Miért nem vonatozhatnak 160-nal a debreceniek Budapestre?
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2016.10.21. 08:13 | Frissítve: 2016.10.22. 09:04
Debrecen – A vasúti pálya egy részét már korszerűsítették, mégis csak alig több mint 100-zal mennek a vonatok. A MÁV elnökét kérdeztük.
A Budapest és Debrecen közti vasúti pálya egyre több szakaszát újítják meg. A Szajol és Püspökladány közötti szakasz rekonstrukciója után a Szajol és a Szolnok közti szakaszt is korszerűsítették, hamarosan pedig Debrecen és Püspökladány között is megkezdődik a munka.
A rekonstrukció eredményeként akár 160 kilométer/órával is mehetnek majd a vonatok a teljes szakaszon, így gyorsabban lehet eljutni Debrecenből a fővárosba; akár két óra alá rövidülhet a vonatok menetideje a cívisváros és Budapest között.
Mint fent említettük, Szolnok és Püspökladány között, 77 kilométeren több tízmilliárd forintból már korszerűsítették a pályát, így felmerülhet a kérdés, ott miért nem mennek 160-nal a vonatok. Mert nem mennek. A leggyorsabb InterCityk is 43 perc alatt teszik meg a 77 kilométert, úgy, hogy a két város között egyszer sem állnak meg, azaz az átlagsebesség 107 kilométer/óra (160-as sebességnél fél óra alatt lenne a menetidő).
A héten Debrecenben tartották a Nemzeti Közlekedési Napokat. A konferencián felszólalt Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója is. Az előadások közti szünetben adott magyarázatot nekünk a fenti problémára.
„Sokan felteszik nekünk a kérdést, hogy ez azért van-e, mert a vonataink nem képesek a 160 kilométer/órás sebességre. Jelentem, képesek rá. Azért nem tudnak még ennyivel menni, mert a korszerűsített pályához kapcsolódó biztosítóberendezések és az ezt összekötő távközlési szolgáltatás, az úgynevezett GSM-R még nem készült el. Többlépcsős beruházásokról beszélünk a Szolnok-Debrecen közti 100-as vasútvonalnál is. Szükséges a vasúti infrastruktúra megújítása, alkalmassá tétele a 160 kilométer/órás sebességre, majd a GSM-R hálózatnak a bevezetése, ami emelt szintű biztosítóberendezésként fog működni, ezzel párhuzamosan a járművekre is teszünk ilyen berendezéseket, s onnantól 160-nal tudnak majd menni a vonatok” – hallhattuk Dávid Ilonát.
A MÁV elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott, reményeik szerint ennek az uniós ciklusnak a végére, azaz 2020-ra mindezt meg is tudják valósítani. Dávid Ilona úgy véli, akkor fog eljönni a vasút fénykora.
„Nem megbántva a közutas kollégákat, de építhetünk mi bármennyi autópályát, ha csak 130 kilométer/órával haladhatunk rajta. A távolsági közlekedésben a 160-as sebesség elérésével nagyon versenyképes lesz a vasút a menetidő tekintetében” – jelentette ki a vasúttársaság vezérigazgatója.
A Szolnok-Debrecen közti 100-as vasútvonal egyes szakaszai mellett a Budapest és Szolnok közötti 100-as vonalon a Cegléd és a Szolnok közti 28 és fél kilométeres szakaszt újították már fel úgy, hogy ott is mehetnének 160-nal a vonatok. A Cegléd és Albertirsa közti szakasz 140 kilométer/órás sebességet bírna el, Albertirsa és Kőbánya-Kispest között 120 kilométer/óra a maximális sebesség, Kőbánya és a Nyugati pályaudvar között viszont csak 80 kilométer/óra.
Dávid Ilona beszélt arról is, hogy az új debreceni Főpályaudvar jelentősen formálhatja majd a debreceniek közlekedési szokásait.
„Az intermodális csomópont picit a város szerkezetét is meg fogja bolygatni, ami nem csupán a vasútra lesz hatással, hanem magára a városra is. Természetesen ez tudatos, az intermodális központoknak az a lényege, hogy a várost is formáljuk, a városhoz és az emberekhez is közel hozzuk a közlekedést, az a lényeg, hogy az emberek érjék el a közösségi közlekedési funkciókat” – tette hozzá.
A debreceni Főpályaudvar mérnöki és kivitelezői pályázatát várhatóan még ebben az évben kiírják, és jövő tavasszal kezdődhet a munka.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)