaladja a négy kilogrammot fejenként, ami nagyjából harmadával több, mint a korábbi adat, régebben ugyanis rendre három kiló körüli számokról beszélhettünk. Ez talán nem hangzik rosszul elsőre, de azért jelentősen alulmúlja a 22 kilós uniós átlagot. Szóval sok szálkát kell még arrébb tologatni a tányéron, hogy utolérjük az európaiakat ezen a téren (is)... Ez a négy kiló egyébként azért sem számít extrém módon soknak, mert ha belegondolunk, hogy egy évben 52 hét, illetve 12 hónap van, akkor bárhogy próbáljuk szeletelni ezt a négy kilónyi mennyiséget, csak az jön ki, hogy elég ritkán készül a legtöbb háztartásban harcsapaprikás, halászlé, rántott ponty, lazac, pisztráng, fogas vagy bármi hasonló halétel.
Viszont most a karácsony közeledik. Ahogy töltött káposztát, beiglit, így halat is az évnek ebben a szakaszában készítenek szívesen (vagy szívesebben) a háziasszonyok, illetve a szakácskodásra kedvet érző férfiak. S hogy mi kell a halételhez? Természetesen egy jó recept! Vagy olyan, ami a családi örökség része, vagy olyan, amit egy veretes szakácskönyvben találtunk, vagy az internetről vadásztunk le. S persze, maga a hal. A hazai fogyasztók is vagy friss halat vásárolnak, vagy fagyasztottat. (A konzervet felejtsük el. Az jó lesz vacsorára...) De lehet tengeri, vagy hazai vizekből származó is a hal. Innentől kezdve pedig már eléggé sokfelé el lehet indulni. Az előbbi mellett a frissesség szól, a másik mellett az, hogy aki friss halat szeretne venni, az könnyen úgy járhat, hogyha nem jó időben kel útra, miután bejárta a fél Debrecent halért, üres szatyorral térhet haza. Azt viszont ki-ki döntse el maga, mennyire vészes a helyzet a halak frontján, megfelelőnek tartja-e azt a kínálatot, ami manapság a cívisvárost jellemzi. Az tény: fagyasztott halat sokfelé és sokfélét lehet kapni. S az is, hogy mivel Debrecenhez nincs túl közeli tengerpart, itt egyszerűen nem lehet átélni azt élményt, hogy kimegy az ember a piacra, ahol a tengerből azon frissiben kirántott halat, rákot, csigát, kagylót, polipot, langusztát és hasonlókat válogathat.
Van néhány tipp, amire feltétlenül érdemes figyelni, ha halat szeretnék venni. Látszólag egyszerűbb dolgunk van, ha fagyasztott halat veszünk. Látszólag, mert az ördög, meg a poshadt vagy állott halíz a részletekben lakik. Az különben valóban ízlés dolga, ki milyen halat szeret venni és enni. A lazac drága, de gyorsan és könnyen is el lehet készíteni. Az elképesztően finom pisztráng nem mindig, s nem akárhol kapható. Az úgynevezett cápaharcsa, a pangasius sokféle fajtája képviselteti magát az üzletekben, ebből is lehet nagyon finomat kifogni. (Mármint képletesen szólva.) Azt azért érdemes jól megnézni, mit veszünk ki a bolti hűtőkből, meddig tart a szavatossága, mert zokon tud esni, ha 1. tele van jéggel az egész, 2. enyhén zokniszaga van a kész ételnek...
Van persze, aki más pályát akar befutni, és abból indul ki, amit a Red Lemon médiaügynökség is felvet a halvásárlás titkait hadrendbe állító közleményében: történetesen a boltokban kapható fagyasztott halak nagy része tengeri hal. Márpedig ezek nem feltétlenül alkalmasak a klasszikus magyar halászlé elkészítésére. Sem a bajai, sem a tiszai változatra! (Mondhatni, ilyen manőverre csak a sarlatánok adják a fejüke, aki igazán ért hozzá, annak az sem mindegy, hogyha harcsa, akkor az afrikai-e, vagy a szürke...)
Szóval van egy réteg, amelyik arra esküszik, hogyha lehet, akkor inkább frissen fogott halat vásárolnak az ünnepekre. A piacokon, illetve az áruházakban a zsúfolt akváriumokat látva azonban sokan elbizonytalanodnak: mennyire biztonságos így tartott állatot vásárolni. Mennyire lesz jó az a hal, ami ki tudja, hány napig lubickol a bolti tartályban.
A szakértők szerint nem vészes a helyzet. Sőt! „Tudni kell, hogy ilyentájt ezek a halak ugyanilyen sűrűségben vannak a telelő tavakban, valamint a téli vermelő helyeken is. Ez nekik tulajdonképpen természetes állapot, úgyhogy emiatt nem kell ódzkodni attól, hogy akváriumból vegyünk halat” - így látja Urbányi Béla egyetemi oktató, aki szerint természetesen fontos, hogy biztosítsák a megfelelő vízátfolyást és a szükséges oxigént ezekben a tartályokban. Ha ez megvalósul, szinte bármeddig maradhatnak az akváriumban az állatok. Karácsony közeledtével ez persze nem jelent nagy gondot, hiszen a megnövekedett kereslet miatt gyorsan cserélődnek a halak.
Habár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) rendszeresen végez ellenőrzést, hogy a vevők mindig megfelelő minőségű élelmiszert vásároljanak, nem árt, ha a fogyasztók is tisztában vannak azzal, mire kell figyelniük. „Ha élő halat vásárolunk, fontos, hogy nagyobb sérülések ne legyenek rajta, amikor kiemelik az akváriumból. Kisebb sérülések, pikkelyhiányok általában nem utalnak nagy problémára, ezek legtöbbször a kihalászáskor keletkeznek, és ez télvíz idején elég gyakori jelenség. Ha azonban sok pikkely hiányzik a halról, vagy jelentősebbek a sérülések, jobb meggondolni a dolgot” – javasolta a szakértő.
Ha a pultról választunk már nem élő, egész halat, érdemes megnézni, hogy a kopoltyún belüli terület milyen színű. A kihalászást követően egész vörös, majd az idő előre haladtával egyre halványul - ha már fehéres, szürkés, jobb, ha nem vesszük meg. Ha halszeletről beszélünk, nézzük meg, hogy szép fényes-e a felszíne, és ha már inkább opálos, hagyjuk ott! A másik trükk, ha egy ponton benyomjuk a hal húsát. Amennyiben gyorsan visszanyeri az alakját, friss áruval van dolgunk, ha viszont ott marad az ujjlenyomatunk, akkor már ott lehet a jószág egy ideje a pulton.
Akárhogy is döntünk, akváriumból vagy pultról választunk, mindenképpen járjunk el körültekintően. Ha pedig mégis problémánk adódik, hívhatjuk a NÉBIH zöld számát (06-80-263-244), ahol bejelenthetjük, ha bármi gyanúsat tapasztalunk.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)