Híd a lakószobáknál: az élet Debrecen felett – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.05.08. 13:02 | Frissítve: 2016.05.09. 15:27
Debrecen – A Faraktár utcai felüljáró legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy betondarabok hullanak róla. A monstrum azonban arról is nevezetes, hogy kiváló panoráma nyílik róla – a Zsuzsi vonatra éppúgy, mint a társasházakba...
Az 1980-ban megépített híd helyén karos sorompók működtek, amiket a szomszédos – ma is meglévő – bakterházban székelő vasutasok kurbliztak le-föl. Akkor még árnyas, nagy vák övezték az utcát, aminek a város felőli része eredetileg Baranyi utca volt, a külső szakasza pedig Vámospércsi. Sőt, a rendszerváltás előtt az Április 4. útja nevet viselte.
Minapi látogatásunkkor azt is szemügyre vettük, hogy milyen módszerrel küszöbölték ki a szakemberek a betondarabok lepotyogását. Mint megtudtuk, a felüljáró szélére olyan hálókat szereltek, amik felfogják a tömböket, és megakadályozzák, hogy azok a lenti emberekre vagy járművekre szakadjanak. Fent a dilatációs zóna még nem igazán bizalomgerjesztő, és sok helyen a járórétegek is töredezettek, de előbb-utóbb bizonyára ezeket is rendbe teszik.
A gyalogosok közlekedését az is nehezíti, hogy nagyon sok biciklista száguldozik a keskeny járdákon, s tolakodóan rá is csengetnek a szabályosan közlekedő és biztonságra vágyó gyalogosokra (akárcsak a szomszédos Vágóhíd utcai felüljárón). Az elöregedett létesítmény egyébként a szűkebb környezetében is négy városrészt választ el egymástól: a Sóházat, a Műhelytelepet, valamint a Falógert és a Dobozikertet.
Fentről a vonatok kedvelői pazar perspektívából gyönyörködhetnek a fővonalon robogó vasparipákban, ugyanakkor a Zsuzsi telephelyére is zavartalanul beláthatnak a fűtőháznál. Ottjártunkkor már a gőzös és a dízel mozdonyok is készenlétben álltak a hétvégi majálisra. Itt nagyon szép városcímeres épületek is hirdetik azt a múltat, amely a fatelepi (falógeri) idők kezdetéig datálható. Átellenben a híres Sándor-villa, valamint a sokak emlékében élő kis trafik található, mögöttük pedig az első betonkolónia, a Fényes udvari lakótelep tízemeletes panelei tornyosulnak.
Az innenső oldalban a Műhelytelep üdülőövezet-szerű lakóházai húzódnak a festői domboldalban. Mi több, a „völgyet” nemcsak dús fűtakaró, hanem például illatos orgonabokrok is övezik. A túloldalon az egykori Volán-telep különös épülete áll a régi bakterház mellett, míg rajtuk túl a vagon- és dohánygyári ingatlanok sorakoznak. Velük szemben pedig a környék szintén igen híres épületegyüttese található: a volt pavilonlaktanya, amiben ma többek között a Kossuth-gimnázium, a statisztikai hivatal és az adóhatóság működik.
A közvetlenül a felüljáró melletti házak lakói talán nem hatódnak meg e történelmi környezettől, és soha nem szokják meg a rájuk vezetett forgalmat, hiszen az út a villáik fölé tornyosul, ugyanakkor a többszintes épületeknél is az első emelet magasságában dübörögnek a buszok és a teherautók is. A betongigász elfogja a Napot, s a kíváncsiskodók miatt nyugalmuk se mindig lehet a szobákban tartózkodó embereknek.
Mégis, aki arra jár, annak mindenképpen érdemes lassítania a tempón, hogy alaposabban megismerhesse ezt a szép környéket.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)