Szilvássy Zoltán: Debrecent hagyja el a legkevesebb orvos
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.07.26. 08:02 | Frissítve: 2013.07.27. 09:09
Debrecen – Az egyetem rektorát a felvételiről, az állammal való együttműködésről és az orvosok elvándorlásáról is kérdeztük.
Szerda este kihirdették a felvételi ponthatárokat a felsőoktatásban. A Debreceni Egyetemre, mely az ELTE után továbbra is második legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, 6118 új hallgatót vettek fel.
Debrecenben a jogász mellett a gazdálkodási szakokon volt a legmagasabb a ponthatár, ez azonban csalóka, figyelmeztetett Szilvássy Zoltán rektor a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában. Kiemelte például az orvosképzést, ahová nagyon sokan jelentkeztek, de ott az emelt szintű érettségi nehézsége miatt valamivel alacsonyabbak a ponthatárok.
Az egyetem rektora arról is beszélt, hogy Szegeddel ellentétben a Debreceni Egyetem környezetében több felsőoktatási intézmény működik. Épp ezért is nagy eredmény, hogy a debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem.
Szilvássy Zoltán elmondta, az államilag támogatott szakokra felvett diákok száma (5043 hallgató) jónak mondható, az önköltséges szakoknál viszont (1075 hallgató) közel 40 százalékos visszaesést tapasztaltak. „Ez abból is adódhat, hogy a fizetőképes kereslet csökkent, de ez azt jelenti, hogy ezen a téren meg kell néznünk a tartalékainkat” – fogalmazott a rektor. Szilvássy Zoltán azt mondja, a bevételkiesést az egyetem „túl fogja élni”, de a jövőben vonzóbbá kell tenniük a képzési portfóliót és a képzésekkel kapcsolatban hatékonyabb reklámtevékenységet kell folytatniuk. Ezen túl úgy véli, tudatosítaniuk kell a középiskolás fiatalokban, hogy a Debreceni Egyetemen vállalati ösztöndíjrendszerek működnek, ráadásul az itt végzetteknek jó esélyei vannak az elhelyezkedésre a munkaerőpiacon. A rektor célja az, hogy a Debrecenben működő nagyvállalatokkal még szorosabb legyen az együttműködés.
Az egyetemet júliustól irányító rektor az alapfilozófiájáról úgy vallott, hogy az oktatás terén minél szélesebb spektrumra törekszenek. „A Debreceni Egyetem olyan szempontból egyedülállóan csodálatos intézmény, hogy van egy Agrárcentruma, egy Orvoscentruma, és a Tudományegyetemi Karok összessége. A Debreceni Egyetem képzési spektrumra a legszélesebb az országban. Ebből adódik az is, hogy ebből a széles tárházból speciális, nagyon időszerű és nagyon vonzó dolgokat tud képzés, kutatás és innováció szintjén produkálni” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az egyetem nem csupán oktató, hanem kutató, szolgáltató intézmény is, itt viszont az erősségekre érdemes koncentrálni. Példaképp említette a biotechnológiát, az élelmiszer-kutatásokat és az orvos- és egészségturizmust.
Ez utóbbi kapcsán felmerült, hogy szükség van a szakemberekre is, az egészségturizmus fejlődését pedig gátolhatja az orvosok elvándorlása. „Sajnos tényleg nagy munkabírású, fiatal szakorvos hagyják el az országot, de meg kell nézni azt is, honnan nem mennek el. Ha az egyetemi centrumokat nézzük, Budapestet, Debrecent, Szegedet, Pécset, innen mennek el a legkevesebben. Ennek csak van valami oka, annak ellenére, hogy Debrecenben sem tengerpart, sem hegyvidék nincs, a város környéke nem a legfejlettebb gazdasági régió. Mégiscsak van valami oka, hogy ezek az orvosok itt maradnak. Persze ez azt jelenti, hogy itt is kell tartani őket a továbbiakban is” – hangsúlyozta.
Ha például fellendül az orvos- és egészségturizmus, a térítéses betegellátás, az hosszú távú perspektívát adhat a fiatal szakorvosoknak. Hozzátette, hogy Debrecenben, a Kenézy Kórház és a Klinika tervezett összevonásával küszöbön áll egy egészségügyi integráció, ezzel pedig az ország legnagyobb egységes betegellátó rendszere jönne létre – jelen elképzelések szerint az egyetem falain belül.
A rektor az állammal, a kormánnyal való viszonyról azt mondta, paradigmaváltás történik a korábbi állapothoz képest: „a fenntartóval nekünk együtt kell dolgozni, nem pedig egymást kritizálni. Ahogy mi a fenntartó segítségére szorulunk - meg merem kockáztatni azt a kijelentést -. ő is szorul a miénkre. Ha ezek energiatömegét nem arra használjuk, hogy együtt vigyük tovább a dolgokat, akkor nem mennek a dolgok előre. Ha viszont egy irányba húznak a lovak, halad a szekér, akkor is, ha az egyik kerék a gödörben van” - hangoztatta.
A teljes beszélgetést itt nézhetik meg:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)