Levéltárost és képzőművészt díjaztak Debrecenben a magyar kultúra napján – fotókkal, videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.01.22. 18:25 | Frissítve: 2020.01.22. 19:29
Debrecen - Ketten kapták meg idén a Debrecen Kultúrájáért Díjat, heten pedig alkotói ösztöndíjakat vehettek át.
Debrecen önkormányzata idén is programsorozattal ünnepli a magyar kultúra napját. A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány a hagyományaihoz híven idén is ezen a napon adta át díjait és alkotói ösztöndíjait a Debreceni Református Kollégium múzeumában.
Fotók: Kandert Szabolcs
Duffek Mihály kuratóriumi elnök elmöndta, az alapítvány 1991-ben kezdte működését azzal a szándékkal, hogy ösztönözze és támogassa a város kulturális és tudományos életében meghatározó szerepet játszó alkotók, tudományos szakemberek tevékenységét, elősegítse Debrecen szellemi értékeinek gyarapítását.
Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere kiemelte, hogy a város számára közeli ünnep a magyar kultúra napja, hiszen Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője 14 éven át volt a debreceni Református Kollégium diákja. Az a szellemiség, amelyet debreceniségnek hívunk, ott van a nemzeti imádság sorai között - tette hozzá az alpolgármester.
Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért Debrecen Kultúrájáért Díjban részesült Szendiné dr. Orvos Erzsébet, főlevéltáros, igazgató.
Szendiné dr. Orvos Erzsébet 1989 óta dolgozik a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. Kutató tevékenységét Debrecen legféltettebb középkori okleveleinek és az 1606. évtől kezdődően a magisztrátusi jegyzőkönyveinek fordításával kezdte. Fő kutatási területe ennek megfelelően Debrecen 16-17. századi társadalomtörténete, doktori dolgozatát is e témából írta. Debrecen város és a megye történetét a 16. századtól kezdve a 20. századig követte nyomon közel félszáz publikáció és előadás formájában. A kiadványok szerkesztésében, nyomdai előkészítésében is tevékenyen részt vállal. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyvének szerkesztését 2011-ben vette át, ami a 2015. évi „Év Levéltári Kiadványa” pályázaton - a monográfiák, tanulmánykötetek kategóriában - III. díjat nyert. 15 éve vezetőként is eredményes munkát végez. Legfontosabb céljának azt tekinti, hogy a levéltár kapja meg azt a társadalmi elismertséget, amely mindenképpen megilleti. Számos debreceni és megyei intézménnyel értékes szakmai munkakapcsolatot alakított ki, ami közös rendezvények, kiadványok formájában komoly eredményeket hozott. Ilyen volt a „Feltárulnak a Városháza kincsei” című városi kiállítás, vagy a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat, és a „Reformáció Emlékév” program, amelyben a Forrásfeltáró Bizottság vezetőjeként koordinálta a megyei levéltárak forrásfeltáró munkáját. 2014-ben a város Debrecen Város Csokonai-díjában részesítette, ugyanekkor kapta meg az irányítása alatt álló Hajdú-Bihar Megyei levéltár az „Év Levéltára” kitüntető címet. 2018-ban munkájáért Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott.
Több szakmai szervezetnek is a tagja: a Regesztázó Munkabizottságnak; a Tiszántúli Történész Társaságnak; a Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesületnek. Szerkesztőségi tagja az Új Nézőpont online folyóiratnak, kuratóriumi tagja az „Őrváros Debrecen Szerepe Magyarország XX. századi Történelmében” Közalapítványnak. Külső szakértőként részt vesz a Debreceni Értéktár munkájában. A debreceni temetőkre és katonatemetőkre vonatkozó kutatásokat személyesen is kezdeményezte és koordinálja. Mindezen tevékenységéért 2019-ben megkapta a Honvédelemért Kitüntető cím” III. fokozatát.
Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért Debrecen Kultúrájáért Díjban részesült Velényi Rudolf képzőművész, tanár
Velényi Rudolf tanári munkáját a 60-as években kezdte a Tóth Árpád Gimnáziumban, azóta folyamatosan Debrecenben él és alkot. Ekkor alapította meg Kádár Józseffel és Hoppál Mihállyal a Kékek képzőművészeti csoportot. Pályáját csoportos és egyéni kiállítások hosszú sora jellemzi. Nyaranta rendszeresen részt vett művésztelepek munkájában, rajzai, linómetszetei jelentek meg megyei lapokban, az Élet és Irodalomban és az Alföldben. Tanítványai közül sokan kerültek művészi, rajztanári pályára. A tanítás mellett nagy elhivatottsággal vezette a DOTE Galériáját. A kiállításokhoz rendkívül szép meghívókat, plakátokat, posztereket, leporellókat tervezett. Kiállítások kurátoraként rendkívül nagy odafigyeléssel, az egyes életművek belső összefüggéseit szem előtt tartva dolgozik. Képzőművészeti tevékenysége az „etno-art” irányzat révén egyedivé tette őt az összművészeti palettán.
Nemcsak az ecsetet, hanem a fényképezőgépet is magabiztosan kezeli. Fotográfiái is mutatják, hogy előszeretettel és tudatosan él a nagylátószög világával, az anyagok felületének részletgazdagsága, faktúrája finomságainak a megörökítése érdekében. Művészetének ihlető forrása a népművészet, az egyszerű hétköznapi tárgyakban is meglátja a vizuális lehetőséget, gyakran ezek a darabok is a művészi kompozíció részévé válnak. Táblaképein a folklór és a modernitás magas rendű szintézisét valósítja meg. Egyfajta hagyományt teremtett nagyméretű, kellőképpen applikált és vegyes technikát alkalmazó képein, ezáltal vált különlegessé művészeti stílusa.
Mai napig aktív tagja a Grafikusok Ajtósi-Dürer Egyesületének, folyamatosan alkot, kiállít, pályázatokon vesz részt helyi és országos szinten egyaránt. Munkája elismeréseként több nívódíjat, és elismerést tudhat magáénak. Az idén kerek évfordulós születésnapja alkalmából jubileumi kiállításra készül.
A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriuma hét pályázónak ítélt meg alkotói ösztöndíjat.
Bárdosi Ildikó tanár, előadóművész
2011. óta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének és kamarazene oktatója, etnográfus, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett népdalénekes. 2003-ban a Szeredás Népzenei Együttes tagjaként Debrecen Város Csokonai-díjában részesült, 2018-ban a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége szakmai díját a KÓTA díjat vehette át, tanár kategóriában. A „Fölszállott a Páva” televíziós vetélkedő népzenei mentora, a területi válogatók zsűrijének tagja. Az éneklés iránti érdeklődése, tehetsége és a népzene szeretete végigkíséri életét. Tanulmányai befejezése után elsők között tanított népi éneket a Hajdúböszörményi Zeneiskolában. Tanári munkája mellett éveken keresztül volt a Nyíradonyi Pávakör és a Hajdúböszörményi Népzenei Együttes vezetője, emellett alapító tagja a 20 éve működő Motolla Egyesületnek. Tehetséggondozó munkáját több alkalommal elismerték városi, megyei és országos szinten egyaránt, tanítványaival rangos országos és nemzetközi versenyeken évről-évre kiemelkedő eredményeket érnek el. Előadóművészként 4 önálló albumot készített, több lemezen pedig népdalénekesként szerepelt. Tervei között szerepel egy új album készítése, amely a református énekeskönyvek magyar vonatkozású dallamainak reprezentatív válogatása.
Budai Krisztián Ferenc, művésztanár
2012-ben végzett a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán ütőhangszeres előadóművész, ütőhangszertanár szakon. Több intézményben tanít, ütőhangszeres zenéket ír, publikál, zenekaraival koncertezik. Alkotói munkáját hazai és nemzetközi ösztöndíjakkal ismerték el. 2016-ban útjára indította Debrecenben a Krxternational Dobsulit. 2019-ben tartotta első konferenciaelőadását a Hand-Percussion (azaz kézi ütőshangszerek) lehetőségei az oktatásban címmel. Tervei között szerepel egy mini workshop sorozat elindítása, ahol a hand-percussion-nal foglalkozó elismert ütőhangszeresek tartanak előadásokat gyakorló zenészeknek, és amatőröknek, népszerűsítve a zeneművészet ezen ágát.
Lakner Lajos irodalomtörténész, főmuzeológus
A Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar megyei tagozatának elnöke, a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület választmányi tagja. 2002 óta folyamatosan végez szerkesztői tevékenységet, jelenleg a Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője, emellett koordinálja a múzeum kiadói tevékenységét is. Tudományos tevékenységével több hazai és nemzetközi ösztöndíjat nyert el, rendszeresen kutat és publikál. Jelenlegi témája Déri Frigyes és családja története, amelyet több éve kutat, többek között az OeAD (Österreichische Austauschdienst) – Gesellschaft ösztöndíj támogatása segítségével. Beszámolóiban rögzített eredményeit független hazai és nemzetközi szakértők is elismerték. Vallja, hogy Déri Frigyes ajándéka nélkül nemcsak a Déri Múzeum, hanem Debrecen sem foglalná el azt a pozíciót a magyar és nemzetközi kulturális életben, amelyet ma. Éppen ezért a múzeum munkatársaként fontosnak tartja, hogy minél alaposabban föltárja és bemutassa a Déri család történetét.
Lakó Zsigmond, tanár
A Bán Imre Kultúrtudományi Szakkollégium ügyvezetője, a Debreceni Egyetemi Színház igazgatója, a Magyar Szín-játékos Szövetség elnöke. Közreműködött kulturális projektek sikeres megvalósításában - többek között - a Debreceni Csokonai Színházzal, a MODEM-mel, a Debreceni Egyetemmel és a Ludwig Múzeummal együttműködve. Jelenleg a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékének tanára. Kutatási területe az olasz dráma és színház, főként Pier Paolo Pasolini drámái és színháza. 2015 óta vezeti a Debreceni Egyetemi Színházat, amely az Egyetem Angol-Amerikai Intézetével közös színházi projekteket valósít meg. Évente 2-3 produkciót hoznak létre az egyetemisták közreműködésével, emellett tréningeket, workshopokat, irodalmi esteket, zenei rendezvényeket tartanak, nemzetközi fesztiválokat szerveznek.
Harangi Attila, építészmérnök
A Debreceni Egyetem Műszaki Karán diplomázott, több ösztöndíj birtokosa. 2016-ban és 2017-ben a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó programjának ösztöndíját, valamint az Új Nemzeti Kiválóság Program kutatói ösztöndíját is elnyerte. 2016 óta foglalkozik Debrecen egyik meghatározó építészeti örökségével, a cívis lakóházakkal. 2018-ban elkészítette a cívis lakóházak kataszterét, diplomamunkájában pedig építészeti tervet készített egy polgári ház és környezete funkciójának újragondolására, kortárs design műhely és közösségi alkotótér funkcióra. Legfontosabb célja, hogy a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye kutatásait egy kiállítás formájában, amelynek fő vezérfonala a házak tipológiájának és történetének a bemutatása. A kiállításról katalógus és videó is készül, amelyet a nagyközönség is megismerhet.
Mátrai-Nagy Andrea Bíborka, néprajzkutató, közművelődési szakember
A Debreceni Művelődési Központ munkatársa, a Tímárház- Kézművesek Háza egységvezetője, a Debreceni Értéktár Bizottság titkára. Szakmai koordinátora a Nyitott Városháza programsorozatnak, valamint az Országos Népi Kézműves Pályázat lebonyolításának. Folyamatosan szervez tematikus kiállításokat a helyi kézműves alkotók munkáiból. Felnőttoktatás keretében több éven keresztül koordinálta a népi játszóház vezetői képzéseket, rendszeresen - nyári táborok keretében - megismerteti a fiatalokat a népi kézművességgel. Érdeklődési területe Debrecen, mai napig aktív népművészete. Jelenleg „Cívis kincseink” címmel összegző kiadványon dolgozik, ami Debrecen népi kézműves értékeit dolgozza fel.
Rácz Imre, tanár, festőművész
A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Művészeti vezetője, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Országos Pasztellfestők Egyesületének tagja. 1972 óta rendszeresen kap meghívást nemzetközi és hazai művésztelepekre. Festményeivel külföldön és Magyarországon is szerepelt csoportos és egyéni kiállításokon egyaránt. Több önálló kiállítása volt Debrecenben és Budapesten is. 1983-2006 között a Debreceni Virágkarnevál kocsijainak tervezésében és kivitelezésében is aktívan részt vett. 2016-ban megkapta a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Nívódíját, valamint a Fekete Bori díjat. Pedagógusként és egykori szaktanácsadóként célja, a Debrecenhez kötődő rajztanárok képzőművészeti munkájának és ehhez kapcsolódó pedagógiai munkájának feldolgozása, rendszerezése, amely a jelenleg is aktív alkotó rajztanároknak szakmai segítséget nyújt.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)