Nem panel és nem kocka – tévhitek a szocreálról
Szerző: Érsek Kitti | ersek.kitti@dtv.hu Közzétéve: 2011.03.08. 11:00 | Frissítve: 2011.11.08. 17:46
Debrecen - Az Ady Gimnázium épülete, a Nagyállomás és a Csapó utca főtér felőli lakóházai is a szocialista realizmus stílusjegyeit viselik. A Tócóskertben viszont egyáltalán nincs szocreál épület. Félreértések és igazságok az ötvenes évek meghatározó irányzatáról.
Panelerdő, szürke, dísz nélküli, csapott tetejű kockaházak - a legtöbb embernek ez az általános képzete a szocreál épületekről. Abba már csak kevesen gondolnak bele, hogy a panelszörnyetegeket javarészt az 1970-es években húzták fel, míg a szocreál kizárólag az ötvenes években dívott.
„Ezeket az épületeket magasan képzett mérnökök tervezték, akik a ’40-es évek tervezési szokásait hozták magukkal – magyarázta a Dehir.hu kérdésére Papp József Kós Károly-díjas helytörténetkutató. „Bár spórolni kellett, a kivitelezők igyekeztek valamilyen módon megőrizni az utókornak kezük nyomát. Ez alapján a szocreál épületek gazdagon és gondosan díszítettek, és semmiképp sem egyhangúak. Az egyik legszembetűnőbb motívum a nyílászárók körüli keret vagy boltív, a díszes könyöklő. Debrecenben jó példa erre az Erzsébet utca és a Petőfi tér sarkán fekvő épület, amelyet egykor munkásszállónak építettek, majd szállodaként üzemelt, ma pedig ügyvédi irodák működnek benne – tette hozzá a helytörténész.
A belvárosi szocreál házak többségét a háborúban lebombázott épületek helyére húzták fel.
„Ilyen a belváros egyik központi, megszürkült tömbje a Csapó utca 5-13. szám alatt. A szocreál házak földszintjére üzleteket terveztek, az emeleti lakásokat pedig - sokszor gondosan kiválasztott lakóknak – bérbe adták. Az üzletek a lakásokkal ellentétben rendkívüli belmagasságúak, ilyen arányú épületet találunk a Petőfi téren is” – magyarázta Papp József.
A szocreál jellegzetes jegye még az árkádsor, így díszítették például a Nagyállomás épületét. Lehet vitatkozni a csarnok szépségéről, mindez ízlés dolga. azt azonban semmiképp nem lehet mondani, hogy egyhangú kockaépület lenne. A kételkedő figyelje meg a távolról látható emeleti irodákat, a földszinti üzletsort vagy a nyílászárók körüli fehér keretet!
Nem maradhattak ki a szocreál építkezésből a tudás és nevelés központjai, az iskolák sem. Debrecenben ékes példa az Ady Gimnázium. A belvárosi intézmény a már említett Csapó utcai tömb folytatása, szintén egy bombázás után megüresedett telekre épült. Első ránézésre színtelen, dísztelen ház, az avatott szem azonban észreveszi az ablakok és a bejárat megoldásait. Néhány méterrel arrébb, a Blaháné utca egyik lakóházának homlokzatán több tízméteres domborművet látunk. A dolgozó nép életét bemutató figurák gyakran megjelennek az ötvenes évek házain.
„Az emberek nem értik az épületeket, nem tudnak róluk olvasni” – foglalta össze véleményét kérdésünkre Puhl Antal, a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének vezetője. „1956 után a házak valóban lecsupaszodtak, kiüresedtek, az elvekből alig maradt valami, holott korábban a szocreál csúcsán rendkívüli arányérzékkel, gazdag díszítéssel és kiváló anyagokkal (kívül kővel és téglával, belül például bronzzal és kovácsolt vassal) dolgoztak az építészek. Ezzel a politika az építészetet ismét beemelte a művészeti ágak közé. Ma, ötven év távlatából jó a szocreál szakmai megítélése” – hallhattuk Puhl Antalt.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)