Petőfi kardja is a debreceni Rickl család tulajdonában volt
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2019.03.30. 08:55 | Frissítve: 2019.03.30. 17:19
Debrecen - Az ismert kereskedőcsalád az 1848-49-es eseményekben is fontos szerepet vállalt, Rickl II. József Zelmos a költővel is kardot cserélt.
Hogyan függ össze a történelem és az emlékezet? Hogyan emlékeznek vissza a családok, az érintettek, később a történészek a fontos, nemzetek sorsát meghatározó eseményekre? Erre a kérdésre keresték a választ szakemberek az 1848-49-es eseményekre való megemlékezésekhez kapcsolódóan Déri Múzeumban pénteken.
A Rickl család emlékét leszármazottjuk idézte fel
A Történelem és emlékezet című konferencián – többek között – Cserháti Lászlóné Nagybákay Krisztinát is meghallgathatták az érdeklődők. A Sesztina- és a Rickl-család leszármazottja (aki korábban a Dehir.hu-nak is interjút adott) Petőfi kardja és Paszkevics csákója című előadásában az egyik legismertebb debreceni kereskedőcsalád, a Rickl família 1848-49-es hagyományait idézte fel dokumentált tényeik alapján.
Mint a Déri Múzeum dísztermében elhangozott: a Svájcból származó család első Debrecenbe települt tagja a dinasztiaalapító Rickl József Antal volt, aki először Budapesten, a Váci utcán alapított fűszerkereskedést Vörös Rákhoz névvel, majd Debrecenben és Kolozsvárott is üzletet nyitott. 1781-ben vált pesti polgárrá, 1788-ban pedig debrecenivé. A Török Császárhoz nevű üzlet egyik kuriózuma az volt (a korabeli képek tanúsága szerint), hogy a plafonról egy preparált cápa lógott le.
Nemcsak dekoratív eleme volt ez a különleges, kaviárt is árusító boltnak, de a segédek és az inasok ennek szájában tartották az irataikat.
Mint hallhattuk, az üzlet cégére többször változott az idők során: először egy fez (török karimátlan gyapjúsapka) volt, később huszárruhába öltöztetett lovas, majd török öltözetet viselő lovas.
Nagybákay Krisztina hangsúlyozta: a Rickl család is kivette a részét a szabadságharcból, s nem csak annak férfi tagjai.
Az egyik legkülönlegesebb momentum az volt, amikor Petőfi Sándor Rickl II. József Zelmossal találkozva elkérte a kardját, s sajátját adta érte cserébe.
A cserét igazoló okmány és a kard évtizedeken át a család tulajdonát képezte, utóbbit két alkalommal kellett befalazott helyre rejteni, viszont 1945-ben nyoma veszett.
A nagy múltú Rickl-ház is fontos történések helyszíneként szolgált: amikor az országgyűlés saját és a kormány székhelyét Debrecenbe tette át, két képviselő is itt vendégeskedett rövidebb ideig, s később Paszkevics herceg is megfordult a házban. Sőt 1849. augusztus 2. és 11. között
itt „lakott” Rüdiger orosz tábornok is, aki előtt Görgei feltétel nélkül letette a fegyvert Világosnál.
Kossuth Lajosnak és katonáinak ellátásában is volt némi szerepük: a Rickl család porcelánkészletét használták. Ennek darabjai a II. világháború során megsemmisültek, Nagybákay Krisztina egyik rokona egy tányért tudott megőrizni ezután. A városba ekkor érkező gyerekek szórakoztatásából is kivették a részüket: a kicsik Ricklék pónifogatát kapták meg.
A Piac utca 39. szám alatti ház a város egyik legismertebbje: az elegáns épület 1823-ban épült, s több belső udvarral rendelkezett. A földszinten a bolt üzemelt, az emeleten a család lakott. Visszaemlékezések szerint közel negyvenen éltek itt egyszerre: a családtagokon kívül többek között a segéd, a gyakornok, a számadó, a béres és a kocsisok is itt laktak.
Bár igen sokan voltak, együtt étkeztek: hetente két hústalan napot tartottak, innen származik a Rickl pecsenye, a bundás kenyér mókás elnevezéseként.
A patinás ház később egyébként Szabó Magda családregényének, a Régimódi történetnek is fontos színhelye volt: a népszerű írónő szintén a Rickl család leszármazottja.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)