Paktum, hitel, kritika és felelősség: a költségvetést „boncolgatták” a képviselők
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.02.26. 09:17 | Frissítve: 2016.02.27. 09:10
Debrecen - A fő cél a gazdaság felpörgetése, hogy 2020 után Debrecennek minél több saját forrása legyen fejlesztésekre.
Csütörtöki ülésén 56 milliárd 21 millió 434 ezer forintos bevételi és kiadási főösszeggel fogadta el a városi közgyűlés Debrecen 2016-os költségvetését. A büdzsé volt a téma a Debrecen Televízió csütörtöki Köz-ügy című műsorában, melynek Balázs Ákos, a Fidesz és Kőszeghy Csanád Ábel, Jobbik frakcióvezetője volt a vendége.
Balázs Ákos arról beszélt, hogy idén elkezdődhet azon uniós források lehívása, melyek a város rendelkezésére állnak majd. Többek között ezen forrásokra alapul az a fejlesztési program, amit Új Főnix Terv néven készítettek el. „Csak 2016-ban ennek köszönhetően közel tízmilliárd forint uniós támogatást tudunk lehívni, ennek az önrészei vannak beépítve ebben az évben a költségvetésbe. Mindenképpen óriási jelentősége van, Debrecen jövőjét építjük ezáltal” – hangsúlyozta a frakcióvezető.
Kőszeghy Csanád Ábel arról beszélt, hogy ők is nagyon örülnek, hogy rengeteg fejlesztés fog elindulni ebben az évben, ellenzéki pártként azonban a költségvetést nem szavazhatták meg. „Ez mindenhol így működik, akár a parlamentben, akár olyan városokban, ahol a Jobbiknak van többsége, ott a fideszes frakció nem szavazza meg a büdzsét. A fejlesztések azonban tényleg jók, reméljük, minél több megvalósul belőle. 2020-ig az összes uniós pályázati forrást el kell költenünk, hiszen a következő uniós pénzügyi ciklusban már valószínűleg nem lesz, vagy alig lesz ilyen irányú pénzügyi támogatása az országunknak, és így városunknak is” – hangsúlyozta a jobbikos politikus.
„Épp ezért nagy a felelősségünk” – szólt hozzá Balázs Ákos, aki elmondta, igyekeztek olyan fejlesztési programot összeállítani, ami az élet azon területeit is lefedi, ami a mindennapokról is szólnak. A cél az volt, hogy „egyszerűbb, kisebb, a város polgárainak hétköznapjait kényelmesebbé tevő beruházások is legyenek, illetve olyanok is, melyek Debrecen regionális szerepét is erősítik”. A program központjában áll a gazdaságfejlesztés, a helyi gazdaság bővítése áll, mely új munkahelyeket teremt és növeli a helyiadó-bevételeket. Ezzel az elsődleges prioritással a Jobbik is egyetért, ők is ezt szorgalmazzák.
Balázs Ákos beszélt arról, hogy szintén a közgyűlés tárgyalta a foglalkoztatási paktum tervét. A város a megyei kormányhivatallal közösen 3 milliárd 600 millió forint támogatásra kíván pályázni a foglalkoztatási együttműködések rendszere, az úgynevezett paktum létrehozásához. Ebből a pénzből képzési és foglalkoztatási programokat indítanának, hogy minél több új munkahely jöjjön létre Debrecenben. Szó esett a Modern Városok Programról is, melyben a megyei jogú városok közül Debrecen kapja a legtöbb forrást.
Kőszeghy Csanád Ábel kritikaként fogalmazta meg, hogy Debrecen költségvetésében már évek óta szerepelt a Kertségi Fejlesztési Program fejezet, melybe most beleillesztették a Modern Városok Program révén kapott kétmilliárdos forrást is. Ebből utakat újítanak fel és új utakat is építenek majd. A jobbikos frakcióvezető ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy több belvárosi utat is érint majd a rekonstrukció, így ezek nem kertségi fejlesztések. Balázs Ákos szerint az útfejlesztések jelentős része nem a belvároshoz köthető, emellett több más célra – közvilágítás fejlesztésére, utak stabilizálására, szennyvízcsatorna-hálózat építésére – is elkülönítettek forrást.
A közgyűlésen is elhangzott, hogy a város egymilliárd forint összegű fejlesztési célú hitelt vesz fel. Balázs Ákos azt mondta, a cél, hogy gyorsítsák az uniós források felhasználását, és a projektek elindításához van szükség a hitelre. „Több száz milliárd forint fog Debrecenbe érkezni az uniós finanszírozási ciklus végéig, és ahhoz, hogy a kellő lendületet megadjuk a programoknak, mindenképp szükség van erre” – hangsúlyozta a fideszes frakcióvezető. Kőszeghy Csanád Ábel emlékeztetett, hogy mióta az állam átvállalta Debrecen adósságállományát, nem kellett hiteleket felvennie a városnak. Ő megérti, hogy miért van erre szükség, de szeretné elkerülni, hogy a város „adósságspirálba” kerüljön akár annak árán, hogy minél több fejlesztési forrást tudjon lehívni Debrecen, hozzátéve, hogy a városi vagyonkezelő adósságállományát nem vállalta át az állam. Balázs Ákos szerint nem áll fenn ez a veszély, s mint mondta, az ellenzék is elismerte, stabil lábakon áll a költségvetés.
„Az elmúlt években én is jobban vészmadárkodtam a költségvetés elfogadása idején. Most olyan komoly kritikákat nem tudok megfogalmazni, mint ami régebben volt” – hallhattuk Kőszeghy Csanád Ábelt. Azt azonban aggasztónak tartja, hogy a DKV finanszírozását a városnak kell megoldania, ami hosszú távon működhet állami támogatás nélkül. Balázs Ákos elmondta, tárgyalnak a kormánnyal és a szolgáltató céggel, az Inter Tan-Ker Zrt-vel is a könnyebb finanszírozás és a költségcsökkentés érdekében.
Balázs Ákos elmondta, a város helyiadó-bevétele tavaly a tervezettnél kedvezőbben alakult, 14 százalékkal, azaz 1,76 milliárd forinttal több folyt be a városhoz ilyen címen, ami mindenképp jó jel. Mindkét frakcióvezető úgy véli, a gazdaság fejlesztése révén nőhet a város saját bevétele, ami a későbbiekben, az uniós források minimálisra csökkenése után a fejlesztések forrása lehet.
Szó esett arról is, hogy Debrecen megpályázza a 2023-as Európai Kulturális Fővárosa címet. Elhangzott, hogy ezt az előterjesztést egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, s ez a frakcióvezetők szerint nem „presztízskérdés”, hanem így megmutathatnánk Európának a kulturális értékeinket.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)