Szárnyas világsiker: a debreceni Tranzit Csoport a generációváltást is sikerrel vezényelte le
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.01.25. 08:30 | Frissítve: 2019.01.27. 08:36
Debrecen legsikeresebb családi vállalkozásáról sokan példát vehetnének. Szabó Miklós és Szabó Ákos azt is elmondta, nem mindegy, hogy az embernek ki a kertszomszédja.
Egy családi vállalkozás életében a generációváltás az egyik legnagyobb kihívás. Debrecen legsikeresebb családi vállalkozásáról, az elsősorban víziszárnyas-tenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkozó Tranzit Csoportról azonban sokan példát vehetnének. A sikertörténet 1990-ben indult és azóta is tart. A milliárdos üzletről beszélt Szabó Miklós alapító és Szabó Ákos, a Tranzit Csoport elnök-vezérigazgatója a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában.
A cégcsoportot alapító Szabó Miklós nagy figyelmet fordít az egészségügyi intézmények, a rászorulók és a sportélet támogatására. Ezért korábban Mecénás-díjjal tüntették ki, 2014-ben pedig megkapta Debrecen díszpolgári címét. Szabó Miklós még dolgozik, de cégei első számú vezetője már fia, Szabó Ákos. Szabó Miklós tagja a Debreceni Egyetem külsős, tanácsadó testületének, a konzisztóriumnak, fia, Szabó Ákos pedig a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja. Nemrég azért is szerepelhetett hírfolyamunkban, mert a legtöbb voksot kapta a Dehir.hu idei választásán az év gazdasági szereplője kategóriában.
Szabó Miklós elöljáróban elmondta: az ő történetük a rendszerváltáskor kezdődött, amikor az akkori társasági törvény adta lehetőségeket kihasználva kért engedélyt egy Szabó Miklós Tranzitvállalkozás nevű igazolványhoz. 1991-ben átalakultak részvénytársasággá.
- Meg akartam méretni magamat, noha egy állami vállalat főmérnöke voltam, nem panaszkodhattam semmire, fiatalon kerültem ilyen pozícióba – indokolt Szabó Miklós. – Szinte a nulláról alakult meg a vállalkozás. Nekem volt körülbelül 200 ezer forintom, amiből béreltünk egy irodát, vettünk néhány íróasztalt és elindítottuk a céget. Végig tudatosan építkezve jutottunk el oda, ahol jelenleg tartunk. Apám nekem mindig azt mondta: tanulj, mert a tudást senki nem veheti el tőled és dolgozz, mert a munkának előbb-utóbb meg lesz az eredménye. Ezt követtem egész életemben, és szerencsére át is tudtam adni a gyerekeimnek.
Mezőgazdasági termékkereskedelemmel indítottak, Szabó Miklós ugyanis szatmári származásúként az almatermelés minden csínját-bínját ismerte. A víziszárnyasok pedig úgy jöttek a képbe, hogy a Barnevál, majd Hajdú-Bét vezetői a kertszomszédai voltak.
- A délutáni fűnyírás eredménye az lett, hogy megkérdezték: miért nem termelünk mi Szatmárban libát? A kérdésre válaszként megvásároltuk a nagyszekeresi téesz baromfi telepét – folytatta az alapító.
A stafétabotot átvevő Szabó Ákos elmondta: szerencsés helyzetben volt, mert soha nem érezte elvárásnak, hogy egyszer majd át kell vennie és irányítania a céget.
- Persze apám nagyon okosan, jó kereskedőhöz illően azért igyekezett „rám tukmálni a portékát”, hiszen mikor fiatal koromtól fogva bementem a céghez, kaptam lehetőségeket. Megszerettette velem ezt a vállalkozói szférát. Utána pedig találtam olyan új területet, amit magam kezdtem építeni – fogalmazta meg az elnök-vezérigazgató.
Szabó Miklós hozzátette: nagyon szerencsés, ha egy családi cégen belül van lehetőség utódlással átadni a vezetést. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor több út létezhet: ha elég erős a cég, akkor el lehet adni, vagy rá lehet bízni az erős menedzsmentre. Ha viszont nem elég erős a cég, visszafejlődhet és meg is szűnhet. Náluk viszont mindkét közgazdász utód, fia és lánya is megtalálta a számítását a cégnél.
- Fontos persze, hogy az alapító reálisan mérje fel, az utódok alkalmasak-e erre – folytatta Szabó Ákos. – Kulcskérdés, hogy az átadó tudjon időben hátrébb lépni és átengedni a döntési mechanizmusokat. Az átvevőnek pedig bizonyítani szükséges, mert hitelessé kell válnia az átadó számára. Egy hajónak egy kapitánya lehet. Sok családi vállalkozásnál az okoz működési zavarokat, hogy mindkét generáció aktív és a munkatársak nem tudják, mikor kihez kell fordulni.
Az átadás-átvétellel kapcsolatban az alapító elmondta: mióta a döntés megszületett, semmilyen operatív döntésbe nem szól bele.
- Minden nap bejárok dolgozni, néha csak azért, hogy a papírjaimat áttegyem az asztal egyik sarkáról a másikba – fogalmazott Szabó Miklós. – A beruházásokat azért felügyelem, de a cég napi dolgaiba nem avatkozom be. Részt veszek minden hónapban a kontrolling értékeléseken, elmondom a véleményem, de döntéseket nem hozok, utasításokat nem adok.
A Tranzit Csoport előtt nemrégiben új perspektívák nyíltak meg. Egyrészt megvásárolták a szintén baromfiágazatban érdekelt nyírbátori Bátortrade Kft., illetve több más, vele szorosan együttműködő baromfiágazati vállalkozás baromfitelepeit, vágóhídját és egyéb eszközeit. A tranzakcióval a csoport tevékenységi köre – a pecsenyekacsa- és húsliba-termelés mellé – csirkeneveléssel és -feldolgozással egészült ki, Európa legnagyobb, egy kézben lévő víziszárnyasférőhely-kapacitása jött létre. Aztán közös vállalat formájában szakmai együttműködést kötöttek az egyik legnagyobb európai baromfipiaci szereplőnek számító LDC-csoporttal. A közép-kelet-európai terjeszkedéshez volt szükség a tranzakcióra.
- A cég életében elérkezett az a pillanat, amikor el kellett gondolkodnunk a hogyan továbbról – mondta a döntésekről Szabó Miklós. – Ákos fiam fogalmazta meg nagyon találóan: a kicsiknek nagyok, a nagyoknak kicsik vagyunk. A francia cég tisztában volt vele, hogy a Tranzit Csoport nem eladó, de ők szerettek volna befektetni Közép-Kelet-Európában. Mi megbarátkoztunk ezzel a gondolattal, hiszen már a nemzetközi vállalati kategóriába tartozunk. A menedzsment továbbra is a miénk, semmi nem változik. Ezzel csak nyerhet a magyar baromfiipar.
- Az LDC-csoport egyébként szintén családi vállalkozás, három francia famíliáé – tette hozzátette Szabó Ákos. – Egy év alatt el tudtunk jutni oda, hogy kölcsönösen hinni tudtunk a közös jövőben. Az együttműködés fel tudja gyorsítani a cég növekedését, hiszen tőkeerős társunk lett. Javunkat szolgálhatja a hatvanéves francia cég hatalmas gyakorlati tudása. Nekik hetvenöt gyáruk van, nem kettő, tehát a gépbeszerzés is sokkal egyszerűbbé vált. Együtt aktívabbak lehetünk a cégfelvásárlások és piacbővítések területén a régióban.
(A teljes beszélgetést megnézheti itt.)
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)