Mikor ünnepelték először március 15-ét Debrecenben?
Szerző: Balatoni Kitti | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.14. 08:42 | Frissítve: 2015.03.14. 10:26
Debrecen – Milyen kerítés övezte a korabeli cívisvárost? S egykor tényleg dombon állt a polgármesteri hivatal? Ezt is elárulta a helytörténész.
Érdekes, a nemzeti ünnephez és városunkhoz egyaránt kapcsolódó témáról tartott előadást Csákvári Sándor helytörténész a Csapókerti Közösségi Házban, az Életfa Idősek Klubjában pár napja. Olyan tényeket is elővezetett, melyek többek között településtörténészek figyelmét is elkerülhették. A helytörténész rögtön felhívta a figyelmet arra, hogy nem elírás történt, nem 1848-ról szeretne beszélni, hanem arról a dátumról, amikor először ünnepelték március 15-ét.
Az előadás kezdetén a résztvevők megismerhették a korabeli várost, melynek felépítését metszetek, grafikák szemléltették. Érdekességként azt is megtudhatták a látogatók, hogy a polgármesteri hivatal egykor dombon feküdhetett, valamint, hogy az akkoriban jóval kisebb Debrecent (a mai belvárost) „népi kerítéssel”, gledícsiával telepítették körbe, mert úgy gondolták, hogy a növény megvédi majd. Úgynevezett „kisajtókat” hagytak, melyeknél őrök vigyázták a lakókat.
Majd némi hadtörténet következett. Az előadó ismertette Bánlaki József munkájának részletét és az 1849-ben bekövetkezett csapatmozgásokat. Buda feladását, a katonák véleményét, korabeli forrásokat és Windisch-Grätz bevonulását is megemlítette, valamint azt, hogy a kormány és az országgyűlés Debrecenbe tette át a székhelyét. A megközelítése azonban a közlekedési körülmények miatt nehézkes volt. A koronaékszerek szállításáról is szó esett, melyről a Közlöny című hivatalos lap is beszámolt, egyéb tudósítások mellett. „1848-49 az első olyan harcunk, amelyik sajtótermékekkel kiválóan van dokumentálva” – tette hozzá Csákvári Sándor – „Többek között Jókai Mór is Debrecenben tartózkodott, és az esti lapoknak írt nagyon jó tudósításokat.”
A jelenlévők hallhattak Kossuth Lajos január 9-ei beszédéről, melyet a Debreceni Református Kollégium kuratóriumában tartott, illetve Józef Zachariasz Bemről – akinek emlékét tér neve is őrzi városunkban.
A helytörténész képeslapokkal is szemléltette mondanivalóját, melyeken a Tisza-palota, illetve a Római Katolikus Templom volt látható.
Az érdeklődők mindezen kívül megtudhatták hol szállásolták el Kossuth Lajost és miért okozott gondot, hogy a városon belül akkoriban nem voltak nagy távolságok, valamint azt, hogy március 15-ét az egész Habsburg Birodalomban ünnepelték, kivéve Pesten.
Később Petőfi Sándor és Kossuth Lajos dagerrotípiáját és leveleiket is kivetítette az előadó. Felmerült a kérdés, hogy a két történelmi alak pontosan hol tartózkodhatott a címben szereplő időpontban. Csákvári Sándor ezzel kapcsolatban is kifejtette álláspontját, miszerint Petőfi Sándor valószínűleg gyors látogatást tett Debrecenben, ám nem tudott az ünnepségről. Kossuth Lajos pedig így írt a dátumról: „Hogy tulajdonképpen mit ünnepelnek március 15-én, midőn egy kis fesztiválnál egyéb nem történt, azt nem tudom, de hogy azon a napon, melyen a hadsereg megmenti a hazát, lesz mit ünnepelni, azt tudom.”
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)