Sokkal nagyobb is lehetne a Debreceni Egyetem főépülete
Szerző: Baranyi Péter | baranyi.peter@dtv.hu Közzétéve: 2011.02.27. 12:41 | Frissítve: 2012.01.02. 07:57
Debrecen – Az eredeti tervek szerint a szökőkutat is körbeölelte volna az egyetemi főépület két plusz szárnya. Közbejött azonban a világháború és a kommunizmus. Ha nem a Nagyerdőn épül fel az egyetem, akkor ma a villamos sem menne odáig.
A debreceni felsőfokú oktatás az 1538-ban alapított Református Kollégium falai között 1914-ben vette kezdetét. A debreceni az ország harmadik egyetemeként három karral (jogi, bölcsész- és hittudományi kar) működött. Ezekben az években felmerült, hogy az egyetemvárost a Református Kollégium környékén alakítsák ki, de Debrecen városa végül a Nagyerdőn ajándékozott egy hatalmas területet, hogy ott építsék fel az egyetem épületeit. Először, 1918-ban a mai DEOEC főépülete nőtt ki a földből. Tovább építették a villamospályát, s 1927-ben a nagyerdei forduló is megvalósult, hogy az oktatási intézményt könnyebben meg lehessen közelíteni.
Az egyetem főépületének első tervei már az 1910-es években készen voltak.
„Korb Flóris építész Európát járva tanulmányozta az egyetemek épületeit, melyek alapján megálmodta és megrajzolta az ónémet klasszicista stílusú épületet. Eredetileg tornyokat tervezett a két kiugró, bástyára hasonlító épületrész tetejére, amelyek meteorológiai és csillagászati megfigyelő állomások lettek volna, valamint a díszudvar kupoláját is magasabbra tervezték” – tudta meg a Dehir.hu Mudrák József debreceni egyetemtörténésztől.
A terveket azonban az akkori rektorok nem hagyták jóvá, így azokat átdolgozták. Az impozáns főépületet 1931-ben adta át Bethlen István miniszterelnök és Horthy Miklós kormányzó. A földszintre a hivatalok, az első emeltre a teológia, a második emeletre a jogi, a harmadik emeletre a bölcsész-, a negyedik emeletre pedig a természettudományi kar költözött.
„A tervekben szerepelt másik két épületrész is, de akkor nem volt rá se pénz, se szükség. Ezért az újabb építkezést későbbre tervezték, mivel tudták, hogy a rohamosan fejlődő természettudományi képzéseknek idővel több térre lesz szükségük. Az egyetem főépülete eredetileg egy U-alakú komplexum lett volna, amely két oldalról körbeöleli a parkot és a szökőkutat. Ezek közül az egyik szárny csak a természettudósoké lett volna” - magyarázta Mudrák József.
A korabeli terven látszik, mennyivel lett volna nagyobb az épület
Feltételezhetően a második világháború kirobbanása körüli években került volna sor az építkezésre. Az intézmény vezetői úgy számoltak, addigra kinövi magát a természettudományi kar.
„A háború után megszűnt a jogi kar, majd egy évvel rá a teológusokat kitették az épületből, mivel az akkori rendszer nézetei szerint nem fért meg az állami intézményen belül az egyházi oktatás, így újabb két szintet vehetett birtokba a természettudományi kar, és megoldódott a helyhiány” - hallhattuk az egyetemtörténészt.
Emiatt, s mivel az akkori politikai vezetés amúgy is figyelmen kívül hagyta az eredeti terveket, nem bővítették ki a főépületet. Helyette a ’60-as évek első felében a kémia épülettel bővült az egyetemi campus.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)