Gáz, Nap vagy szél?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.01.08. 08:34 | Frissítve: 2012.01.09. 08:20
Debrecen – A magas energiaárak sokakat késztetnek alternatív megoldásokra az otthonaik, munkahelyeik ellátása érdekében. Ezek megvalósítási lehetőségeiről kérdeztük a Debreceni Egyetem szakembereit.
A szélnek és a napsugaraknak a saját szolgálatunkba állítása gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Napjainkra a fosszilisenergia-készletek kimerülése, a magas külső energiafüggőség és a környezet védelme is olyan tényező, amely miatt érdemes lehet visszatérni ezekhez a praktikákhoz.
Sokakat gondolkodtat el vagy tölt el szorongással az utóbbi időszak kevés csapadéka és az évszakok egybemosódása is. Az időjárási anomáliák arra utalnak, hogy a globális felmelegedés létezik, és egyes vélemények szerint humán eredetű. Ezeket az atomenergia és a megújuló energiaforrás szüntethetnék meg – hangsúlyozza Csoknyai Tamás docens, akit a napenergia hasznosításáról kérdeztünk.
Két, jól bevált technológiája van ennek: a napelemes és a napkollektoros. Ez utóbbi a kerti „fekete hordók” továbbfejlesztett változata. Ahhoz, hogy érdemes legyen beruházni rájuk, elengedhetetlen a benapozottság. Megfelelő lehet a keleti és a nyugati tájolás is (ezek hozama 25%-kal kevesebb, mint a délié), ugyanakkor fontos szempont az is, hogy mennyibe kerülnek a fosszilis energiák. A módszer ott gazdaságosabb, ahol nem élvez állami támogatást például a gáz (mint Nyugat-Európa nagy részén).
A napenergia hasznosítása az esetek zömében csak kiegészítő hő-, illetve áramtermelést adhat. Igaz, az energiaszükséglet 100%-ban is fedezhető napenergiával, de az már általában nem éri meg. Magyarországon a napkollektoros rendszereket a melegvíz-hőigény 60%-ára érdemes tervezni. Egy családi házas rendszer ára 600 ezer és kétmillió forint között van. Használati meleg víz termelése esetében a megtérülési idő kevesebb, mint 10 év, de fűtésre használva több. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a rendszer üzemeltetése miatt általában havi 1-2 ezer forinttal emelkedik a villanyszámla. Ez tehát ezt jeleni, hogy ahol nagyobb mennyiségű meleg vizet használnak, ott gyorsabb megtérüléssel számolhatunk, kisebb családoknál viszont akár ráfizetéses is lehet az első pillantásra megtakarítást hozó átalakítás. A megtérülési idő rövidíthető, ha a nyáron keletkező hulladékhőt hasznosítani tudjuk. Lehet medence vagy üvegház fűtésére fordítani, de az őszi időszakra nagyobb vízmennyiségben tárolva is elérhető energiamegtakarítás, főleg padlófűtéses lakásokban. Összességében érdemes figyelembe venni, hogy ilyen beruházásoknál a fenntartási és javítási költségeket is figyelembe véve 7 éves megtérülés a vízválasztó. Ennél hosszabb megtérülési idő esetén érdemes várni a tömeges használat miatti áresésre, ami a beruházás költségeit akár felére is csökkentheti.
Élettartamuk 20-30 év, ám utána se biztos, hogy teljes csere kell. Melegvíz-termeléskor a „célszerű szoláris energiával lefedett hányad” évente mintegy 60%, fűtéskor maximum 30%. Egy sík kollektoros rendszer éves szinten körülbelül 35%-os hatásfokkal működik, a vákuumcsöves már 50%-ossal, de mégsem feltétlenül a jobb hatásfokút érdemes választani! Használati meleg víz előállításához (főleg nyáron) a szelektív sík kollektor a legalkalmasabb, de ha egész éves fűtéshez és melegvíz-ellátáshoz is hőt termelünk, akkor a vákuumcsöves javasolt.
Mindezek mellett technológiai hőtermelésre is alkalmasak a napkollektorok, sőt a speciális típusaik áramot is előállítanak (ezek nyílt vidéken állnak, és akár több ezer négyzetméteresek is lehetnek). Egyes fajták hűtésre is használhatók, Svájcban pedig föld alatti, szezonális hőtárolók vannak, melyek vizét (egyéb közegét) nyáron melegítik fel, s télen hasznosítják. A fejlődési irány a minél olcsóbb tömeggyártás és a szélesebb körű hozzáférés lehet, s fontos perspektíva a hűtésre való hasznosítás, és a telepítés támogatása is.
Hasonlókra hívta fel a figyelmet Lakatos László docens is, a szélenergia kiaknázásával és annak terjedésével kapcsolatban. Szerinte is fontos az állami támogatások fokozása, és hogy a lakosok is élvezzék a szélerőművekkel nyerhető megtakarítást, profitot. Nagy előrelépés volna az is, ha kicsi akkumulátor tudna hatalmas energiát tárolni.
A kis szél is szél, azt is lehet használni; ne hagyjuk kárba veszni, ha már egyszer van! – figyelmeztet a szakember. Elmondta azt is, hogy az ipari szélerőművek gigantikusak: lépcső, lift is van bennük, 60-80 méter magasak, a lapátjaik pedig 15-20 méteresek. Nem szennyezik a környezetet, függetlenek az elektromos rendszerektől, s katasztrófa esetén nem okoznak akkora pusztítást, mint az atomerőművek.
Telepítésük előtt a leendő magasságukban egyéves helyszínvizsgálatot kell végezni, amely során megismerik a szélstruktúrát, a kis és a nagy szélsebességek gyakoriságát, s megállapítják a legoptimálisabb lapátprofilt és propellerszámot is. Már vannak olyan turbinák is, amik a bukószeleket is jól tudják hasznosítani. A lapátok bármelyik oldalra képesek fordulni, de célszerű az erősebb szélcsatornákat megtalálni. Léteznek termikjellegű turbinák is, melyek a felmelegedett levegő beáramlása folytán szinte szélcsendben is jól működnek.
A beruházás ma még 8-10 év alatt térül meg, s minél nagyobb kapacitású az eszköz, annál drágább. A háztartási turbina ára – teljesítménytől függően – egymillió és hárommillió forint közötti. Az ipari, mezőgazdasági szükségleteket fedező erőművek telepítési ára 50-150 millió forint, míg a településeket ellátó, sok 100 kilowattos erőművek több 100 millió forintba kerülnek, s akár milliárdos beruházást is igényelhetnek.
Meg kell oldani az áram tárolását, a betáplálást és az utólagos elszámolást is, hiszen a szél nem fúj mindig. Az akkumulátorok még nagy helyigényűek, és a kapacitásuk se kielégítő; emiatt a jövő egyik útja az lehet, hogy vízbontással hidrogént állítanak elő. Abból motorokkal alakítják vissza az áramot, elektromos energiát. A legyártott, a hidrogén segítségével nyert áram pedig bármikor bevezethető a hálózatba, amikor csak szükséges.
Itthon ez a módszer még gyerekcipőben jár (részben az előírt, 16 szakhatósági hozzájárulás miatt), és az is nehezíti az előrelépést, hogy ily módon most mintegy ezer forintba kerül előállítani egy liter hidrogént. Igaz, néhány éven belül a hagyományos üzemanyagok árai is felkúszhatnak eddig, s akkor már versenyképes lehet a hidrogén.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)