Tojás és fürdővíz: honnan ered a „húsvéti nyúl” szokása?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.04.19. 10:30 | Frissítve: 2014.04.20. 09:58
Debrecen – Tojások, újszülöttek, barkák, nyuszik. Húsvéti szokásokról volt szó nagypénteken a Debrecen Televízió Esti közelkép című műsorában.
Nagypéntek a húsvéti ünnepkör legcsendesebb napja, hiszen a hívők ekkor emlékeznek meg Krisztus keresztre feszítéséről. Előző napon „a harangok Rómába mennek”, és majd csak nagyszombaton kondulnak meg ismét – ismertette Bihari Horváth László néprajzkutató a Debrecen Televízió Esti közelkép című műsorában.
Húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyet 2000 éve tart meg, s már előtte is voltak olyan tavaszváró ünnepek, amelyekre aztán ráépült a húsvét. Nem véletlen az se, hogy húsvét egy úgynevezett mozgóünnep, s mindig máskor van az ideje: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon. Ezzel együtt is azonban rendre egybeesik a természet ébredésével.
Fontos szokás ilyenkor a tojásfestés- és ajándékozás, a tojásfeltörés, a locsolkodás és a kókányolás is. A tojás mindig is az élet egyik legfontosabb szimbóluma volt, s ez már az avarkori leleteinkből is kitűnik. Hagyomány volt az is – idézte föl a szakember –, hogy az újszülött első fürdővizébe tojást ütöttek, ezáltal szavatolandó a gyermek leendő termékenységét.
A műsorban az is kiderült, hogy a húsvéti nyúl és a tojásfaállítás szokása minden bizonnyal német nyelvterületről származik. Népszerű, szép hagyomány volt a zöldágjárás is, amely aztán a májusfaállítással teljesedett ki. Fontos jelkép ugyanakkor a barka (ami a pálmalevelet helyettsíti), ennek megszentelése pedig védelmi szerepet töltött be a háztartásoknban: tűzbe dobva azt várták tőle, hogy tartsa távol a családoktól a betegséget és a rontást.
A teljes beszélgetést az alábbi videó második felében láthatják:
Dehir - Esti Közelkép 2014-04-18
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)