Tényleg bugyuta könyvekkel tömjük gyermekeinket?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.06.07. 08:17 | Frissítve: 2013.06.07. 09:52
Debrecen – A szakértők szerint ma már nem az a kérdés, hogy könyvet vagy a világhálót olvassa a gyermek, hanem az, hogyan segíthetünk nekik megtalálni a valódi értékeket.
Megnyitották a 84. ünnepi könyvhetet Debrecenben. A Csapó utcai sétáló övezetben könyves standok sora várja az érdeklődőket. Jóka Anna Kossuth-díjas írónő, a rendezvény fővédnöke azt mondta: hisz a könyvek erejében, de oda kell figyelni, mit veszünk a kezünkbe. Az olvasásról volt szó a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorának csütörtök esti adásában is, ahol Várhalmi Ilona, az Ady Endre Gimnázium művészeti vezetője és Mazsu János egyetemi oktató, a Csokonai Kiadó vezetője volt a vendég.
Várhalmi Ilona rámutatott, hogy gimnáziumukba nagyon sok humán érdeklődésű diák jár, akik az átlagnál többet olvasnak. Ennek ellenére nem egyszer fordult már elő, hogy a felvételin a diák bevallotta, nem szeret olvasni.
- Elég nagy munka, hogy rászoktassuk őket az olvasásra, és tényleg élvezzék azt, valamint tudjanak választani abból a nagy kínálatból, ami a magyar- és a világirodalomban rendelkezésünkre áll – mondta a művészeti vezető.
Mazsu János a felsőoktatási hallgatók olvasási szokásairól megjegyezte, hogy ebben a korban már sokkal tudatosabban olvasnak a fiatalok.
- Azok a hallgatók, akiknek van olvasási kultúrájuk, humán műveltségi alapjuk, már a célszerűséget, a hatékonyságot tartják fontosnak. Átértelmezik az olvasás fogalmát, számukra az nemcsak a Gutenberg-galaxist jelenti, nemcsak a nyomtatott könyvet. A csak papíron elérhető műveket megvásárolják vagy kikölcsönzik a könyvtárból, de ha hozzáférhetnek elektronikus formában, weboldalakon vagy speciális adatbázisokban, akkor azt használják. Ez azt nem jelenti, hogy a hallgatók nem készülnek hatékonyan fel az órákra, csupán azt, hogy a pedagógusoknak, a könyves szakembereknek és a könyvkiadóknak kell újraértelmezni az olvasás fogalmát – magyarázza Mazsu János.
Várhalmi Ilona felhívta a figyelmet, hogy az iskolákban a kompetencia teszteken minden évben felmérik a fiatalok olvasásértési képességét, és elég tág határok között mozog az eredmény. Azonban az olvasási probléma már korábban jelentkezik.
- Nagyon érdekes, hogy a mai kisgyerekek egész más meséket szeretnek, mint a korábbiak. Olyan meséket már nem adunk a gyerekek kezébe, mint amilyeneken mi felnőttünk, ugyanis a Piroska és a farkas vagy a Jancsi és Juliska tele van vérrel, gyilkolnak ezekben... A mai gyerek már nem ismerik a klasszikus mesék felépítését, a fordulatokat. Az új mesék szereplőinek konfliktushelyzetei és találkozása más szereplőkkel ugyanolyan, mint ahol most ők élnek, amelyeket tapasztalnak, így a kreativitásuk is megkérdőjeleződik. A gyermekirodalomban is a legváltozatosabb könyvek léteznek. Olyan bugyuta dolgokért képesek a szülők nagyon sok pénzt adni, amelyek a mesék legalapvetőbb tulajdonságát sem hordozza magukon. Elbeszélő módban, alapmondatokban, szinte tőmondatokban fogalmaznak a gyermeknek. A gyerek hallgatja, de sokszor inkább azt kéri, hogy magunktól mondjunk neki mesét – emelte ki a művészeti vezető.
Mazsu János szerint mindig is voltak bugyuta könyvek és ponyvairodalom, de amíg nem ért el bennünket is ez az információs zuhatag, addig az a fajta kontroll, a közönség ajánlása, az értékek értékként való megnevezése létezett.
- Én a valódi veszélynek nem azt tartom, hogy hagyományos könyvben vagy elektronikus formátumban fér a felnövő korosztály az információkhoz, hanem hogy a közönség tud-e segítséget nyújtani az értékek kiválasztásához. Ebben egy társadalomnak, egy közönségnek, egy nemzetnek az iskolát előtérbe kell tolnia, a családok tudatos szerepét előtérbe kellene hozni – vélekedett a Csokonai Kiadó vezetője.
A teljes beszélgetést itt nézheti meg.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)