Láthatatlan szemek a magasban – homlokzatmustra Debrecenben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.10.22. 08:26 | Frissítve: 2011.10.23. 11:40
Debrecen – Angyalok és démonok, virágok és állatok – se szeri, se száma az olyan figurának, ami a cívisváros régebbi épületeinek kapuit és falait díszítik.
Ezeknek a fa-, gipsz- vagy homokkőelemeknek az az egyik közös jellemzőjük, hogy a főhelyeken szereplésük ellenére is szinte láthatatlanok. Megéri azonban tudatosan is keresgélni ezeket a formákat, hiszen - egy-két példa kivételével – mindig újabb és újabb alakok „jönnek szembe” velünk! Mindeközben pedig címereket és emléktábla-domborműveket is megismerhetünk – miként olyan kuriózumot is, mint a Szent Anna Székesegyház kapuja fölötti, aranyozott portrét.
A Debrecenben meghonosodott, építészeti stílusoknak is több változatuk alkalmazta a homlokzatdíszítéseiben az élőlényeket (a növénymintázatok mellett). A falakról és a boltívekről letekintő stukkó- és zárókő-arcokkal a barokk, a rokokó, a copf , a klasszicizmus, a szecesszió, valamint ezek „neo” fajtája és az eklektika is erőszeretettel törte meg a felületek egyhangúságát. Ilyen házakat leginkább a belvárosban találhatunk, egyebek mellett a Piac, a Kossuth, a Bajcsy és a Batthyány utcákban.
A többnyire mindig jóval a szemmagasság fölött elhelyezkedő dekorációkról ember- és állatarcok, továbbá ezek keverékei pillantanak reánk. A többnyire mitológiai személyeket, illetve hangulatokat, valamint ismert és kitalált személyeket megörökítő alakok között egyaránt vannak barátságosak, szépek és jelentéktelenek – miként ijesztőek, sőt vadak is. A funkcióik között magától értetődően szerepet játszik a díszítés, a tehetősség hangsúlyozása, a tiszteletet parancsolás, illetőleg – képletesen - az illetéktelenek távol tartása.
A fellelhető kompozíciók épületei közül mindenképpen ki kell emelni a Simonffy utcai bérpalotákat is. A 2003-ban felújított (és újra tornyokkal ellátott) épületegyüttes büszkélkedhet ugyanis a legnagyobb és a legalacsonyabban lévő fejekkel. A rendkívül szuggesztív – az ókor művészetének gazdagságát idéző – művek ugyanakkor nemcsak zárókövek, hanem a felettük tornyosuló épületrészeknek a tartóelemei is.
Ezek a fejek egyszerre növények, állatok és emberek! De az ikerházsor mentén sétálva oroszlánfejeket és különféle, tárgyi eszközöket is felfedezhetünk. Ez utóbbiak közül például körzőket és vonalzókat azért láthatunk a reliefek csoportjában, mert eredetileg szabadkőműves-páholy is működött a palotában, mégpedig a Hal köz felőli, első emeleti helyiségekben, ahol ma a filharmonikus zenekar próbaterme van.
Ugyancsak külön említendő a Piac utca 73. szám alatti Tihanyi-ház, mely – statisztikánk szerint – a legtöbb (csaknem 40) arcot rejti a homlokzatán. Nagyon fontos épületünk a Batthyány utca 16. szám alatti is, ugyanis Petőfi Sándor 1849-ben ott lakott a családjával. A Csokonai Kör és a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség által is emléktáblákkal megjelölt háznak szintén nagyon gazdag a homlokzata díszítettsége: nőportrék, sárkányok és növényfüzérek kápráztatják el a történelmi hely előtt tisztelgőket.
Mustránk közben megmosolyogtató relikviákat is találtunk. Ilyen az, hogy például a Petőfi téren szocreál életképek és „csillagtalanított” babérkoszorúk is ékesítik az akkori kor elvárásainak megfelelő falakat. Mindezeken túl, a sétánkon természetesen azt is megállapíthattuk, hogy a 100 éve megvalósult, építészeti „boom” (és a megrendelők) nagyon-nagyon szép és cizelláltan díszített épületekkel ajándékozták meg a várost. Korzózás közben tehát érdemes koncentrálni a lépcsőkre, a korlátokra, a rácsozatokra, az oszlopokra, a tornyokra, de még a kerékvetőkre is!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)