Időutazó sétán fedezhettük fel Debrecen értékeit – fotókkal
Szerző: Petró Enikő | petro.eniko@dehir.hu Közzétéve: 2020.07.11. 12:00 | Frissítve: 2020.07.12. 13:25
Debrecen – Megismerhettük, hogyan közlekedtek a debreceniek, mi volt a vörös torony, illetve azt is, melyik Piac utcai ház őrzi Szabó Magda családjának emlékét.
Debrecen belvárosában csupán néhány lépést kell tennünk, hogy valami különlegességbe, legendába, érdekes történettel rendelkező épületbe botoljunk. Sokan maguk az itt élők sem tudják, hogy mit jelent egy-egy szobor, vagy éppen kik éltek a régi, impozáns házakban. Hajdú-Bihar megyeszékhelye megannyi számos csodát és történetet rejt, ezekből kaphattunk ízelítőt az Explore Debrecen legutóbbi sétáján, amelyen több történelmi helyszínt is meglátogattunk.
Fotók: Petró Enikő
A csoportot Erdei Nóra idegenvezető kalauzolta végig a Nagytemplomtól egészen a Csokonai Színházig. Ez a távolság talán nem tűnhet olyan nagynak, de a program így is több mint két órásra nyúlt, ez is mutatja, hogy mennyi rejtett érték mellett haladunk el minden nap.
– A debreceniek vágytak már a szabadba a hosszú bezártság után.
Lett volna egy sétám márciusban is a nőnaphoz kapcsolódóan, de éppen akkor indult el a járványhelyzet. Mikor újra meghirdettem, nagy érdeklődés övezte, ugyanez történt ezzel az eseménnyel is. A debreceniek szeretnek ilyen jellegű programokra járni – fogalmazott Erdei Nóra.
Az idegenvezető azt is elárulta, hogy a cívisvárosiak érdeklődnek Debrecen iránt.
– Eredetileg az Explore Debrecen a városba érkező turistákat célozta meg, azonban amikor meghirdettem a különböző tematikus sétákat, azt tapasztaltam, hogy elsősorban a helyiek érdeklődnek.
A város története és a titokzatos üvegpiramis
Először a város lerövidített történetével ismerkedhettünk meg, hiszen mint utólag beláttuk, nem is olyan könnyű megmondani, miért egy pusztaság közepén hozták létre elődeink azokat a településeket, amelyekből később kialakult a mai megyeszékhely.
– Debrecen kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre, amely később meghatározta a gazdaságát is. A másik magyarázat, hogy miért ide építkeztek eleink, az, hogy két eltérő táj: a nyírségi erdős területek és az alföldi füves, homokos puszta határán fekszik a város.
A ma ismert megyeszékhely eredetileg három kisebb, Árpád-kori településből állt össze: Debrecen, Szentlászlófalva és Mesterfalva. Az itt élő emberek a közös területen vásártartó helyet hoztak létre
– árulta el Erdei Nóra.
A Nagytemplomról és történetéről már a helyiek és a nem debreceniek is sokat tudhatnak, azonban az talán már többekben felmerülhetett, hogy miért áll Debrecen egyik jelképe mellett egy, a Louvre üveggúláira emlékeztető piramis. Mint azt sokan ismerik, a református templom helyén eredetileg katolikus templom várta a híveket, de ez többször is a városban pusztító tűzvész martalékává vált.
Egy ilyen eset után, 1621-ben Bethlen Gábor segítségével már református templomként építették újjá, majd 1642-ben I. Rákóczi György fejedelem egy harangot adományozott a városnak, amelyet nem tudtak a toronyban elhelyezni, mert túl nagy volt, így egy harangtornyot építettek neki, amelyet vörös toronynak neveztek és az üvegpiramis helyén meredezett. Ez a templom és a torony az 1802-es tűzben veszett oda. Ezután már a ma is ismert Nagytemplom került az előző épület helyére.
Így közlekedtek a debreceniek
Utunkat az Aranybika felé folytattuk, ahol azt is megtudhattuk, hogy a hotel telkét eredetileg a Bika család birtokolta, innen származik a szálloda neve. Szinte kötelező megálló volt az úgynevezett sár-híd, amelyet valószínűleg már minden járókelő megcsodált legalább egyszer. A deszkákat, ahogy a neve is mondja, a sár ellen fektették le, hiszen a vásárba vitt portékát kocsin szállították, amelyek kereke hajlamos volt elakadni a latyakos úton.
Szó esett Debrecen közlekedéséről is. Megtudhattuk, hogy
a város közlekedését sokáig a fiákerek és lovas szekerek határozták meg, de még az 1950-es években is felbukkantak ezek a járművek.
Az első taxik 1912-ben jelentek meg, illetve ebben az időszakban már felbukkant egy-egy magántulajdonban lévő automobil is Debrecen utcáin.
– A villamos elődei jelentették a tömegközlekedést, ezek leginkább gőzmeghajtású, illetve ló vontatta eszközök voltak.
A monarchiában Debrecenben használtak először gőzmozdonyt városon belül tömegek szállítására 1884-ben.
1911-ben azonban átvette ezek helyét a villamos, amely a huszadik században összesen hét vonalon közlekedett, erre sokan talán még emlékeznek is – idézte fel Erdei Nóra a debreceni villamosvonalak aranykorát.
Szabó Magda emléke Debrecenben
Az idegenvezetőnk gyakran fordult az írónő gondolataihoz, hogy érzékeltesse, milyen is volt az előző évszázadban a város kinézete és hangulata. Ezt részben mi is átérezhettük, amikor a Lábasház és a szomszédos Rickl-ház udvarán tettünk látogatást. Itt Erdei Nóra többek között mesélt Szabó Magda dédnagyanyjának családjáról, akik egy mindenes boltot üzemeltettek a Piac utca 39-41. szám alatt.
Ez a helyszín többször is feltűnik a Régimódi történet című könyvben, illetve olyan legenda is járja róla, hogy Petőfi Sándor kardját is itt őrizték egészen a második világháborúig, amikor nyoma veszett. A legfeltűnőbb jelenség a boltban azonban egy kitömött cápa volt, amely az üzlet mennyezetéről lógott, s azokat is bevonzotta oda, akik egyébként nem szerettek volna vásárolni.
Az angol királynő és Ady reggelije
Utunkat végül a Kossuth utcán zártuk, amelyről kiderült, hogy azért nem viseli Kossuth Lajos teljes nevét, mert miután ő 1894-ben elhunyt, megtiltották, hogy a monarchiában bármit elnevezzenek róla. A leleményes Debreceniek azonban megkerülték ezt a törvényt, s furfangos módon állítottak emléket az államférfinak, így lett az egykori Cegléd utcából "csak" Kossuth utca.
A Csokonai Színházzal szemben állt az Angol Királynő Szálló, amelynek gyakran vendége volt Ady Endre.
– Állítólag a költőtől kapta a szálloda étterme a Bunda nevet, mondván, hogy olyan jó hely, mint egy bunda, nyáron hűvös, télen pedig kellemesen meleg – idézte fel a legendát Erdei Nóra.
– Leginkább a színházba járó úri közönség látogatta a szállót és az éttermet, illetve tisztek is vendégeskedtek itt, de megfordultak itt színészek, színésznők is, valamint újságírók is, hiszen a közeli Dósa nádor téren volt a Debreceni-Nagyváradi Értesítő szerkesztősége, ahol Ady Endre is dolgozott – tette hozzá az idegenvezető.
A Bunda étteremben különlegesség volt, hogy reggelire is be lehetett térni, ám a legenda szerint Ady nem fogyasztott sem tormás debreceni párost, sem pedig citromos becsinált pacalt, hanem egy korsó sörrel kezdte a napot, amelyet az ágyban fogyasztott el.
További információkat a debreceni városnéző sétákról az Explore Debrecen Facebook-oldalán találnak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
Tétova
Debrecen mindent megtesz, hogy felszámolja fizikai örökségét. Csak virtuális sétákat lehet tenni benne. Az ingatlan haramiák paradicsoma lett.