Ki az év művésze 2014-ben Debrecenben? A Dehir.hu olvasói eldönthetik!
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.12.24. 11:27 | Frissítve: 2014.12.25. 09:54
Debrecen – Festő, fotós vagy színész legyen az év művésze? A döntés a Dehir.hu olvasóinak kezében van. Szavazzanak, ki a legjobb önök szerint!
[poll id="57"] |
Az év meghatározó debreceni személyiségeit keresi a Dehir.hu idei választásán. A közélet, a sport, a kultúra és a civil szféra világából kértünk fel tizenkét jeles embert a zsűribe, segítsenek döntésre jutni. Ők kategóriánként négy jelöltet állítanak, közülük a Dehir olvasói választhatják ki a győztest. Már szavazhatnak az év üzletemberére, sportolójára, zenészére, rendezvényére – most pedig az év művésze kategória jelöltjeit mutatjuk be.
Debrecen jelentősége a hazai kultúrában vitathatatlan. Ennek megfelelően ez a kategória nagyon széles: belefér a képzőművészet, a fotózás, a színpadok világa, de akár az irodalom is, hiszen Debrecen nagyon gazdag város ebben a tekintetben. Egészen sok és színvonalas galéria működik a városban, népszerűek az irodalmi napok rendezvényei, több ezer fő vesz évről évre bérletet a Csokonai Színház előadásaira, arról nem beszélve, hogy a Nagyerdő megújításával további kulturális terek nyíltak. De onnan is közelíthetünk, hogy erős a művészeti képzés is Debrecenben, akár a Medgyessy-gimnáziumra vagy a Kós Károly szakközépiskolára gondolunk – de a színészképzés fellegvárának tartott Ady-gimnáziumot vagy a zeneművészeti szakközépiskolát is említhetjük. A zsűri nem volt könnyű helyzetben, végül nem is került be minden területről jelölt.
A döntés az Önök kezében van. A zsűritagok négy művészt jelöltek az év művésze díjra. A voksokat december 30-án déli 12 óráig várjuk, egy gépről 24 órán belül csak egy szavazatot lehet leadni.
Fátyol Zoltán
Ez a kísérletező, töprengő, a világot kritikusan szemlélő művész hatvan esztendeje született Debrecenben. Első, matematika-rajz tanári diplomáját Egerben szerezte, később KLTE néprajz szakán etnográfusként végzett. Igazi művésztanár Fátyol Zoltán, aki általános és középiskolákban is tanított, 1984-től pedig a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Tanítóképzési Intézetének előd-intézményeiben oktatta a fiatalokat. Nem is akármilyen sikerrel, hiszen több tehetséges tanítványa lépett maga is művészeti pályára. Fátyol Zoltán műveit láthatta a német, lengyel és finn közönség, de munkái megjelentek svájci, japán és mexikói kiállításokon is.
Nagyon sok szakmai elismerés birtokosa: díjakat kapott többek között a Debreceni Tavaszi és Őszi Tárlatokon, az MKISZ országos kiállításán, Przemysl-ben, Lengyelországban az Ezüst Négyszög Biennálén többször is. Debrecenben Holló László- és és Csokonai-díjjal tüntették ki. Nem csupán a képzőművészet vonzza – bár nyilvánvalóan ez a fő pályája –, de olykor az irodalom is, hiszen több verse jelent meg folyóiratokban az elmúlt években. A közönség gyakran találkozhat a munkáival: a Kölcsey Központban január 11-ig látható jubileumi tárlata, A tekintet mozgástere.
Kóti Árpád
Nem akármilyen esztendő az idei e debreceni színész számára! Tavaszi nemzeti ünnepünkön Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. November közepén a színpadon köszöntötték a kollégái és barátai 80. születésnapja alkalmából. Videóüzenetében ekkor az egyik legnagyobb magyar színésznek nevezte kolléganője, Törőcsik Mari. Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház előző direktora pedig ezt írta levelében: „Nagyon jó színész vagy. Kevés ilyen van a szakmában; több kéne...” Hamarosan pedig érkezett az újabb hír: december elsején a Nemzet Színészévé választották Kóti Árpádot.
A művész, aki 1963 óta játszik Debrecenben kiváló alakítások sorát nyújtotta. Első komoly sikerét a Kapaszkodj, Malvin, jön a kanyar című darabban, a magyar hősi halott katona megformálásával aratta. Aztán sorban jöttek a több szerepek: a Részeg eső Balla Gézája, a Sírkő, pántlikával Pacel Márkja, a János király Pandulphója. Shakespeare Lear királyában először Edmundot, majd Gloste játszotta, végül 72 évesen a címszerepet is. De emlékezetes volt Háy János A Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként és az Én, Károli Gáspárban is. Párizsban a közönség állva tapsolta meg a Képzeletbeli operettben nyújtott alakításért. Most is játszik: a Légy jó mindhaláligban és a Titus Anatómiája című darabokban is láthatja a közönség.
Máthé András
Meztelenek és egyéb képek – ezen a címen nyílott nemrég jubileumi tárlata Máthé Andrásnak. A fényképész, aki amellett, hogy a Csokonai Színház fotósa, a Debreceni Fotóklub vezetője, a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja is, idén ünnepelte a 60. születésnapját. Vonzalma a fényképezés iránt igen régi keletű, hiszen édesapja amatőr fotós volt. Máthé András fiatalon a fényképész szolgáltatóipar minden területén dolgozott, elsősorban fotóriporterként és műszaki fotósként. Aztán 1992-ben a szabadfoglalkozású fényképészek útjára lépett, és nagyon sokféle tevékenységet folytatott.
Debrecen első magán fotógalériájának, a Multi Fotó Galériának a művészeti vezetőjeként 80-nál is több tárlaton teremtett lehetőséget – főleg fiatal – alkotóknak a bemutatkozásra. Természetesen ő maga is nagyon sok helyen állított ki szerte az országban (illetve a határokon túl is). Témái között a színház mellett a zene (különös tekintettel a dzsesszre!) és a meztelen női testek fotózása foglal el előkelő helyet. Aktjai gyönyörűek, elgondolkodtatóak, a test látványának megmutatását művészi szintre emelik. Máthé András 1995-ben a színházzal közösen Fotó-Art díjat alapított. A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány ösztöndíját 8 alkalommal nyerte el, 1993-ban a fotósok közül elsőként kapta meg a Debrecen Kultúrájáért Díjat. A fotózást tanította is – a Beregszászi-szakközépben és a tanítóképző főiskolán.
Varga Klári
Az előző évadban, tehát nem túl érkezett Debrecenbe ez a tehetséges színésznő, de sokszínű játékával hamar elbűvölte a Csokonai Színház közönségét. A görög drámavilág köré szerveződő szezonban szerepet kapott a Novemberi éjben és a Iokaszté királynéban is. Megmutatta, hogy nem csak játszani, de énekelni is tud: a Párizs hídjai című zenés monodrámában nem csupán életre keltette a zseniális francia dívát, Edith Piafot, de örökzöld slágereit is nagy sikerrel énekelte a stúdiószínházban. Szigorú apácát játszott Szabó Magda darabjában, a Régimódit történetben – Stillmungus Mária Margitot.
A kollégája, Mészáros Tibor által Tar Sándor novellákból színre vitt Istent a falra festeni című „kocsmadrámában” pedig nem mindennapi sorsú nőt alakított – Zsíros Terézia Jolán t. Katona Gábor partnereként nagy teljesítményt nyújtott a Csikóink című, mozgásszínházi produkcióban is. Itt gyakorlatilag szavak nélkül, a testével, a mozdulataival, a gesztusaival kellett elmesélnie a történetet. Úgy tűnik, sok minden érdekli ezt a művésznőt, aki nem csak a világot jelentő deszkákon merész, de a színházon kívül is, hiszen imádja a hosszútávfutást és a hegyi kerékpározást. Ez utóbbira Debrecenben nemigen találni túl sok lehetőséget, ám a színpadon további feladatok várnak rá: például Goldoni komédiájában, A chioggiai csetepatéban.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)