Kinek lenne jó a kötelező szervizdíj? – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.06.10. 10:57 | Frissítve: 2017.06.11. 11:13
Debrecen – Ha bevezetnék, talán még kevesebben járnának éttermekbe a gasztronómiai szövetség debreceni alelnöke szerint.
A Szállodák és Éttermek Szövetsége kötelező, 8-15 százalékos szervízdíjat vezetne be Magyarországon. Javaslatuk komoly szakmai vitát gerjesztett, a vendéglátósok egy része kifejezetten ellenzi a tervet, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet viszont támogatja az elképzelést.
Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke, debreceni étteremtulajdonos a Debrecen Televízió Köz-Ügy című műsorában elmondta, nagyon nehéz helyzetben van ma a vendéglátós szakma, több sebből is vérzik. A szövetségen belül az az általános vélemény, hogy a szervizdíj jó ötlet, de van ezzel ellentétes álláspont is. Ha a 15 százalék teljes egészében a vállalkozásoknál maradna, akkor ez akár vérátömlesztés is jelentene a szakmának, ha viszont járulékot kellene fizetniük a vendéglátós cégeknek utána, akkor nem sok segítséget jelent. Hangsúlyozta, a szakmának nagy szüksége lenne a 15 százalék plusz bevételre, de ezzel együtt lehet, hogy többet is árthat neki. Mint mondta, nem tartunk ott, hogy minden napszakban használják az emberek a vendéglátóegységeket, ezzel együtt ráadásul a vendégeknek többet kellene fizetniük a szolgáltatásért. Megjegyezte, ha bevezetnék a szervizdíjat, akkor talán még a mostaninál is kevesebben járnának éttermekbe.
A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke kiemelte, egyfajta anomáliát okoz Magyarországon az, hogy a vállalkozások tőkeszegények, a vendéglátás eszköz- és emberigényes terület, a közterhek pedig magasak. Amíg a kis- és középvállalkozásokat nem tőkésítik fel úgy, mint ahogyan tették azt a bankokkal, addig nem birkózik meg a nehézségekkel a szféra. Az alelnök elmondta, nagy szükség lenne arra, hogy megemeljék a béreket, szerinte azonban ehhez meg kellene erősíteni a vállalkozásokat: nem az áfát kellene csökkenteni, hanem a járulékokat kellene minimalizálni és megemelni a fizetéseket. Amíg a feltőkésítés nem történik meg, nem biztos, hogy a dolgozók valóban hozzájuthatnak a plusz bevételhez, azaz a szervizdíjhoz, mivel azt a vállalkozás más kiadásokra is elköltheti.
Barabás Zoltán elmondta, a szállodák azért vezetnék be a díjat, mert az ott dolgozók nem kapnak borravalót. Ha elfogadják a 15 százalékos díj széleskörű alkalmazását, akkor azt hozzácsapják a fizetendő összeghez, így ha a vendég a recepciónál kártyával fizet, akkor ennyivel nagyobb összeget vesznek le fizetőeszközről. Más a helyzet a vendéglátással az éttermekben, ahol a felszolgálóval közvetlenül találkozhat a vendég - ebben az esetben jobb lenne, ha nem járna automatikusan a 15 százalék, mert akkor az éttermek alkalmazottjai jobban rá lennének kényszerülve arra, hogy minél minőségibb szolgáltatást nyújtsanak. Van tapasztalat arról is, hogy a vendéglátók szerint ez az összeg elriasztja a vendégeket.
Az alelnök hozzátette, egyes helyeken a pincérek akár a mostani fizetésük dupláját is megkereshetik, ott viszont, ahol csoportos ékeztetés történik, erre kevesebb a lehetőség. Hozzátette, egyelőre az sem tisztázott, hogy ennek az összegnek a bevallása milyen módon történne meg.
Változtatni kell a szakemberek képzésén
Barabás Zoltán úgy látja, érdekelté kellene tenni a vendéglátásban dolgozókat, hogy itthon maradjanak és ne menjenek külföldre. Változtatni kellene a képzésen is, mivel szerinte az jelenleg nagyon alacsony színvonalú, tudnia kell a szakembernek megfelelően kezelni a vendéget, ehhez képest egyre kevesebb olyan fiatal van, aki tisztában van a szakma alapvető ismeretanyagával. Szerinte az is probléma, hogy az oktatók sincsenek felvértezve a megfelelő szakmai háttérrel. Úgy véli, meg kell keresni a gyerekeket már általános iskolában és a vendéglátás irányába kell terelni őket. Ezzel kapcsolatban kiemelte, úgy nem lehet magas szintű képzést végezni, ha a fiatalok a nyersanyagokkal sincsenek tisztában: nem lehet sertéshúsból vadpörköltet készíteni, de egy alkoholtartalmú italt, egy bort sem tudnak ajánlani egy ételhez, ha azt nem ismerik. Hozzátette, a gyakorlat itt is többet számít annál, mintha az iskolapadban próbálnák megtanulni a szakmát. Barabás Zoltán szerint az is gond, hogy kevés az érdeklődő fiatal, úgy véli, legalább tíz év kellene ahhoz, hogy változzon a helyzet.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)