Látványterveken mutatjuk, milyen lesz az új debreceni templom
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.05.04. 11:45 | Frissítve: 2018.09.24. 10:39
Debrecen - Összesen negyvenketten adták be tervpályázatukat, melynek eredményét pénteken közölték az Érseki Hivatalban.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Hajdúdorogi Főegyházmegye tervpályázatot hirdetett, hogy döntéshozói így válasszák ki Debrecen, a Tócóskertben épülő, Szentháromság görögkatolikus templom építész tervezőjét és a templom tervét is. A pályázat eredményét május 4-én, pénteken hirdették ki az Érseki Hivatalban.
Az akár 150 főt is befogadó épület megtervezését nehezítette, hogy egy templom tervezésénél nemcsak az építészeti elvárásoknak kell megfelelni.
- A szempontrendszer másik része liturgikus. Templomépítészeti alapelvek megfogalmazásával megpróbáltuk segíteni, hogy a tervezők minél jobban megismerhessék a Bizánci templomépítészetnek a hagyományait – nyilatkozta Hajós Bence, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főmérnöke, majd hozzátette: nettó 200 millió forint beruházási értékű templomot szeretnének építeni.
Összesen 42 pályázat érkezett be – nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is.
Az öttagú zsűrinek nem volt könnyű dolga, végül a bírálóbizottság egy gyömrői házaspár, Fries Márton és Lovas Katalin munkáját találta a legjobbnak.
A tervezők azt mondták, meglepetés volt számukra a döntés, de sokat dolgoztak azon, hogy elkészüljön a tervpályázatuk.
- A feleségemmel együtt terveztük, és amikor valamelyikünknek egy ötlete jött, akkor leskicceltük, megbeszéltük. Tulajdonképpen így jutottunk el oda, hogy összeállt ez a terv és sok imádság is van mögötte – mondta Fiers Márton.
Az eseményen Kocsis Fülöp érsek-metropolita azt mondta: templomot tervezni különleges feladat és egy görögkatolikus templom nem csupán egy gyülekező hely, hanem egy földre szállt mennyország. A metropolita arról is beszélt, hogy a templom építését már nagyon régóta tervezték, a telket is évekkel korábban megkapták az önkormányzattól, „anyagi források hiánya miatt” azonban nem tudták elkezdeni a megépítését. Az elmúlt években az egyházmegye „jelentős támogatást kapott állami forrásokból”, melyeknek köszönhetően a saját forrásokat ide tudták csoportosítani, így az ottani közösség végre saját templomot kaphat.
- Van egy kis pincekápolnájuk, ahová rendszeresen összejönnek, de Szent Liturgiát nem tudnak végezni. Római katolikus templomokban több helyen vannak, vagyunk vendégként és vasárnaponként vagy ünnepeken ott szokott lenni a szertartás.
Óriási előrelépést jelent és egészen biztos vagyok benne, hogy a közösség létszámbeli növekedését is fogja majd eredményezni, ha már saját templomunk lesz
– nyilatkozta Kocsis Fülöp, majd hozzátette: mivel kihirdették a tervpályázat eredményét, vélhetően már a pünkösdi családi napot is a templom helyén, igaz még szabad ég alatt tartják majd meg.
Az engedélyezési tervek elkészítése és az engedélyezési folyamat még hátra van. Ezek várhatóan még ebben az évben lezárulnak, így valószínű, hogy jövőre kezdődhet az új templom építése.
A pályaműveket egyébként az Érseki Hivatal aulájában, munkanapokon 9 és 15 óra között (kivéve egyházi ünnepeket: május 10. és 21.) tekinthetik meg az érdeklődők. Az építész tervpályázattal párhuzamosan gyermek rajzpályázatot is hirdettünk. A beérkezett rajzok szintén megtekinthetőek a kiállításon.
Cím | dátum |
---|---|
Új templomot építenek Debrecenben | 2018.02.21 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
Deák Sándor
2.5 KÜLÖNVÉLEMÉNY China Tibor zsűritag, Debrecen MJV küldött elfogadta a zsűri többségi döntését, azonban a zárójelentésben az alábbi különvéleménnyel kíván élni: „Mint Bíráló Bizottsági tag, és mint a város főépítésze ezúton szeretném kifejezni, hogy a zsűri döntését, - mivel az a BB által elfogadott rend szerint történt - elfogadom, de nem tartom a magam részéről helyes döntésnek. Személyes véleményemet a nyertes tervvel kapcsolatban az alábbiakban szeretném kifejteni fentiek magyarázataként. A legjobbnak ítélt pályamű számomra esetleges telepítésű, nincsenek egzakt módon definiált telekhasználati megoldásai. A templom belső térképzése, bár a liturgiának megfelel mégis zavaros (kettős ívrendszer mögötti nyeregtetős rész, majd kupolás szentély), technikailag nehezen kivitelezhető, így drága, felesleges térbővületeket hoz létre, - kizárólag az alaprajzi szerkesztés miatt -, ahonnan a szertartás nem látható. Tömegképzése túltagolt, formailag nem esztétikus, ráadásul nagyobb épületet próbál sejtetni, mint ami valójában, így még inkább eltörpül a hozzávetőlegesen kétszer olyan magas lakóépületek között. Nem fedezhető fel a templom és az alultervezett gyülekezeti ház építészeti - kompozíciós kapcsolata. Az időben visszalépő megjelenése anakronisztikusan viszonyul a környezetéhez, és abszolút értelemben sem teremt kortárs építészeti értéket. Teljes tévedés a kerítés a bemutatott formában. Sajnálatosnak tartom, hogy liturgiailag az elvárásoknak legalább ennyire megfelelő, ugyanakkor magas építészeti értéket képviselő pályaműveket, a nyertes pályamű maga mögé utasított.” Benczúr László zsűritag, Magyar Építész Kamara küldöttje a fenti különvéleménnyel egyetért, s kérte ennek jegyzőkönyvbe rögzítését. http://hd.gorogkatolikus.hu/adattar/beruhazas/szentharomsag-templom/zarojelentes.pdf