Ilyen volt Debrecen, amikor válogatottunk utoljára szerepelt Európa-bajnokságon
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.11.14. 09:32 | Frissítve: 2015.11.14. 21:10
Debrecen – 1972-ben vett rész utoljára a fociválogatott a kontinenstornán. Most ott vagyunk az Eb-szereplés kapujában.
Mint ismert, az Eb-pótselejtezős párharc első meccsén a magyar válogatott idegenben legyőzte a norvégokat, így a vasárnapi visszavágón már mi számítunk esélyesnek. Ha sikerrel járunk, újra ott lesz a csapatunk az Európa-bajnokságon, amire 1972-ben volt utoljára példa.
A krónikák szerint az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokság a futballtörténet negyedik ilyen eseménye (korábban Európai Nemzetek Kupája néven futott). A tornát az NSZK válogatottja nyerte, hazánk csapata pedig a negyedik lett, miután a belga Liége-beli Sclessin Stadionban megrendezett bronzmeccsen 2-1-es vereséget szenvedett a házigazdáktól (a mieink gólját Kű Lajos szerezte).
Debrecenben négy évtizede is nagy népszerűségnek örvendett a labdarúgás, és például a fenti nyugatnémet válogatottból Gerd Müllerért és Franz Beckenbauerért a gyerekek közül is sokan rajongtak. De tömegeket vonzott természetesen a helyi foci is – jóllehet például a DVSC akkor még javában az NB II-ben szerepelt (a piros-fehérek 1972-ben bronzérmesek lettek).
Maradva a sportnál, azon belül a kézilabdázásnál, az 1972-es esztendő azért is nevezetes, mert Varga István gólkirályi címet ért el az élvonalban – igaz, akkor még a Budapesti Honvéd színeiben.
Későbbi csapata, a Debreceni Dózsa abban az évben még a 9. helyen végzett, ám 1975-ben már magyar bajnok lett! Ugyanakkor Varga István gólkirályi és az Év játékosa címeket is kiérdemelte.
Negyvenhárom éve a cívisváros adott otthont a VIII. Nyári Úttörő-olimpiának, és az alkalomra hihetetlen módon még exkluzív cigarettát is gyártottak.
Ugyancsak 1972-ben adták át Debrecen első panelkolóniáját, a Dobozi-lakótelepen kialakított Fényes udvari lakótelepet. Az övezet a Karácsony György, a Boka Károly és a Víztorony utcák tízemeletes lakóházait is magában foglalja.
Abban az évben nyílt meg a Böszörményi úti javítóintézet is, mint a Népjóléti Minisztérium Debreceni Gyermekotthona. Azok a fiatal lányok kerültek oda, akik iskola- és munkakerülés, üzletszerű kéjelgés miatt nem voltak nevelhetők iskolai keretek között. Az intézmény célja a bűncselekmény elkövetésétől való elrettentés volt.
A 43 évvel ezelőtti korszak szülötte a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen, az Erzsébet utcai „Térdeplő leányka” szobor (alkotója: Nagy István), valamint a Debreceni Jazz Napok első programja is.
A zenei dzsembori akkor még A Magyar Rádió Dzsessz Hete nevet viselte, amelyen belül a debreceni Bartók Teremben 1972. november 23-án, csütörtökön este volt koncert. A bulin fellépett az Ifj. Balogh Gyula Triója, a Debreceni Jazz Kvartett, a Kovács Gyula együttese, Az Apostolok és a csehszlovák Usty Combo.
Debrecenben egyébként akkoriban a zenés esteken kívül a mozik is igen népszerűek voltak, és a városban jól megfért egymás mellett az Apolló, a Horváth Árpád, a Hungária, a Klinika, a Meteor, a Művész és a Víg mozi is, amikhez aztán hamarosan a Híradó is csatlakozott.
A gazdag kínálatban egyaránt szerepeltek a szocialista blokk és a nyugati világ filmjei – például az Onibaba, a Spartacus, továbbá a Zabriskie Point is...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)