Papp László: ha új munkahelyeket teremtünk, többen leszünk – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.12.31. 21:02 | Frissítve: 2015.01.01. 15:13
Debrecen – A gazdaságfejlesztésben, a kultúra területén, valamint a DKV finanszírozásában is nagy előrelépést remél Debrecen polgármestere.
„Hosszabbnak tűnt az idei év, mint a korábbiak, egy nagyon mozgalmas esztendőn vagyunk túl" – mondta a Debrecen Televízióban bemutatott évértékelő beszélgetésben Papp László polgármester. Emlékeztetett, három választást tartottak 2014-ben, ezek az ő életére is nagy hatással voltak, hiszen Kósa Lajos leköszönése után ő vette át a város kulcsát. Több területen jelentős eredményeket értek el, de bőven vannak feladatok a jövőre nézve is. Mint mondta, egy átgondolt program szerint haladt előre az önkormányzat, amihez források megszerzésére volt szükség.
- A város biztosítja ugyan a forrásokat, de az uniós támogatások határozzák meg a fejlesztéseket. Jól sikerültek a beruházások, a város költségvetése stabil, s az a cél, hogy még inkább az legyen, Debrecen a saját lábára állva tudjon gazdálkodni. A központi költségvetési források szűkülése mellett nagyobb szerepet kell kapjanak a saját bevételek, ehhez nagy szükség van a helyi adókra – mondta a polgármester.
Kiemelte, az önkormányzat nem tervez adóemelést, új befektetésekre, a meglévő gazdasági szereplők, a vállalkozási kör bővülésére van szükség az újabb bevételekhez. Papp László elmondta, a gazdaságfejlesztés hangsúlyos lesz jövőre a kormány részéről, 2020-ig az uniós források mintegy 12 ezer milliárd forintot tesznek ki, ezek nagy részét a gazdaságfejlesztés területén kell majd felhasználni. A polgármester szerint ez a cél Debrecenben is, az új uniós költségvetési ciklusban a város vagyona is tovább nőhet.
Papp László azt mondta, jó esélyt lát arra, hogy nagyjából huszonhat év múlva Debrecen lélekszáma elérheti a 250 ezret, ehhez azonban nagy szükség van a gazdaság fejlesztésére.
- Jelenleg mintegy 208 ezren laknak Debrecenben, de valójában sokkal nagyobb ez a szám, hiszen több mint 30 ezer egyetemista van a városban, sokan járnak be Debrecenbe dolgozni, több tízezerrel vannak tehát többen. Nem tartom irreális célnak azt, hogy 2040 körülre egy 250 ezres nagyvárosról beszéljünk Debrecen esetében. A legfontosabb eszköz ehhez, hogy a gazdaságfejlesztésben érjünk el eredményeket. Az infrastruktúra szempontjából talán az egyik legfejlettebb magyar város Debrecen, több tekintetben még a fővárosnál is jobb feltételeket nyújt, élhetőbb, átláthatóbb, használhatóbb, komoly vonzereje van. Ha új vállalkozások települnek ide, akkor új munkahelyek jönnek létre – hallhattuk Papp Lászlót.
Debrecennek katalizátor szerepet kell betöltenie
Mint mondta, a 2000-es évek elején kitűzött főbb gazdaságstratégiai célok mellett kell maradni, kétarcú a város gazdasága, hiszen van egy hagyományos ipari szerkezete és van egy magasan hozzáadott értékű iparra épülő oldala is, szerinte mindkettőt fejleszteni kell. Kiemelte, a helyi élelmiszeripar komoly veszteséget szenvedett el a rendszerváltást követően, a kétezres évek elején jött a gondolat, hogy új technológiai iparágakat kell Debrecenbe telepíteni, ebben az egyetemmel való együttműködés volt a meghatározó.
- Debrecennek katalizátor szerepet kell betöltenie, gazdasági programokat kell kidolgoznia, központi támogatásokat kell szereznie, az egyetemnek szaktudást kell hozzátennie, a vállalkozások pedig a fejlesztési potenciált képviselik. Ez egy hármas együttműködés. A finanszírozás az uniós programokból és a gazdasági szférából érkezik. Kevés olyan magyar város van, ahol akkreditált, jól teljesítő klaszterek működnek, Debrecen ebből a szempontból is kiemelkedik. A gyógyszeripar, az orvosi műszergyártás, a funkcionális élelmiszeripar területén kell újabb pozíciókat szerezni – tette hozzá a polgármester.
Elmondta, idén több városrészben történtek önerős útépítések, járdákat újítottak fel, csapadékvíz elvezetést alakítottak ki, fejlesztették a közvilágítást a kertségekben, több mint 2 milliárdot költött az önkormányzat az elmúlt években a kertségi fejlesztési programban arra, hogy a központtól távol eső területeket is fejlesszék, ráadásul ezt nem pályázati, hanem saját forrásból sikerült megvalósítani. Hangsúlyozta, egyensúlyban vannak a kertségekben és a városközpontban elvégzett fejlesztések.
Új villamosokat venne a város, a DKV-n is segítenének
Papp László a 2-es villamos projektről is beszélt, a nyomvonal kijelölésével kapcsolatban elmondta, olyan helyet kerestek, ahol elég sokan laknak, s megfelelő lehet a járat kihasználtsága.
- Sokan gondoltak a Böszörményi útra, de ott csak az egyik oldalon laknak többen, olyan helyen kellett kijelölni a nyomvonalat, ahol megfelelő a lakósűrűség, mert ez feltétele volt az uniós pályázatnak. Komfortosak, tetszetősek az villamosok, a debreceniek szeretik a járműveket és a vonalat is. Az a terv, hogy a következő ciklusban az 1-es villamos pályáját is fejlesszük, a 90-es évek első felében érkezett villamosok is kezdenek elöregedni, ha lesz megfelelő forrás, akkor a vonal felújítása mellett új szerelvényeket is szeretnék beszerezni – hallhattuk Papp Lászlót.
Hangsúlyozta, Magyarországon egyik városnak sincs olyan modern tömegközlekedési eszközparkja, mint Debrecennek. A trolik, a buszok, a villamosok esetében is új beszerezések történetek az elmúlt 8-10 évben, ennek azonban ára van. Mint mondta, a debreceniek ebből annyit érzékelnek, hogy újak a járművek, az árak tekintetében versenyképes a város, tavaly és idén sem volt tarifaemelés. Jótékony hatása ennek, hogy mintegy 100 millió forinttal nagyobb árbevétele keletkezett a DKV-nak, nem nőttek az utazási költségek, javultak a kihasználtsági adatok. Ezért döntöttek úgy, hogy 2015-re sem emelnek a tarifákon.
Mint mondta, a helyi közösségi közlekedés fenntartásában azonban érdemi változást kell elérni, a korábbi keresztfinanszírozási lehetőségek ugyanis ma már nem állnak rendelkezésre, a közműadó és a rezsicsökkentés miatt a Hőszolgáltatónak és a Debreceni Vízműnek is kisebb a bevétele, így onnan sem lehet jelentős forrást átcsoportosítani. Ezzel együtt viszont az utazási kedvezmények ugyanúgy rendelkezésre állnak, az állam viszont ehhez nem ad támogatást, így ezt is az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Hozzátette, januárban feláll egy munkacsoport, mely a minisztérium és a megyei jogú városok bevonásával próbálja majd rendezni a kérdést.
Fontos a Loki a városnak, vissza kell hozni a szurkolókat a stadionba
A polgármester politikai pályafutásában fontos szerepet töltött be a Nagyerdei Stadion rekonstrukciójának előkészítése és a kivitelezés is, de szerinte nem csak a stadion érdemel figyelmet, hanem annak környezete is; a létesítmény és a park együtt ad lélegzetelállító látványt. Kiemelte azt, hogy a beruházásban többnyire debreceniek, a régióhoz köthető szereplők vettek részt.
- Húszmilliárd forintot költöttünk a stadionra és a Nagyerdő fejlesztésére, minden elemében megérte, büszkék lehetünk rá. Az a cél, hogy ebben a minőségében őrizzük meg, a költségvetés biztosítja a tisztán tartáshoz, üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges forrást. A stadion szinte minden debreceninek a szíve csücske, s ott van a vágy, hogy minél sikeresebb legyen a csapat, ha nem megy annyira a szekér, akkor is segíteni kell a Lokit. Azon dolgozunk, hogy a DVSC gazdasági stabilitása minél jobb legyen, így lehet felvenni a versenyt nem csak az európai, hanem a magyar versenytársakkal is. Hatékonyabb csapat gazdaságilag nincs ma Magyarországon, a legnagyobb költségvetéssel rendelkező magyar klub büdzséjének egyharmadából gazdálkodik a DVSC, ilyen háttér mellett tudtunk sikeresek lenni. Itt a bizonyíték arra, hogy hatékonyan, kevés pénzt költve is lehet komoly eredményeket elérni – mondta Papp László.
A Magyar Labdarúgó Szövetség és a szurkolók közötti konfliktusról is szólt a polgármester. Ő maga sem érti sokszor az MLSZ álláspontját a szurkolói közösséggel szemben, szerinte a döntésekben nem az együttműködés vehető észre. Mint mondta, a megyei jogú városok szövetségének ülésén is szóba került az, hogy vissza kell hozni ezeket a közösségeket a stadionokba, az MLSZ-nek és a drukkereknek is kompromisszumokat kell kötniük, hiszen a labdarúgó szövetség és a szurkolók által megfogalmazottak között is vannak elfogadható álláspontok, közvetíteni kell a felek között. A polgármester közölte, a következő hetekben konzultációt kezdeményeznek a megyei jogú városok polgármesterei az MLSZ-szel annak érdekében, hogy közeledjenek az álláspontok, megegyezésre kell törekedni azért, hogy a szurkolók újra ott legyenek a lelátókon.
Az élsport és a tömegsport támogatása mellett az utánpótlás finanszírozása is kiemelt figyelmet kap majd jövőre az önkormányzat részéről.
- Megkerestem azokat a vállalatokat, akik korábban is segítették a debreceni sportot, úgy néz ki, hogy másfél milliárd forintot fogunk összegyűjteni a helyi utánpótlás támogatására a társasági adó felajánlásokból. Ezt a pénzt a női kézilabda utánpótlásképzése, a Debreceni Labdarúgó Akadémia, a vízilabda egyesület és a jégkorongozók kapják. Az önkormányzat és a helyi vállalkozások fontos szerepet töltenek be a finanszírozásban, a Debreceni Sportcentrum és az önkormányzat összegyűjti a jövő évi keretösszeget, de a DSC-SI fogja össze a szálakat – hallhattuk a polgármestert.
Elérhető közelségbe került a Latinovits Színház befejezése
Papp László szerint hosszú évek óta nagyon színvonalas kulturális élet zajlik Debrecenben, s 2015 is kiemelkedő év lesz. Százötven évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Csokonai Színház, s méltóképpen fel kell készülni erre a jubileumra, hiszen ez a jövő év egyik legjelentősebb eseménye lesz a városban. A polgármester hozzátette, országos érdeklődést kiváltó programsorozatra lesz szükség, ennek már elindultak az előkészületei. Mint mondta, vannak olyan visszatérő kulturális programok, amiket meg kell újítani, ilyen például a Deszka Fesztivál, a Virágkarnevál, ezeknek új lendületet kell adni.
Régóta téma a városban a Latinovits Színház sorsa, ezzel kapcsolatban a polgármester elmondta, elérhető közelségbe került a teátrum befejezése
- Nem panaszkodhatunk a központi forrásokra, támogatásokra, sok fejlesztést támogatott a kormány, tisztán költségvetési forrásból épülhetett a stadion is, de van egy mértéktartás, realitás, amit figyelembe kell venni. Az uniós pályázatok összeállításánál olyan megoldást kerestünk, ami költségvetést kímélő, így jutottunk el oda, hogy a magyar-román határon átnyúló együttműködésben próbáljunk forrást szerezni a színház befejezéséhez. Így tartalmat is lehet adni a fejlesztésnek. A beruházásnak az az üzenete, hogy Debrecen felelősséget vállal a kárpát-medencei színészképzésért, az ottani színjátszás képviselői Debrecenben mutathatják majd meg a tehetségüket. A tervek szerint 2015 végére megkötjük a támogatási szerződéseket, 2016-ban pedig el tudjuk indítani a fejlesztést, ami a remények szerint másfél év után be is fejeződik – hallhattuk a polgármestert.
Még piacképesebb oktatás kell Debrecenbe
A polgármester szerint gazdaságfejlesztési szempontból is nagyon fontos a debreceni oktatás fejlődése, hiszen ma már alapvető igény egy nagyvállalat részéről, hogy a szakemberképzés, a szakmai háttér biztosítva legyen.
- Újabb kéttannyelvű képzésekben gondolkodunk, a munkahelyteremtő beruházások igényeit is figyelembe vesszük. Néhány nagyvállalattal közösen egy nemzetközi képzési rendszerhez csatlakozó, angol nyelvű képzést is elindítanánk a városban. Az információs technológia, az elektronikai ipar területén egy külföldi menedzsment érkezésekor tudni kell olyan képzési struktúrát mutatni, ami arra készteti az adott vállalatot, hogy megtelepedjen a városban. Rendelkeznie kell a városnak olyan képzési rendszerrel, ami nemzetközi szinten is felhasználható. A befektetővel való tárgyalások esetén a felsőfokú oktatással kapcsolatos igények is előkerülnek, itt nagyon fontos szerepet játszik a Debreceni Egyetem – mondta el Papp László.
Mint mondta, a szakmunkásképző intézményekre is nagy hangsúlyt kell fektetni, idén nyáron avatták fel a Schaeffler Akadémiát, ami a város legnagyobb foglalkoztatójának képzőhelye.
- Az FAG úgy döntött, hogy a majdani munkavállalók érdekében létrehoz egy képzőközpontot az üzemen belül, a gyakorlati tudást itt sajátíthatják el a diákok a legjobb eszközök, berendezések segítségével. A munka a vállalatok, a debreceni képzőhelyek, az oktatási intézmények együttműködésében zajlik a duális képzés rendszerében, ami jó példa, s előbb utóbb több ilyen lehet majd a városban – hallhattuk Papp László polgármestert.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban megnézheti.
Dehir - Évértékelő beszélgetés Papp László polgármesterrel
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)