Zeng az egyetem
Szerző: Vállaji Orsolya | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.03.29. 14:43 | Frissítve: 2010.03.29. 14:43
Többek között trombitától és harsonától zeng három napon át a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara.
- Ez a 33-ik rézfúvós és ütőhangszer találkozó Debrecenben. 1978 körül indult az első verseny. Az akkori professzorok találták ki, hogy kell egy olyan országos megmérettetés, amelyen a magyarországi felsőoktatási intézmények trombita, harsona, kürt, tuba és ütőhangszeres játékosai összemérik azt a tudást, amit a felsőoktatásban kaptak – mesélte Szabó István, a DE Rézfúvós-Ütős Tanszékének vezetője.
A rendezvényen mintegy 70 versenyző vett részt. A fiatal muzsikusok az ország több pontjáról érkeztek Debrecenbe.
- Öt nagyvárosból Miskolcról, Debrecenből, Szegedről, Pécsről és Győrből, illetve Budapestről érkeznek hozzánk, és van minden évben egy-egy külföldi induló, idén Bécsből érkezett hozzánk egy versenyző – mondta el Szabó István.
A zsűri nemcsak az előadás hangminőségét nézte, számított a darab dinamikája és az előadó karaktere is. A harsonán játszó versenyzők az első körben egy kötelező darabot adtak elő.
- Az első fordulóban egy szóló darabot kellett játszani. Ez egy kötelező darab, mindenkinek ezt kellett játszani zongora kísérettel. Három különböző zenekari darabból részleteket kellett játszani. Számított a karakter, a tempó, a hangminőség és a dinamika – sorolta Wágner Csaba harsonaművész, a zsűri tagja.
- A zenével elég fiatalon kerültem kapcsolatba. Hajdúszoboszlón volt egy hangszerbemutató, ahol többféle hangszert is bemutattak: a trombitát, a kürtöt, a tubát és a harsonát. Akkor nagyon megtetszett ez a hangszer. A Mézga Géza család nótája harsonán előadták, és ez annyira megtetszett, hogy játszanom kellett ezen a hangszeren – emlékezett vissza Takács Zoltán.
Azonban ez nem olyan könnyű, mint amilyennek látszik. Ezeket a hangszereket nehéz megszólaltatni; bírni kell szuflával, ehhez pedig edzett tüdő kell.
- Minden napom úgy kezdődik, hogy egy megszokott befújási gyakorlatot végigcsinálok. Ezzel edzem a számat is és a tüdőmet is – mondta el Váradi András.
- Erre a versenyre már másfél hónapja készülök, napi két-három órát. Van, amikor jobb érzés, akkor több időt is eltöltök vele, van, amikor nem esik annyira jól és fárasztó, akkor kevesebb idő is elég – hallhattuk Váradi Andrást.
Ezek a fiatalok mindannyian keményen megdolgoznak a sikerért, de nemcsak az elismerések miatt zenélnek. Azt mondják, a fesztiválokkal és a versenyekkel rengeteg helyre eljutnak, így az életük egyáltalán nem szokványos.
- Ez egy teljesen más életforma. Más, mint hogy elmegyek dolgozni. Itt egy csomó fesztivál van, egy csomó verseny van. Tök buli az egész – mesélte Tihanyi Ádám.
A jó hangulat és a nívós fellépők miatt a szervezők azt szeretnék, ha a jövőben az országhatáron túlról is érkezének versenyzők. Ezért a rendezvényt szeretnénk kibővíteni.
- A távolabbi tervekben szeretnénk ezt egy olyan típusú versennyé kibővíteni, amely inkább egy közép-európai verseny lenne. Nem szövünk nagy terveket, de az országhatáron túli főiskolákból, Grazból, Bécsből, Kolozsvárról vagy esetleg Szlovákiából, Pozsony hallgatói is eljöhessenek erre a versenyre, és megmérethessék magukat – magyarázta Szabó István tanszékvezető.
Versenyek pedig lesznek a következő hetekben is. Április végén például országos klarinétversenyt hirdet a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)