Le tudja-e nyomni a panel a téglát?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.03.09. 08:01 | Frissítve: 2012.03.09. 16:40
Debrecen – A többség kertes házba, de minimum téglalakásba vágyik. Tényleg az a legjobb, meg a gázfűtés? Akkor is, ha kicsi a lakás? Mikor panelban akár egy-két szobával is nagyobbat kínálnak ugyanannyiért?
Magyarország ötöde, közel kétmillió ember lakótelepen él. A lakótelepek többsége pedig panel. Debrecenben a hetvenes évek elején kezdődött a nagy betonvirágzás. Sorra nőttek ki a földből a gyönyörűnek nem mondható, de az akkori otthonok átlagos állapotához képest színvonalasabb lakásokkal teli paneltömbök és házsorok. Az ország nagyobb része ekkoriban tapasztalta meg, mint jelent, ha van vezetékes víz (és fürdőszoba is), és nem kell téli reggeleken hamuzással kezdeni a napot. A szemétleöntő meg a lift mellett a frissen meszelt lépcsőházakban pedig kezdetben még közösségek és közösségi helyiségek is voltak – bár ez utóbbiakból a magánszektor (azaz a maszekok) térnyerésével hamar fodrászüzlet, vegyesbolt vagy valami hasonló lett.
Álmok nem annyira luxuskivitelben
A Darabos utcai házsorban élni (ami abszolút belváros), a Csapó utcán lakni (ami nagyjából szintén az), vagy a Fényes udvar parkokkal és játszótérrel tarkított vidékére költözni a hetvenes években maga volt az álom. Hogyne lett volna az, amikor az első lakótelepi otthonokba sok olyan család is érkezett, akik addig gyakran komfort nélküli albérlet tengődtek, ahol egy szobában élt 2-3-4-5 fő.
A lakótelepek mára némileg elöregedtek. De talán nem vészesen, mivel a beton nem olyan rossz anyag, mint a híre. Amikor leáldozott a házgyárak csillaga, az utolsó ütemben még angol típusú házakat is emeltek Debrecenben betonból – például a Vezér utcai lakótelepen. Persze, a mai kor már elvárja a hőszigetelést, és azt is tudjuk, hogy van, ami jobb hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. De ha megnézzük, milyen színvonalat képviseltek a 30-40 éve épült téglaházak, milyen anyagból, milyen technikával építették őket sokszor kalákában, családi körben, szakemberek nélkül, vagy a napot kétszer fél deci pálinkával indító, a derékszöget hírből sem ismerő szocialista brigádok, akkor ne legyen illúziónk. A panel nem vérezne el a versenyben. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy Debrecenben is vannak olyan részek (például az Ótemető utca környékén), ahol nagyjából ötven éve épültek téglaházak – ideiglenes jelleggel, 20 évre. S ha ma arra járunk, azt látjuk, többségük megújult, még tetőteret is húztak rájuk.
Ennek ellenére a magyar ember vagy kertes házban szeretne élni, vagy téglaépületben. A kertes sokaknak álom marad, vagy Debrecen közigazgatási határain túl valósul meg – Bocskaikert, Ebes, Mikepércs sokaknak lehet pálya –, téglaház pedig legalább négyféle van. Az új sokaknak megfizethetetlen, ezt most hagyjuk is... A régi, nagy belmagasságú, békebeli, 70-80 éves lakásokat gyakran teljesen át kell(ene) csövezni (víz, gáz, áram), s ezek rendszerint ablakcserére és hőszigetelésre is érettek. A kicsit fiatalabb, de még mindig 40-50 éves házaknál egy fokkal jobb a helyzet: de ezeken is ott a kor lenyomata, hogy akkor születtek amikor még olcsó volt a gáz, senkit nem érdekelt, ha a lakó az utcát (is) fűti. (S ahogy a régiek mondják: sokkal több volt a fűtőértéke is a gáznak.) Végezetül vannak azok a téglaházak, amelyekben a tégla betonnal vagy kohósalak-betonnal keveredik, s nem ritkán a tégla a legkevesebb...
Tipikus lakások és lakástípusok
Manapság szlogenszerűen mondják, hogy mindenki csak menekülne a panelből. Ennek azonban a fenti szám, ez a kétmillió, némileg ellentmondani látszik. S bár hova még lenne, de miből nem nagyon van. A válság, a lakáspiac befagyása pedig a paneleket is érintette: a szakértők szerint a közepesen nagy értékű házak mellett (amikor a 40 milliós ingatlan ára 30 alá zuhan) főleg ezek veszítettek az értékükből. Hátrányaikhoz sorolják, hogy magasak a fenntartási költségek, hogy sok ember között több kevésbé jól szocializált fordulhat elő. Ugyanakkor a legtöbb lakótelepre igaz, hogy jó a közlekedés, az infrastruktúra (van bolt, iskola, gyógyszertár, orvosi rendelő a közelben), valamint azáltal, hogy az árak alacsonyak, ugyanannyi pénzért nagyobb alapterület, több szoba vásárolható.
Debrecenben a gázos lakások esetében tipikus a 45 négyzetméteres másfél szobás, ahol egyben van a fürdőszoba a vécével, a konyha nem olyan pici, mint egy 35 négyzetméteres panel másfél szobásban, de arra már nem alkalmas, hogy egy asztalt 4 fő körül üljön, a kis szoba pedig valóban kicsi. (Inkább harmad, mint fél.) Ilyen lakásokat a belvárosban (Erzsébet, Barna, Ispotály) 7,5,–9 millió, az Egyetem sugárút környékén (Thomas Mann, Nyár, Viola) 8,5–10 millió körül kínálnak. Ezek a házak nagyjából negyven évesek, de inkább öregebbek.
Elgondolkodtató, mit adnak ennyi pénzért panelban. Az Ibolya utcán (ami a Libakert másik oldala) láttunk 2 és fél szobás felújított lakást hirdetni bőven 8 millió alatt. Ugyanekkora, de átlagos állapotút a Sinain 7,4-ért. A Vénkertnél fiatalabb Tócóskertben pedig akár első emeleti, 2+2-es étkezős, 78 nm-es lakást is kínálnak már 7,99 millióért. Vagy négyemeletesben 54 nm-es, 1 plusz 2 fél szobásat műanyag nyílászárókkal 8,8-ért.
Mi mennyi?
Vannak végletesen alkalmi vételek: 54 négyzetméteres kilencedik emeleti István úti lakás 4,8 millióért (ami azt jelenti: nincs 90 ezer forint négyzetmétere!), vagy alkuképesnek mondott, felújított Fényes udvari 2 szobás 6,7-ért, esetleg ugyanitt másfeles 6,1 millióért. De ezek nem összevethetők az Egyetem sugárút környéki 2 és felessel, amit 13,5 millióért kínálnak, sem az Ybl-közeli 54 négyzetméteressel 9,5 millióért. Azt azért ne feledjük: az egyetem közelében szinte minden jó helynek számít Debrecenben. De érdemes mérlegre tenni, egy négy fős család tényleg jobban járna-e ott 9,5 millióért egy kétszobás otthonnal, mint az István úton hirdetett és jó állapotú 2 plusz fél szobával 9,2-ért, vagy 8,3-ért.
Aki lakást vesz, az persze az élettér mellett életstílust, életmódot is vásárol. A rezsi, a környék mellett ezt is számításba kell venni. De az sem egészen utolsó szempont, mekkora teret akarunk magunknak. Betoljuk-e 12 négyzetméterre a 13 éves lányt, meg a 15 éves fiút, cserébe viszont a nagyerdei övezetben lakunk – vagy külön szobát kapnak, és a szülői háló sem a nappaliba kerül. Viszont lift van, és 59 szomszéd.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)