Böjt, nagyszombat és feltámadás: húsvéti hagyományok nyomában
Szerző: Hegymegi Fanni | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.04.10. 08:02 | Frissítve: 2017.04.10. 15:21
Debrecen - A húsvét a tavasz egyik legszebb és a kereszténység legnagyobb ünnepe. De mit is takar pontosan a nagyhét, és hogyan lehet étkezni a böjt alatt?
Mint a Biblia írja, Jézust keresztre feszítették, halálával pedig megváltotta minden ember bűnét. A pénteki kereszthalála után harmadnapon feltámadt, győzelmet aratva ezzel a halál felett. A húsvétra egyházi és családi ünnepként is tekinthetünk, amelyhez számtalan hagyomány és népszokás fűződik. De mit is takar pontosan a nagyhét, és hogyan lehet étkezni a böjt alatt?
A Hold állását és a Nap mozgását figyelembe véve a húsvétot minden évben más napon ünnepeljük, ezért is hívjuk mozgó ünnepnek. Idén április 16-án lesz húsvétvasárnap. Jézus feltámadása és mennybemenetele mellett a húsvétot megelőző negyvennapos böjt lezárulását is jelzi ez az időpont.
Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat: Húsvéti Szent Háromnapnak is hívják őket. Jézus Krisztus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg ezeken a napokon.
Nagycsütörtökön Jézus utolsó vacsoráját idézzük fel az Olajfák-hegyén, ahol elfogják őt és elkezdődik a szenvedése. Ezen az estén a harangok elhallgatnak, majd csak nagyszombaton hallhatjuk őket újra. Nagycsütörtökön szokás a "nagycsütörtöki lábmosás" is, utalva ezzel az alázatosság fontosságára.
Nagypéntek Jézus kereszthalála és egyben a gyász napja. Szokássá vált a keresztútjárás, amikor is felidézik Jézus Krisztus szenvedéseinek egy-egy állomását. A népi hiedelmek szerint ezt a napot szerencsétlennek tartották, ezért is tiltották meg az állatokkal, földekkel kapcsolatos munkákat. Úgy tartották, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, védelmet kap a betegségek ellen.
A böjti időszak lényege, hogy felkészüljünk a húsvétra, melynek része az ima és a szegények segítése, valamint a hitben való elmélyülés, kifejezve ezzel Isten iránti szeretetünket. A böjti napokon húst, tojást és tejterméket nem szabad fogyasztanunk. A böjt ideje negyven nap, mivel Jézus is ennyi ideig böjtölt a pusztában.
A keresztény naptárban nagyszombat a húsvétot megelőző nap. Ezt tartják a húsvéti örömünnep kezdetének. Nagyszombaton ér véget a böjti időszak és ezen a napon "visszatérnek" a harangok is. Este tűzszenteléssel kezdődik az ünneplés, ahol a tűz Jézus Krisztust jelképezi. Feltámadása reményt ad az embereknek. Úgy tartják, az új tűz, amivel húsvéti ételeiket készítették a keresztények, a megszentelt nagyszombati tűz parazsától lobbant lángra. A nagyszombati szertartás után a következő mise általában éjfélkor kezdődik, amely már Jézus feltámadását jelzi.
Feltámadás napja: ekkor a családok közös reggeliken vesznek részt, ahol kalácsot, tojást, sonkát, zöldségeket, bárányhúst és bort tesznek ki az ünnepi asztalra. A bárány Jézus áldozatát szimbolizálja, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. Ezen a napon munka- és seprési tilalmat rendeltek el a hagyományok szerint, félve attól, nehogy elseperjék a házhoz érkező locsolókat. Az egyik legrégebbi és legfontosabb húsvéti szertartás az ételszentelés.
A szentelésre szánt ételek: sonka, bárány, bor, kalács, kenyér. A tojás egyébként is fontos szereplője a húsvétnak. Az egészben főtt tojás a családi összetartozást mutatja, ezért is tartották és tartják még ma is fontosnak a családi reggeliket. Akik közösen fogyasztják el a tojást, azok mindig tudják, hogy hova kell visszatalálniuk, ha esetleg valamikor is eltévednének életük folyamán. A megszentelt ételek maradékainak is különleges szerepe van az ünnepek alatt. A sonka csontját például azért akasztották ki a gyümölcsfák ágaira, hogy sok termés legyen rajtuk.
Húsvéthétfőn a napon több népszokással is találkozhatunk. Ilyen például a locsolkodás, vagy a szebbnél szebb kézzel készített tojások ajándékozása. Ezen a napon a víz tisztító és újító erejére fektetik a hangsúlyt. Régen kútból mert hideg vízzel locsolták a lányokat, nőket, mára már átvette a helyét a kölnivízzel történő kicsit diszkrétebb locsolkodás. A piros tojásoknak is megvan a maga feladatuk: Jézus vérét jelképezik, illetve védő erőt is tulajdonítottak neki a piros színre hivatkozva. Más elgondolás szerint a húsvét a termékenység ünnepe is. Ennek köszönhetően csatlakozott a húsvéthoz a nyúl, hiszen szapora állat lévén az állatok szaporulatát is jelentheti. Egyes feltételezések szerint ugyanígy vagyunk a locsolkodássál is, hiszen az öntözés is a bő termésre utalhat.
A húsvéti időszak egyébként pünkösdvasárnapig tart, amely a Szentlélek kiáradásának ünnepe. A böjti időszak végével a tél is lezárul és kezdetét veszi az újjászületés és vele együtt a tavaszi zsongás is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)