Felvételi keretszámok: jelentős változások a Debreceni Egyetemen
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.08. 09:21 | Frissítve: 2011.08.08. 09:21
Debrecen – Több szakon lényegesen kevesebb hallgatót vehettek fel államilag támogatott képzésre a Debreceni Egyetemen, mint korábban. Az átalakulás vesztese a bölcsészet, a gazdaságtudomány és a társadalomtudomány, nyertese az informatika és az orvostudomány.
Andragógiát, a felnőttképzés tudományát tavaly 59-en kezdték el tanulni nappali tagozaton, államilag finanszírozott képzésben a Debreceni Egyetemen; idén ősszel már csak 11 ilyen szerencsés hallgató lesz. Másik 11 diák államilag támogatott levelezős képzésben tanul majd, 117-en viszont tandíjat fognak fizetni. Politológusból mindössze ketten lesznek az államilag finanszírozott nappali képzésen elsősök - a tavalyi tízhez képest. Ugyancsak alacsonyabb volt a felvettek száma a szociológia, a politológia és a kommunikáció szakokon és a gazdasági karok szakjain is.
Magasabb ponthatárok
Mindez persze azzal járt, hogy ezekre a szakokra a korábbinál lényegesen több ponttal lehetett bejutni, így jó pár felvételiző lemaradt a képzésről. Ők a képzési területek keretszámait ismerhették, mikor felvételiztek, arról viszont sejtésük sem lehetett, hogyan alakulnak majd az egyes szakok keretszámai. Így bizonyára sokan meglepődtek, hogy hiába gyűjtöttek több pontot, mint amennyi tavaly kellett a sikeres felvételihez, most hoppon maradtak. Természetesen ők a pótfelvételin még jelentkezhetnek a költségtérítéses képzésre (a határidő augusztus 9-e), s ha jól tanulnak, átsorolhatják őket az államilag támogatott formába. A Debreceni Egyetemen évente 700-1000 hallgatót sorolnak át fizetősből az ingyenes képzésbe és fordítva, attól függően, milyenek a tanulmányi eredményei – tudtuk meg Jávor Andrástól, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettesétől.
Hogy dől el, hová hány diákot vehetnek fel?
A keretszámokról nem a Debreceni Egyetemen döntenek, hanem központilag. A kormány meghatározza az egyes képzési területek keretszámait, majd egy algoritmus szerint a minisztérium kiszámolja az egyes szakok számait. Ha mondjuk ez százra jön ki, akkor az ország száz legjobban felvételizett diákját vehetik fel támogatott képzésre. A legtöbbet általában a pesti egyetemekre, majd a vidéki erősebb intézményekre - a kisebb egyetemekre és főiskolákra gyakran már senkit.
Nyertesek és vesztesek
Az oktatáspolitika az idei keretszámok meghatározásánál a piacképesebb tudást helyezte előre, s az olyan területeket is leépítette, ahol túlképzés van. Az átalakítás vesztese a bölcsészet, a gazdaságtudomány és a társadalomtudomány lett, a legnagyobb nyertes országosan a természettudomány (országosan 20 százalékkal több jelentkezőt vehettek volna fel a természettudományos szakokra), az informatikában 15 százalékos lehetett volna növekedés. Több hely jutott az orvos- és egészségtudomány és a pedagógiaképzés képzési területekre is.
Összesen mennyi?
A Debreceni Egyetem egyébként összességében nem jött ki rosszul az átalakításból – mondja Jávor András, sőt, közel 130 diákkal többet vehettek fel idén az államilag támogatott szakokra. 6015-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben állami támogatott képzésben, közülük 3511-en nappali alapképzésben. Összesen 8298 hallgatót vett most fel az egyetem, azaz 2283-an a fizetős képzést is vállalták.
Bizonytalan jövő
A legújabb felsőoktatási koncepció különböző okok miatt alaposan csökkentené az államilag támogatott képzési keretszámokat. A legnagyobb tervezett csökkentési ráta alapján 2014-ben a a gazdaságtudományi képzésekben kétharmadával, a bölcsészettudományi képzésekben a felével, a társadalomtudomány területén negyedével csökkenne a keretszám, de még az orvos- és egészségtudományi területen is kevesebb hallgatót lehetne felvenni. A legújabb tervezet szerint ráadásul egy szakot egy egyetem vagy csak államilag finanszírozott formában, vagy kizárólag költségtérítéses formában indíthatna, ami az átsorolás lehetőségét is kizárná. Azt azonban még nem tudni, mindezekből mi valósul meg.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)